A SHAKESPEARE312856 MAGYAR KIADÁSA ÜGYÉBEN ELÓTERJESZTE'IT JELENTÉS Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIIKT108 /o:ajom13-lev.tei.XIIIKT108 SzF 1861. évi I. köt. 141 - 143. 1. (jan. 2.) Ismeretlen. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó jelentés Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 A SHAKESPEAREKOHA_AUTH:312856 MAGYAR KIADÁSA ÜGYÉBEN ELÓTERJESZTE'IT JELENTÉS Tekintetes társaság ! Alulírt bizottságnak a közelebbi rendes havi ülés által föladatául tüzetvén t. Tomori AnasztázKOHA_AUTH:127440 úr ajánlata következtében a magyar Shakespeare-kiadás alaprajzát elkészíteni s foganatosítása módjára nézve a javaslatát a jelen ülésben előterjeszteni: ennek folytán a bizottság (a hivatalosan akadályozott Csengery AntalKOHA_AUTH:105079 úr kivételével) összeülvén, tanácskozása eredményét a következőkben van szerencséje bemutatni: Mindenekelött azon kérdés vala eldöntendő, hogyan eszközölje a társaság e költemények fordítását: megbízás által-e, maga keresvén és szólítván föl az e munkára képes egyéneket; vagy fölhívás által a haza íróihoz, hogy mindenkinek alkalom nyujtassék erejét e nem könnyű munkán megkísérteni. Az első mód célszerűbbnek mutatkoznék, ha attól nem lehetne tartani, hogy a társaság nem talál elegendő erőket célja fönnakadás nélküli kivitelére; mig a másik módon félni lehet, hogy annyi tökéletlen fordítással árasztatunk el, hogy időnk nagy részét áldatlan művek olvasása-, s bírálatára kellend vesztegetni. Mind azáltal a második út előnye, miszerint ismeretlen képesség tünhet föl, mely a vállalat erélyes folytatását nagyon könnyítheti, arra határozta a bizottságot, hogy a nyilvános fölhívást se tartsa mellőzendőnek: hanem mindkét módot ajánlja ügyes fordítók szerzésére. A mi az elveket illeti, melyek szerint a fordítás eszközlendö lenne: a bizottság nem látja célszerűnek, hogy ez iránt a fordítók előre hosszas körülményes utasításokkal nyügöztessenek le. Elég volna annyit mondani, hogy az áttevők alak- és anyag-, vagy tartalomhű fordításra törekedjenek ; jambust jambussal, lyrai alakot lyraival adjanak vissza: de úgy, hogy az eszmét, az erőt, a nyelv (különösen szavalati) gördülékenységét apró formai bibelésuek sehol föl ne áldozzák. E szerint nem követelné a társaság, hogy a magán vagy párbeszédek vége, - hol ShakespeareKOHA_AUTH:312856 nál a jambus rímekbe csap át - okvetlenül rímekbe adassék; nem, hogy a fordító mindig és mindenütt sort sorral adjon vissza; nem, hogy a lantos idomú részeket ép azon idomban, ugyan ugyan annyi szótag- s rímmel fordítsa. De megkívánná, hogy az ötös jambus, lehetőleg szabályosan kezelve, megtartassék; sőt azt is, hogy oly darabokban, hol rímes alak az uralkodó (pl. a Midsummernights-Dream ), ez alak a magyarban is követve legyen stb. Általában a bírálók dolga lenne, az itt körrajzolt formai határok közt megítélni, vajjon a fordítás bir-e annyi benső jelességgel, hogy ezért az alakban némi elnézésre számolhat; vagy szoros ragaszkodással a formához, a szellemet nyomorította meg, mely esetben elvetendő. Ohajtja a bizottság, hogy az áttétel ne anynyira azt az olvasót igyekezzék kielégíteni, ki az eredeti ShakespeareKOHA_AUTH:312856 -el kezében szót szóval összehasonlít s inkább nehézkes fordítással is beéri, csakhogy egy jota se veszszen el az eredetiből; mint inkább azt, ki az angolhoz nem férhetvén, szépségeit a nagy költőnek, magyarban kívánja élvezni; s a színpadot, mely nagy hiányt szenved jó fordításokban. Legfőbb cél mind a háromnak kielégítése es erre törkedni kell, de teljesen elérni csaknem lehetetlen. Fontos kérdés továbbá, vajjon ShakespeareKOHA_AUTH:312856 , úgy a mint van, sikamlós, nem ritkán obscenus részeivel adassék-e a magyar közönség kezébe. Itt az a kérdés áll elé: teljesShakespeareKOHA_AUTH:312856 t akarunk-e, vagy egy megcsonkított, hézagos, castralt kiadást. A magyar közönségnek becsületére válik, hogy szeméremérzete még azon szabadságot sem tíírheti a művészetben, melyet nagy írók, festők stb. gyakran vesznek. Aztán a növendék-kor, a hölgyterem, a salonasztal kiméletet igényel. De másrészt oly lényeges dolog, most, midőn ShakespeareKOHA_AUTH:312856 t adni akarjuk, nem adni hiányosan, hogy a bizottság nem örömest szavazna egy csonka fordításra. Mert nem egyes helyek, öt-hat sor kihagyásáról van itt szó; egész darabok vannak, melyeket részint teljesen kihagyni, részint úgy meg kellene csonkítani, hogy nem lenne dráma többé. Említsük-e a „Measure for Measure" címü vígjátékot; melynek noha erkölcsi tendenciája jó, egészen a testi gyönyör s kéjházak legében foly le? Vagy János király első felvonását, mely ki nem hagyható a nélkül, hogy a darab tönkre ne jusson. A bizottság tehát azt ajánlja: fordítassa így ! a t. társaság, más nemzetek, különösen a németek példájára. ShakespaereKOHA_AUTH:312856 t egészen, meg nem csonkítva, csupán arra utasítva fordítóit, hogy részletekben, s hol a darab kára nélkül történhetik, igyekezzenek az oly sikamlós helyeket szelidebben adni vissza s a botrányt a mennyire lehetséges, eltávolítani. Ezen kérdéssel összefüggőleg szóba hozatott: lefordíttassanak-e a nagy angol költőnek azon darabjai, melyek hihetően ifjúi dolgozatok lévén, nagy szelleméhez nem egészen méltók, mint Titus Andronicus, Pericles . A bizottság azon véleményben állapodott meg, hogy teljesség okáért mindazon darabok, melyek Sh.KOHA_AUTH:312856 legtöbb kiadásában, neve alatt keringenek, s így a mondottak is, lefordítandók. Hogy pedig a közönség az ilyenek megvételétől ,vissza ne vonja magát: a kiadást oly módon véli a bizottság eszközlendőnek, hogy azon egy füzetben, mely Sh.KOHA_AUTH:312856 valamely hírneves darabját tartalmazza, mindig egy másodrendü drámája is adassék, s így az utóbbiak kelete biztosítva legyen. Tekintve a bizottság, hogy Sh.KOHA_AUTH:312856 egyes darabjainak irodalmunkban már léteznek fordításai: e részben oda irányult véleménye, hogy ezek közöl a jobbak, ha és mennyiben írói tulajdon nem forog fönn, átnézendők, kijavítandók s jelen kiadásban fölveendők lennének. Általában utasíttatni kívánná a fordítókat, hogy azon fordításokat se mellőzzék segédül venni, melyek a nemzeti színház számára régebben készültek: mivel ezekben, ha sokszor hibásak s nem elég hívek is az eredetihez, helylyel-közzel oly erőteljes drámai nyelv van, mely az új áttételnek javára szolgálhat. Kivánatos lévén továbbá, hogy az áttétel ShakespeareKOHA_AUTH:312856 nek minél jobb, s az egyformaságért, ugyanazon angol kiadásából történjék: e célra a bizottság dr. Delius Miklós nak nagy részben már megjelent, s Eberfelden, Friderichs könyvárusnál folyvást jelenő angol szöveggel s német igen jó bevezetés-, - s jegyzetekkel ellátott kiadását (melyet TomoriKOHA_AUTH:127440 úr már meghozatott, s e célra hihetően örömest átkölcsönöz) tartja kijelölendőnek; nem rekesztvén ki, sőt óhajtván, hogy a fordítók minél több kiadást, s német áttételt vegyenek segítségül. A jegyzetekből elég lenne annyit használni föl, mennyi a szöveg értésére mulhatatlanúl megkivántatik; s talán egy rövid előszót minden darab homlokára, mely a darab iránt szükséges értesítést tartalmazza. Hátra van egyike a legfontosabb kérdéseknek: mi módon gyakorolja a társaság az e vállalattal reá ruházott bírálati jogot és kötelességet. Vajjon, ha valakit méltónak lát egyenesen megbízni a fordítással: nem visszás lenne-e annak dolgozatát utólag bírálatnak vetni alá? Vajjon képes lesz-e kebeléből annyi ítészi erőt állítani ki, mennyi ezen bírálásokra szükséges, kivált ha tagjai közöl némelyek, s talán a kik épen bírálni hajlandók volnának, fordítással lesznek elfoglalva. S követelheti-e tagjaitól, hogy e részletes összehasonlítást, napokat, heteket igénylő munkát elvállalják, s díj nélkül teljesítsék? ki és hány lesz olyan tag, a ki elszánja magát, hogy a fordítást az eredetivel sorról sorra, betüről betűre összevesse; a hibákat, hiányokat, nem elég sikerült árnyéklatokat, s ezer ily apróságot összejegyezze, kimutassa, a fordítónak javítás végett megküldje, s a javítottat ismét új vizsgálatnak vesse alá? A bizottság e nehézségekkel szemben, átlátja, hogy ilyes bírálat majdnem lehetetlen. Könnyebb módot kelle tehát keresnie. S ez abban áll, hogy t. Társaság nevezne ki tagjai közöl hármat, vagy állandóan, vagy felváltva az egyes darabokra, kik a bírálatban együttesen járjanak el. Összeülvén t. i. egy közölök oh·asná a fordítást, a más kettő az eredetit, s talán annak jó német fordítását, melyet előre is megolvasgatott, tartaná kezében; s folyvást kicserélnék észrevételeiket. Ily módon talán elsiklana egy két hiba: de arról átalános itéletet lehetne mondani, vajjon a fordítás jó-e, kielégítő-e, vagy éppen rosz. Idő és munka lenne. meggazdálkodva, s a bírálatban mégis meg lehetne nyugodni. Azon esetre is, ha az áttételt javítás végett vissza akarnák adni a fordítónak, a nem sikerült helyek egyszerű aláhúzásával, vagy a gyöngés oldal kijelölésével, s egyéb tanácscsal elegendően támogatnák a fordítót. Ennyi, a mit a bizottság, küldetéséhez képest a fenforgó vállalat ügyében előterjeszteni szükségesnek látott. Csupán azt adja még hozzá, hogy a fordítást darabonkint, nem tartja elegendőkép jutalmazottnak azon összeg által, melyet TomoriKOHA_AUTH:127440 úr, részéről igazi nagylelkűséggel, felajánlott. A bizottság tehát azt indítványozza, mondana le a Társaság azon tiszta haszonról, melyet e vállalatból remél, és szánná azt, bizonyos meghatározandó arányban, részint a fordítók díjának utólagos emelésére, részint, ha kivált állandó bírálókat fogna kinevezni, ezek fáradságának némi jutalmazására. Ezt maga t. TomoriKOHA_AUTH:127440 úr is így gondolta előbb, csak azután, mások tanácsára, változtatta meg szándékát. A föntebbi jelentésben foglalt indítványokat a társaság mind magáévá tevén, elhatározta, hogy a bírálat alá veendő fordítások megbírálására nem állandó bírálókat fog választani, a kiadásokból eredendő tiszta jövedelmet pedig egészen az illető fordítóknak juttatja, sőt ezeket, a mennyiben telik és jónak látja, még azon fölül is részesíti jutalomban. Megbizá egyszersmind az igazgatót, intézzen fölszólítást az írókhoz, hogy a kik ShakespeareKOHA_AUTH:312856 valamelyik színművét le akarják, vagy talán már le is kezdték fordítani, ebbeli szándékuk vagy munkájok felől értesítsék. Ez írói bejelentések folytán fogja aztán a társaság a közrebocsátandó színmüvek sorát meghatározni. Greguss ÁgostKOHA_AUTH:111327 titkár a Kisfaludy Társaság 1860. okt. 25-i zárt ülésén jelentette, hogy „a főtárgyat azon jelentés képezé, melyet a múltkor kinevezett Shakespeare-bizottság dolgozott ki", lásd a bevezető jegyzetet.