Aranysárkány fejléc kép
MegjegyzésekBibliográfiai adatok
 
AZ ŐSZ  
 
 
Nem találjuk a rétet, melyen gyönyörű virágok kináltak illatjaikkal, nem a földeket, hol gazdag vetések arany kalászal
n
Jegyzet kalásszal
hullámzottak. Hasztalan hallgatjuk a vig pacsirta énekét fent a levegőben, hasztalan a kis madarak csicsergését a bokrokon. Menjünk a csörgő patakhoz, mely nyáron kedves zenéjét vegyité a füzek lassú zugása közé, s melynek partjai ezer szinü virág pamlaggal
n
Jegyzet virágpamlaggal
voltak beteritve. Ott van a patak, némán, hallgatva állanak a füzek partjain, szélyel eredt
n
Jegyzet szélyeleredt
galyaik nem inganak
 
.  
  De mért busulnának a vőlgyek, mért öltenének gyászt a dombok? midőn a főld, a magas havasok fehérbe öltöznek, hiszen a gyász szine nállunk
n
Jegyzet nálunk
a fekete
 
A fák csak azért hullatják el leveleiket, mart a természet, édes anyjok
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
n
Jegyzet
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
,
újakat, szebbeket, zöldebbeket hozand nekik. A föld azért veté le tarka öltönyét, mert a természet ragyogóbbat adand ő
n
Jegyzet őreá
reá is.
n
Jegyzet csinos
[szerkesztői feloldás]
az utolsó két mondatra vonatkozik !
 
  Márton András  
 
 
AZ ÉLET EGY FOLYTONOS HARCZ  
 
 
De szétszakadoznak a fellegek, a szél elnémúl, a tenger nyugodni szél,
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
javítatlan maradt
s az ifjú előtt a méla hold az éj istenasszonya hinti a remény sugarait. Az ifjú bizton s nyugodtan evez ismét a szent cél felé, mely miatt
n
Jegyzet itt már a végett állhatna inkább. (oly végből hogy elérje a célt)
utra kelt; megközelitni véli már azt, s keble hön feldobog
 
 
  Márton András  
 
 
A PÁLYA
[szerkesztői feloldás]
n
Jegyzet
n
Jegyzet pályaválasztás.Szabályszerűleg egy szó, mert összetett szó. De lehet külön is irni, midőn ily hosszú szó lenne belőle.
VÁLASZTÁS FONTOSSÁGA  
  Elmúlt a barbár kor, elenyészett a folytonosan tomboló csaták vad robalya
n
Jegyzet robaj. j-vel
 
Sándor
Nagy Sándor
, kit az utókor Nagynak nevez, apját vitézségben még felyül multa, de elhunyt, mielőtt nagy terveit kivihette volna, vele a tőlle
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
aláhúzva
alapitott roppant birodalom hatalma porba szállott.  
  Majd több évszázadokon keresztül a büszke Róma szabott törvényt a világnak, ott hol örökös hó fedi a földet, s ott hol folytonosan dühöng a hőseg
n
Jegyzet Róma (kivéve a hegytetőket) nem birt oly földet, hol örökös hó van, mert nem hatolt a földsark közelébe
 
Minden nép állandó lakhelyhez lett kötve, s ön erejére kelle támaszkodni, hogy elne
n
Jegyzet el ne
enyészék
n
Jegyzet enyész, jobb ik nélkül, itt: enyésszen
a népek tömege között. Az ily magában álló népnek a mint vitéz harcosokra szüksége volt, úgy nem lehetett el tanács adó tudósok nélkül. A tudósoknak, harcosoknak mester emberekre volt szükségök, a mester emeberek nem élhettek a földmivelők nélkűl. Igy fejlődött az állam, így álltak elő a killönbözó irányok, melyeken annak fiai haladni kénytelenek voltak. A pálya választás szabad lett
n
Jegyzet Eddig az exordium, mely egy kissé magasan, messze volt kezdve. Az ember sohsem tudta, hogyan fog a pályaválasztásra térni.
 
.  
  Vannak szerencsés egyének, kik egy vagy más pályára mint
n
Jegyzet midőn azt jelenti: quasi, öszszeírjuk.
egy születnek, s azon képesek is kitünni
 
 
  Sokra becsülheti valaki a papi hivatalt, míg az orvossághoz
n
Jegyzet kétértelmű. Gyógyszernek gondoljuk, s ahhoz bizony nem igen vonzódunk.
nem vonja őt semmi ... Jó dráma iró lehet valaki, annélkül,
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
aláhúzva
hogy kitünő kőltői
n
Jegyzet a költői sem kell, mert nem lehet kitünő vers, ha nem költői.
verseket készitsen
 
.  
  Azt a pályát tehát, melyre mind kedvünk legnagyobb, mind tehetségünket rajta leginkább kitüntethetjük, eltalálni nem kis feladat. E pálya választáskor mindenek előtt szemünk előtt kell tartani a választandó pálya terheit, nehézségeit, ha csak
n
Jegyzet csak ha
ezeket megvizsgáltuk, s nem rettentünk vissza tőllök,
n
Jegyzet tőlök
akkor tekintsük jó oldalát, örömeit. . Elhamarkodva, mélyebb megfontolás nélkül pályát választani ne kisértsük meg, mert a késő bánat könnyeit lehet, hogy nem könnyen fognánk
n
Jegyzet fognók, mert határozott forma
letörölhetni. Ha nem érez valaki kedvet, hivatást és tehetséget a katonai pályára, arra ne lépjen, válasz-szon
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
sor végi megszakítására célozva:
ilyenkor kitenni az sz betűt, még ha egyébütt így irnók is: válasszon, ami szintén nem szabatos.
mást, mely felé inkább vonja őt vágya
 
 
  Márton András  
 
[szerkesztői feloldás]
A hosszú dolgozat végére ezt irta
A.
Arany János
A hosszú dolgozat végére ezt irta
 
 
 
CARTHAGO BUKÁSA  
 
 
Az éj kiterjeszté harmatos szárnyait, s a csillagok, a méla hold lejöttek sugaraikkal játszani a csendes elláthatlan tengerbe
n
Jegyzet nem történeti előadásba, regénybe való ez
 
Pár nap alatt kész a hajóhad, megvan ásva a mély csatorna a tengerbe, s midőn az éj setétes leple homályt borita a város és a tengerre,
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
aláhúzva; nyilván ezekre is vonatkozik az előző megjegyzés
hirtelen zajongani kezd a tenger Sokszor feltűnt aranyos szekéren a nap, s áldozott ismét alá,
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
aláhúzva; nyilván ezekre is vonatkozik az előző megjegyzés
anélkül, hogy vagy egyik, vagy másik ellenfelet legyőzetve látta volna
 
.  
 
Carthaggó
Karthágó
a porral tétetett egyenlővé, eltűnt örökre, csak emléke maradt fen, s romjai, melyek felett érdemes keserií könnyeket sírni annak, ki szintén tudja, érzi azt, mit tesz egy hazát veszteni, mi az, amidőn a szent és szabad honnak jogait idegen bitorló tapodja kevély lábaival. -  
  Márton András  
 
n
Jegyzet A Márton elég közönséges családnév Nagykőrösön és környékén, úgyhogy nehéz volna eligazodni, ha maga az író nem jönne segítségünkre. A címlapon ez áll: Magyar dolgozatok VIII. osztály.Márton András 1859 . Az 1859-60. évi Tudósítvány tartalmazza is a nevét, s azt is megjelöli, hogy Jászkisérről való. Szüle Ferenc osztálytársa volt. Az előző évben azonban hiába keressük a VII. osztályosok közt. Úgy látszik, akkor másutt járt, amint máshonnan bekerült füzete is bizonyítja. Szerencsére, irodalomtörténeti jegyzetére ráírta az előnevét is: Zsarolyáni. Ebből megtudjuk,. hogy abba a jeles családba tartozott, amelybe Márton Ferenc, írói nevén Abonyi Lajos is, aki abonyi földbirtokos család sarjadéka volt, és szintén erős kapcsolatba került
A.
Arany János
-nyal. (
A.
Arany János
közölte első írásait.)A füzet is alighanem Kalocsa Róza révén került Cegléd környékéről Debrecenbe, mínt a
Szüle
Szüle Ferenc
-félék. Ott Kulcsár Endre, a jeles stilisztika-kutató tanár kezébe jutott, aki bele is javított az első dolgozatba. Még szerencse, hogy a címlapon jelezte, hogy „az I. dolgozatbeli aláhúzások tőlem valók,
Kulcsár
Kulcsár Endre
". Ezzel talán azt akarta jelezni, hogy maga
A.
Arany János
sem vett észre nehány stiláris hibát, amit ő fontosnak tartott, aminthogy ekkoriban
A.
Arany János
javításai közt valóban gyakrabban mutatkoznak a fáradás jelei. Egyébiránt
A.
Arany János
vörös tentás, finom betűs javításai jól elválnak az idegen beavatkozástól. A kézirat végül Debrecenben
Pap Károly
Pap Károly
egyetemi tanárhoz,
A.
Arany János
irodalomtörténeti és esztetikai jegyzetei első kiadójához került, s az ő örökösei juttatták mai helyére.
 
 

Megjegyzések:

NAJEM 61/I. sz.