KÖRMONDATOK AZ ÖZÖNVÍZRŐL EGY FALUSI LAKODALOM LEIRÁSA CYRUS Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINK103-111 /o:ajom13-lev.tei.XIIINK103-111 NAJEM 1/4 és 1/6 sz. Nyr 1957. évf. 4. sz. kivonatosan. TörösKOHA_AUTH:233260 .: A. János magyar dolgozatjavítása. Magyarország Nagykőrös Nagykőrösi Arany János Emlékmúzeum NAJEM 1/4 és 1/6 sz. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó dolgozat Kiadott. Teljes. Nagykőrös Hegedűs Endre Arany JánosKOHA_AUTH:96679 KÖRMONDATOK 1. A római remekirókat, kiknek könyveikben, mind az emberiség, mind a haza iránt magokat érdemessé tett és.. minden időben kővetésre mélto egyéniségeket találunk, szorgalmatosan tanulnunk kell. 2. Minthogy a Mohácsi mohácsi kis m, mert melléknév ; Mohács maga nagy betű mert tulajdon főnév vérmezőn számtalan magyar veszté életét; és minthogy a török Magyarország ot akkor járma alá is hajtotta és sok hazafit rabláncra fűzve magával elvitt: tehát az gyászemlékű helye a magyarnak. 3. Midön valaki valamely dolgot nem igazi állásában abbol a tekintetből adja ad elő, vagy is azért hazudik hogy magának abbol hasznot csináljon, ellenben másnak az által kárt okozzon: akkor ily esetben a hazugság rosz jellemre mutat. Hegedűs Endre AZ ÖZÖNVÍZRŐL Leirás Délről a szélszárnyainszél szárnyain tolakodnak a felhők, egymásra toruyosulva, és egymást kergetve. Telve vannak villámokkal , melyeknek dörgése megrémité a földnek minden lakoit lakóit. Egy kevés idő mulva megeredtek az eső csatornái és azok az t. i. eső, nem a csatorna nagy robajjal a földre lezuhogtak.zuhogott E jelenet a föld mindenlakoit minden lakoit egészen borzadásba hozta. A gyermek sirva annyához anyjához simult , rettegvén a nagy dörgéstől. Az anya őt szavával bátoritá. Az utszák utcák végre meg teltek vizzel, később a házakba is befolyt, ekkor a háznak gazdája is kétségbe esve könyörgött a Mindenhatohoz, Mindenhatóhoz hogy csillapitaná meg a nagy zivatart ... Az erőssebb erősebb termetű emberek uszva úszva kivergődtek a magasabb helyekre, hogy ott majd menedéket találnak, de a zápor nem szünt, végre azoknak ormait is elboritá. Ekkor az erőssebb erősebb oroszlány is minden erejét megfeszitve nem volt képes ellent álniállni a dühöngő haboknak , kénytelen volt a rohanó habokba fuladni, a szarvasok, zergék, őzök, lovak gyors lábszárait elcsapván a hullám . annak ennek martalékivá lőnek,; az izmos elephánt elefánt sem segithetett magán e rettentő álapotban állapotban Némely emberek hajokra hajókra ülve uszkálnak a dühöngő habokon, egyik csonak csónak felfordul . utána követi kihúzva a másik, a halyokbol hajókból kifordult emberek uszással segitettek segítenek magukon és egy nagyobb hajora kapaszkodva menték mentik meg életüket. E zavar igy tartott egy pár napig. Nemsokára ezekután ezek után a zivatar csendesedett , a habok egymásután lasabban,lassabban, lassabban lasabban duzzadoztak, a viz apadni kezdett, a vizbefuladt emberek és állatok hullái , melyeket megtaláltak kik? , fekete iszaptol elvolt el volt boritva.. Kevéssel ezekután ezek után a nap aranyos sugarait szétlövelvén szétlövellvén szép idő állt be. Az emberek , a kik megmaradtak , midön szárazra jöhettek , térdre esve hálát adtak az Istennek , hogy ennyi sok veszély után megtartotta életben, és a vihart megszüntette. Hegedűs Endre EGY FALUSI LAKODALOM LEIRÁSA Egy Vasárnap kis v délután apámmal beszélgeténk, egy kis idó mulva ajto kopogás szakasztá félbe beszédünket. Egy alak lépett be, hosszu bunkos bottal kezében felpántlikázva, csinosan felöltözve, hajai a magyarnak csak haja van nem hajai rendezettek rendezett. Kb. egy lapon át jön a meghivás, - hiba nélkül Eljött az esküvés napja, a vőfény ismét megjelent, és elmondta rövid mondokáját mondókáját, felkészültünk és a lakodalmas házhoz érkeztünk, hol már készen állottak a cigányok. A jo házi gazda ki jött elibünk elénk v. előnkbe. Az elibünk hibás nagy bokolva bókolva, a házi asszony pedig sok dogai kőzt magárol elfelejtkezvén egy nagy főző kanállal ugrott ki elibünk. aláhúzva Az esküvés megtörténvén a lakodalmas ház felé indultunk, oda érve az asztalok terítve állottak, a násznagy belépvén násznagyos stilus ez igy vén és és elmondva az uj házaspárokra az áldást, mindjárt leültettek az asztalhozA házi gazda rőgtőn beparancsolta a cigányokat, hogy a vendégeket mulatassák ; megtörténvén az ebéd az asztalok kihordattak elkezdődött a szép magyar tánc a mely tartott éjfélig. Azután az asztalok ismét behordattak megteritettek, a vőfény hordta a gulyásoshust, pecsenyét, kalácsot és evő eszközöket, s mindegyik (ember) kezébe fogván egy jó adag pecsenyét , és kihúzva az "és" ettek. Evés után ismét ki kirakták rakták az asztalokat, táncra kerekedett mindegyik a ki ahhoz értett, igy fojt folyt ez egész reggelig miután egyik erre, másik arra dűledezni kezdett a mámorosság miatt. (által) kihúzva Ezekután egy kis idő mulva a menyasszony felóltőzőtt az ő szép cifra és magyar modor szerint varott varrott ruhájába Hegedűs Endre GYALOG UTAZÓ LEGÁTUS TÉLEN BeBeköszöntött köszöntött immár a Karácson napja Ballag a legátus, a legátióra, Fázik, átkozódik az ünnep hirdető Mert zug és fu a szél, esik a hó s eső. * Felkelt tehát végre a hideg hós aláhúzva köröl És a szél urfival, igen nagyon pöröl, Térdig érő hóba kellet kellett neki menni Mert ezen rossz utat bajos kikerülni, Nem messziröl látta, városának tornyát De azért még kellett, havat tapodni át, Át Áttapodta tapodta mégis, megfagyott lábával És a toronynak tart, kevés batyujával. Be Beért írt tehát végre a város tornyához Bemegy szobájába, onnan gazdájához, Elbeszélte neki, hogy mi kép utazott Beszéd közben sokszor, föl - föl fölsohajtozott sohajtozott. Hegedűs Endre A KÖZELITÖ TAVASZ Meg Megszünik szünik már funni,fúni az északi vad szél Lanyha keleti szél,ne rímeljen a vers, ahol nem akarjuk csendesen utra kél.ne rímeljen a vers, ahol nem akarjuk Föl Fölmelegszik melegszik a föld, kezdenek a csirák A földböl kibujni, és zöldelni a fák. Levetik magokrol a kemény fakérget Láthatni azokbol kibujni sok férget. ez a férget csak sütés, hogy a kérget-nek ríme legyen Esik csendes eső, , éleszti a földet , Gyakran megláthatjuk a szép kékes nemcsak kékes az, hanem kék, vagy ha az rövid a versbe: kéklő eget, A kis dongo dongó méhek a szép kertbe mennek Virágrol virágra mennek szállnak jobb; a mennek most volt az előbbi sorban éldegélnek Beszívják magokba a virágnak nedvét A melyből készitik az édes mézetskét mézecskét A bugo búgó gerlicék melyek busulának Vigan szálongálnak megint ott rimel, a hol nem akarta és együtt dalolnak megint ott rimel, a hol nem akarta A szép sárga rigok rigók élénken fütyülnek néha ez is elcsusz, de gyönge rím A kis fülemülék, gyakran énekelnek. néha ez is elcsusz, de gyönge rím A zöldelö mezök szép virági között , Melyet mire viszi ezt? mezők többes, virági is többes hó hó boritott nem sokkal ezelött , Most a kis gyermekek játsznak , űzik egymást , Az egyik ezt játsza , a másik meg a mást. Hegedűs Endre BARÁTOM HALÁLÁRA Meghaltál jo barát virágzovirágzó évedben , Megszakasztá élted a halál hirtelen, Ott álltam melletted mikoron kimultál , Szemeimből a könny kihullott ágyadnál, De mégis elkellettel kellett egyszer tőlem válnod Csendesen kimultál könnyü volt halálod, A hol egykor a sziv tüzesedve lángolt Onnan minden érzés , kin , gyótrelem kiholt, Arcodon nem látszik többé örőm , bánat , Nem érez tőrtt tőrt tested, kinokat fájdalmat Hegedűs Endre FOHÁSZKODÁS Isten lételét munkái hirdetik Az alcím túl közel esett az első verssorhoz, ezért odaírja A.KOHA_AUTH:96679 :El kell huzni alatta, máskép a vershez olvassuk Megfoghatatlan és imádando imádandó Isten A ki lakozol ott a magasságbann magasságban fenn Te szavadra lettek testek egyszeribe egyszeriben A mellyek itt vannak a roppant égürbe égürben Te tettél koronát, az értt ért kalászokra. Te kezedbenn kezedben vannak, tavasz, tél és ősz nyár Kezeidből néped áldást , bő termést vár. Isten , ennyi tárgyak im hozzád vezetnek Benned kétsége nincs a te lételednek. Jelen vagy mindenütt , harmat hullásában Esők, dórgések kőzt , haragos villámban Jelen emberek kőzt , vadak barlangjában A.KOHA_AUTH:96679 függőleges vonallal összefogja az utolsó sort, s mellé írja:ez legjobb Hegedűs Endre CYRUS A perzsák Phaortes méd király által meghodittatván, Media uralma alatt voltak mindaddig, mig mignem nem Cyrus velők lerázatta a jármot. Cyrus gyermekkori története nem igen világos. A történet monda v. rege szerint Astyages media Média (főnév, tulajdonnév) királya leányát Mandané t Cambyses nek adta feleségül. Nem sokára épen egy álma következtében adta perzsának, nem médnek. Astyages azt álmodta hogy leánya a földre vizet öntött, ezen viz egész Ázsiát elboritá, és leányának oldalábol egy szöllötö nőtt ki, hogy ez is egész Ázsiát elterité lombjával. Ezen álmát a király álomjóslóival megmagyaráztatta, ugyanis nemsokára az álomjosok azt mondták, hogy Mandane fogszülni fog szülni egy fiut , a ki egész Ázsián fog uralkodni. Ezen joslaton a király megijedvén, mindjárt mihelyest leánya szült , a gyermeket elvette, és egy udvari hű szolgájának Harpagus nak odaadta hogy őlje meg. De ő e parancsot nem teljesité, hanem egy pásztornak adta oda, a ki őt No ime: ő (t. i. Harpagus ) egy pásztornak adta oda, ki őt (Harpagus t) ölte meg. Jó ez igy? nem ölte meg; hanem ugy nevelte őt mint saját fiát, a pásztor pedig tulajdon gyermekét adta érette, a ki halva született. Felnevelkedvén a gyermek, játékba is elegyedett a szomszéd fiukkal; egyszer a falubeli gyermekek őt királyá királylyá. Ezerszer igazitottam már. választák, királyi hatalmával élvén, egy udvari gyermeket mivel nem engedelmeskedett megvesszőztetett. Ezen fiu, a gyermeket a királynál bejelentvén, kérdőre vonták, a gyermek megjelent, bátor tekintetéből és Mandané hoz hasonló arcvonásaibol a király vélvén, hogy ez a lányának szülőttje, ez előadá hogy őt megválasztották, tehát jogában állt a gyermeket megvesszőztettni.megvesszőztetni A király megtudván aláhúzva Cyrus történetét , egyszer Harpagus t ebédre meghivánhívta a mint ettek , Harpagus az ételben gyermek tagokat talált, azután hallota aláhúzva hogy saját gyermeke-é gyermekéé voltak azok. A gyermeket már melyiket? most épen a Harpaguséról beszélt, tehát a stilus szerint ezt is arra kell érteni előbb Agradatus nak azután pedig Cyrus nak nevezték. A király unokályát szarvas hiba ez. visszaküldvén aláhúzva szülőjihez Persis be , hol ott igen jol neveltetett. Midőn Cyrus férfikort ért, Harpagus levelet rejtett egy nyul belsejébe, és ezt Cyrus nak küldte, melyben felszollitja,felszólítja hogy a perzsákat birja Astyages től elszakadásra, és a jármot vetesse le velők. Cyrus honfitársait felszollitván,felszólítván egyszer egy tövises helyre vezette őket és ezen helyet velök kitisztitatta,kitisztittatta másnap meg egy szép zőld pázsitos helyre, hol őket megvendégelte, , s midőn kérdezték tőle miért tette ő ezt, azt mondá: hogy az első nap nyomoruságokat jellemezte,jelképezte (más jellemezni) a második pedig azon boldogságot a mely reájok vár ha a rabigát magokrol lerázzák. A perzsák tehát Cyrus vezérlete alatt fegyverre keltek Astyages ellen és Pasargadae mellett győzedemeskedtek, itt itt nem csak csak szabadságukat nyerték vissza hanem egész Média urai lettek. Midőn Cyrus Médiá t visszafoglalta,elfoglalta, vissza nem foglalhatta, mert nem volt azelőtt övé akkor az igen virágzó állapotban lévén, kihúzva s hatalmas volt. Cyrus egy máglyára vetette Kroesus t, hol meg megégetni égetni parancsolta de Kroesus kiáltván ezen szavakat a máglyáról: Oh Solon , Solon , Solon ! Cyrus ezt hallván levétette a máglyárol , s megkérdezte hogy miért mondta ezen szavakat, , s midőn Kroesus elbeszéllte a történetet, bővebb javítás hiányzik Cyrus nem hagyta őt megégetni; hanem legjobb barátjaul és tanácsadójául fogadta. Cyrus birodalma egész az Indusig kiterjedt. Mig Végre végre a nagy hoditó szenvedélyeit legyőzni nem tudta tudva a Jaxartestől északra lakó Massagetákat massagetákat haddal támadta meg, minek következése ő rá nézve szerencsétlen volt, mert itt elesett 529 ben. Kr. e. A Massageták massageták királynéja Cyrus fejét egy vérrel tőlt tömlőbe vetette, azért hogy holta után teljék be azzal, mivel életében betelni nem tudott. Hegedűs Endre VIGASZTALÁS Egy jo jó barátomhoz, midön szűlöit elvesztette Érzem , milyen nagy bu Szaggatja szivedet, Meghalt kedvesanyád Itt hagyott tégedet * Látom mily komor vagy Szemedből könny csorog Ha anyád halála Elmédben fenn kihúzva forog * Meghalt, nem fog tőbbé Hozzád visszajönni aláhúzva, bizonyára ragrímek miatt Nem fogsz te sem tőbbé Töle semmit kérni. aláhúzva, bizonyára ragrímek miatt * Él atyád, rokonid Megélhetsz körökben aláhúzva, bizonyára ragrímek miatt Boldog leszesz mindig Egész életedben aláhúzva, bizonyára ragrímek miatt Hegedűs Endre Hegedüs Endre füzetei elsőnek kerültek vissza a gimnáziumhoz. Szerzője tekintélyes kőrösi család sarjadéka: apja itteni ügyvéd s valaha a gimnázium tanára volt. Nem valami kiváló tanuló, mint közölt katalógus-lapja mutatja (209. 1.), de A.KOHA_AUTH:96679 -nak aligha volt nagyobb rajongója! Felszedte azt az apró papírszeletet is, amelyet A.KOHA_AUTH:96679 eldobott, mert észrevette, hogy azon a Csaba királyfi kezdő sorait próbálgatta a költő (lásd BenkóKOHA_AUTH:101508 183. 1, és a JKK IV. köt. 219. 1. közlését). - Két magyar füzetén kívül egy hibákkal teli latin dolgozat-sorozatát is szeretettel őrizgette, mert azokon A.KOHA_AUTH:96679 kezevonásai voltak! - Maga inkább az ének és zene iránt érzett hajlamot, s bár az Operához is hívták, hazajött városába - kántornak. Temetési énekeit ma is számon tartják, nem egyhez maga szerezte a szöveget is. 1929-ben halt meg, 84 éves korában.A 103. sz. közlemény példa a közmondatok szerkesztésére, amire akkor nagy gondot fordítottak. Hegedűs első dolgozati füzetében van AranyKOHA_AUTH:96679 egyik leghíresebb dolgozatjavitása: „királylyá. Ezerszer igazítottam már" (110. sz. 10. hiba). Itt jegyezzük fel A.KOHA_AUTH:96679 másik híres dolgozatjavítását, mely bejárta az egész országot: Mikor egyik tanítványa a kevésbé szót így egy b-vel írta, A.KOHA_AUTH:96679 megjegyezte: „Egy b kevés bé." A hiba elkövetőjét nem tudjuk, BenkóKOHA_AUTH:101508 is név nélkül emllti (172. 1.). Alighanem Bessenyei Ferenc , a másik híres rajongó tanítvány tárcacikkéból vette, mely a Temesi Lapok 1878. évf. 46. sz.-ban jelent meg, ez pedig az osztályban felvetődött kérdésre enged következtetni. Arra felelt volna A.KOHA_AUTH:96679 ( Lendvai Miklós : Bessenyei Ferenc emlékezete. Temesvár 1906.) Az is érdekes, amit Egy falusi lakodalom leírása 2. sz. hibájára mond: „A magyarnak csak haja van, nem hajai". (105. sz. közi.) Különben Hegedűs dolgozatai A.KOHA_AUTH:96679 végtelen türelméről beszélnek: kétszer is átnézi a gyatra dolgozatokat, s még a keservesen csikorgó versektől sem riad vissza ! Feltűnik, hogy itt elég sok helyesírási hibán átsiklik A.KOHA_AUTH:96679 : úgy látszik, 1859 körül már a fáradtság jelei mutatkoztak rajta!