Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
Koszorú III. évf. I. 118. - 1865. jan. 29.
 
  A Kisfaludy-társaság szerdán (jan. 25.) tartott havi ülésében
Egressy Gábor
Egressy Gábor
olvasott a „Színészet könyvéből" egy önálló részt, mely lapunk közelebbi számaiban meg fog jelenni. A társaság örömmel üdvözlötte körében a súlyos betegsége óta először megjelenő tagját, s alaposan, szépen írott művét nagy figyelemmel hallgatta s a szerzőt megéljenezte. Azután zárt ülésben, a pályamüvek iránt s egyéb közgyűlési tárgyak felől tanácskozott a társaság, s legközelebbi zárt ülését, melyen az új tagok választása is eldől, jövő szerdára, febr. 1. délutáni 5 órára tűzte ki. A titkár bejelenté gr. Csáky Albin, gr. Csáky Kálmán és Lónyay Gábor urak alapítványait; az igazgató pedig bemutatta Hamlet fordítását
Ács Zsigmond
Ács Zsigmond
tól
, mely bírálatra adatott, és Török Károly népköltészeti gyüjteményének felajánlását, mely iránti intézkedés
Gyulai Pál
Gyulai Pál
ra, mint a népköltészeti gyüjtemény szerkesztőjére bizatott. Végül az igazgató értesíté a társaságot, hogy a pártoló tagok száma, 1864-re, mostanig annyira szaporodott, hogy már csak egy pár száz kellene, hogy a könyvkiadási vállalat kifizesse magát. A társaság reméli, hogy a két magyar hazában találkozik pár száz egyén, ki a 4 ft. lefizetése által elősegíti a társaság működését, annyival inkább, mert ugyanazon ülésben elhatároztatott legjelesb regényíróinkat kérni föl azon regények megírására, melyek a pártolói könyvilletményt kiegészítik.  
 
n
Jegyzet Török Károly népköltési gyűjteményét a Kisfaludy Társaság adta ki Magyar Népköltési Gyűjteménye II. kötetekent (1872): Csongrád megyei gyűjtés c. 504 1. terjedelemben. -
A.
Arany János
már a Koszorú I. köt. II. 5. számában közölt tőle egy szegénylegény-balladát, majd a II. köt. II. felében (4. sz) egy pár nepdalt, alföldi gyűjtéséből.
[szerkesztői feloldás]
Török
Török Károly
(1843- 1875) éppen
A.
Arany János
vagy fia közbenjárására kapott szerény banktisztviselói állást a pesti Földhitelintézetben. ahol
Arany László
Arany László
ekkor cégvezető volt. (lásd JKK XII. köt. 556. l.)