Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
Koszorú II. évf. II. 527. - 1864. nov. 27.
 
  Horváth Boldizsár úr, a magyar földhitelintézet jogügyi igazgatója, 100 frttal a Kisfaludy-társaság alapítói sorába lépett.  
  Népköltészetünk gyüjtése érdekében Szeberényi Lajos pozsonyi lyceumi tanár azon gondolatra jött - írja a M. S. - hogy a tanuló ifjuságot szólítja föl, hogy a szünnapokat, midőn csaknem minden ifju más-más vidékre megy haza, fordítsák a gyűjtésre; az így nyert gyűjteményt aztán ő a Kisfaludy-társaságnak szándékozik beküldeni. - Szép, de az eszme már egyáltalában nem új: az erdélyi gyüjtők évek óta ezt gyakorolják, s hogy mily sikerrel, hatalmasan tanusítják gyüjteményeik. Igy gyüjté
Kriza
Kriza János
a „Vadrózsák" egy nagy részét, így
Szabó Sámuel
Szabó Sámuel
marosvásárhelyi tanár a nála kéziratban levő sok mesét, dalt, s nehány balladát, így
Gyulai Pál
Gyulai Pál
kolozsvári tanár korában a részben már közzétett balladákat, s a még kéziratban levő egész gyüjteményt, melyet a Kisfaludy-társaság gyüjteményébe szánt. A társaság e gyüjteményének kiadása pedig nem sokára meg fog indulni; a már eddig beadott anyagok két vastag kötetre fölrugnak, s ha az ország különféle iskoláiban egy-egy tanár elvállal annyi fáradságot mint
Szeberényi
Szeberényi Lajos
úr, s ha magánosok is igyekeznek ez ügyet előmozdítani, még megmenthetjük népköltészetünk kincseinek egy részét, mielőtt a ponyvairodalom, s kalendáriumok termékei végkép leszorítanák azokat még a nép ajkáról is. A Társaságnak szánt gyüjtemények
Gyulai Pál
Gyulai Pál
hoz (
Pest
Budapest
, Sándor utca 17 szám) mint megbízott szerkesztőhöz küldendők be.  
 
n
Jegyzet Kriza János akadémikus 1862-ben megjelent Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményét valóban a Magyar Népköltési Gyűjtemény sorozatának I. kötetében folytatták, 1871-ben. Népköltésünk kincseinek megmentése körül
A.
Arany János
is sokat fáradozott, hiszen éppen fiának
Gyulai
Gyulai Pál
val együttes szerkesztésében indult el az említett kiadványsorozat
[szerkesztői feloldás]
lásd JKK XII. k. 450-451. 1. jegyzeteit lásd
.