I. ÉSZREVÉTELIM A JANUÁR 16-án BEADOTT VERSEKRE JANUÁR 29. 1852.

I. ÉSZREVÉTELIM A JANUÁR 16^-án BEADOTT VERSEKRE

„Le nem csatolna hű anyád sem a nagy ég." A csatolna szó helyett mást szeretnék: Hiába tiltana vagy valami illyet. A nagy ég is egyike a versirói locus communisoknak, miket rim kedveért elő szoktak rántani.

„Te rablád szivemet" - az a sok te!

„Kirablád szivemet

S elhagytad hűtelen."

„Könnyel feresztve áll": rosszúl jő ki a rím, ott a hol nem kell

Különben nem dagályos, alakja épen dalhoz illő, nincs kelleténél hosszabbra nyujtva, sem szószaporitással halmozva. Csupán eredeti eszme nincs benne, de azt, kezdő költőnél ritkán is találunk. - Egy szép metaphora, hasonlat, vagy költői figura nagyon kedvessé teszi a költői eléadást.

Bordal. (Varga József)

Némi reminiscentiák vannak benne

Petőfi

Petőfi Sándor

re; az elején a „ Hortobágyi kocsmárosné angyalom "-kezdetű versére, később

„Forrja belénk édes nedvét a kehely"

erre emlékeztet:

„Sírja belém piros könyét a pohár" -

az efféle reminiscentiákat kerülni kell.

„Igy szokott a magyar ember ha kedve

Van:

Ki tudná ezt énekelni?

Sor végén, kivált népdalban, legalább egy commáravaló értelem kell, hogy legyen.

„Magyarnak kedvtöltése a szerelem"

jobban vágna így:

Kedvtöltése a magyarnak, szerelem.

Mért ne innék ott, a hol olly sok terem

megint reminiscentia:

Hol terem több jó bor és több szép leány

Mint itt belül Magyarország határán

A népdalbeli versalak ·jól meg van tartva, többnyire elég könnyen is foly: de kerülni kell a visszaemlékezéseket.

Juhászdal (Szentpéteri Károly)

Nem rosz népdal, de kissé régi: emlékszem diák koromban már széltire daloltuk. Itt nem csak reminiscentiák vannak, hanem az egész népdal szórul szóra le van irva. Ismerem jól, s könyvnélk.ül tudom.

Ez az élet. . . . (Magyar Antal)

Mit ér nekem e világ? nem azt teszi, amit ki akar fejezni, hogy mi gondom a világra.

Ugyanazon mondat vagy eszme gyakran ismételtetik más szavakkal: igy

Ez az élet búval teljes

Bús sok ember élete

a bú

Sok embernek gyötrelme: körülbelül egyet tesznek.élete-gyötrelme - magamat-torkomat, vegyek-cserelek: gyönge rimek.

Az iszom: ik-es ige: tehát nem iszok és igyon, hanem iszom és igyék

A lantos sírjánál (

Hoffer

Hoffer Endre

)

Verselése valamennyi közt legjobb volna, mind rimek mind mérték tekintetében: de a külsőnek fel van áldozva a belső; rim s mérték kedvéért oda nem illő szavak, erőltetett, dagályos, mesterkélt kifejezések használtatnak, mint:

ifejezések használtatnak, mint: „kedvesem a sir virági közt lesem" A lesni alacsony szó; egerésző macskát juttat eszünkbe.

„fájdalom s halál kirágnak" hogyan? a kirágnak csuf szó.

„Lángölén a sirvirágnak" mi az a sirvirág lángöle? egy óriás bombast.

„Lenge szellő vagy ki hoz

Zöld reményt a sir virágihoz" - épen olly zöld beszéd.

Hű szivemben él veled

Hű emlékezet, mi nem feled" - az a sok et-let igen roszul hangzik. Ne legyen rím a hol nem kell, mert annál rutabb nincs.

„Homlokomra gyűl redő

Ő halott ő fel nem ébredő. Épen olly rosz hangzású a sok ő

„Alszik ő a sir alatt

Hő könyűin kedvesének". Már hogyan alszik a könyűin?

,,Lant ! kinom lezengened Nem lehet; sir ! fedj be engemet" Ez is rosz hangzású; a mellett olly hamar két tárgyhoz is kiáltani fel, nem szép

Szokni kell, hogy világosan fejezzük ki eszméinket: érthetlen dagályban szépséget ne keressünk.

Ujabb időben a vers-sorokat nem kezdik kiebb és belebb, hanem egy vonalban irják, akár hosszu akár rövid legyen a sor.

Panasz (

Dúzs S.

Dúzs Sándor

)

De elnyomott egy nagy csapás" nem a legerőteljesebb kifejezés, illyet, kivált refrainűl, használni nem kell. Gyengesége abban áll, hogy a csapás szó valami általános veszélyt jelent, valami határozatlant, s az egy szó nem illik elébe. A csapás inkább anyagi, mint szellemi baj; inkább jégesőre, mint szerelmi megcsalatásra vonatkozhatik.

Lelkem tündérvilágára a kedves hűtlen bélyeget irt. I^ör hűtlen bélyeg nem teszi ki a hűtlenség bélyegét. 2^or hogyan írt a kedves hűtlen bélyeget a lélek tündér világára? Az illy képtelen beszéd bombast.

Ezek leszámitása után a Panasz t első helyre itélem, hozzá közelebb az egyszerű „ Lottihoz " áll. A két bordal közűl a

Vargá

Varga József

é magyarosabb, a

Magyar

Magyar Antal

é néhol szószaporitó: de mindenik elég egyszerü, dagálytól ment: e kettőt egy fokra jelelem. A Lantos sirja, külső tekintetében valamennyit felülmulja, de bensője dagályos, duzzadt, tele közönséges ugy nevezett rosz virágokkal, mint sír, lángöl remény, fájdalom, szellő sohaj, zengő- hattyudal stb. mellyek mind igen szép s szükséges szók is, de azok egymásra halmozása még nem költemény. Azért ezt, minden csinos forma dacára is, a többi négy után kell tennem. - A Juhász dal, mint plágium szóba sem jöhet. -

Általánosan mindegyikből hiányzik a valódi költői szinezet; százszor elmondott dolgok vannak ujra elmondva, semmi eredeti eszme, uj kép, tetsző gondolatjáték nem mutatkozik bennök. Olvasni kell jobb költőinket, minden sort taglalni, meglátják, mennyi igazi költői szépség találtatik bennök; s azt kell venni mintául.

Arany

Arany János

JANUÁR 29. 1852.

A hozzám beadott versek közül

Sirnál (

Hoffer

Hoffer Endre

)

Sokat levetkezett az előbbi dagályból.

E helyett:

„Anyának könnye rózsaágakon"

inkább ezt tenném:

Anyai köny emlékvirágokon" mert a sirra nem rózsát, hanem más, a gyászt inkább jelképező virágot szoktak ültetni.

A harmadik vers szak eszméje szép.

"Bú kín kisérte" rosz hangzat. -

Részvét (

Duzs

Dúzs Sándor

)

A verselés correct: egyébiránt jobban szeretném ha efféle philosophicus odák helyett ujabb szabásu versekben gyakorolná magát. Az idegen méretű ódák kora lejárt a magyar költészetben, többé affélét senki sem ír. A mi természetes volt

Horatius

Quintus Horatius, Flaccus

nak, nem természetes nekünk. Különben tárgyát igen jól kivitte, a dolgozat, a maga nemében dicséretre méltó.

Nyári esőben (

Magyar S.

Magyar Sándor

)

Csinos versecske. Remény-szín kissé roszul van megszakasztva, átvive másik sorba. Szeretem egyéb iránt hogy eszméket igyekszik tenni versébe s nem éri be az üres rim pengetéssel.

Hazámhoz (

Magyar A.

Magyar Antal

)

Ugyancsak hazámhoz is van irva, mert ismételtetik benne vagy tizszer a hazám ! felkiáltás. Nem kell sok a felkiáltásból: mert az ember ál-pathosba esik, mint itt is. - Aztán az értelem világosságának is árt az a sok kiáltozás, mint például:

Elhagytam egykoron hazám

Meglátni tégedet

Külföld felnyuló bérceid

S viruló népedet

Az ember nem tudná első tekintettel: igy kell-e olvasni:

Elhagytam egykoron, hazám!

Meglátni tégedet - - -

vagy: elhagytam hazámat, hogy a külföldet lássam. Általában két tárgyhoz egyszerre, vagy hamar egymásután, kiáltani nem kell. Itt az első vers szakban a külföldhöz, másikban a hazához kiált.

Hiba a sok én is; magyarúl erre semmi szükség, mert az igében bennefoglaltatik.

S ha én illykor hazám

Nyomott népére gondolék

Én, akkoron, hazám ! nagyon

Boldogtalan valék stb.

Kisfaludy Károly

igy bírálta meg egy ifjukori saját művét, „A Tatárok Magyarországban'':

„Sok haza-puffogatás, ok semmi, de szörnyű magyarság:

„Bundás indulatok: jaj de tatári mű ez!"

Azért óvakodni kell a hamis pathostól.

Hunyadi Jánoshoz (?)

Ugy látszik 12 tagu, vagy alexandrinus sorok volnának, de egy az, hogy caesura hiányzik, más az, hogy a sorok sem mindenütt járják ki 12 szótagra: tehát nem tudom miféle versnemben van irva

Valamennyi közt leggyöngébb: egy eszme volna benne, hogy t. i. mi

Hunyadi

Hunyadi János

erényire félve nézünk, mert szemeink annak fényét ki nem állhatják: de ez sem eredeti. -

Igy osztályozom e verseket:

1. Sirnál ; melly mind forma, mind kidolgozás tekintetében legszabatosabb.

2. Nyári esőben és Részvét egy vonalon; - mindegyik jó a maga nemében, de mivel egészen különböző modorban vannak írva, egyiket a másikkal összehasonlitni nem is lehet.

3. A Hazámhoz , melly minden álpáthos mellett még is ügyes verselést mutat.

4., Hunyadihoz , mellyben sem a gondolat nem több a mindennapinál, sem a verselés nem bír elegendő ügyességgel.

Arany

Arany János

Jegyzet Itt

Arany János

-nak az önálló diákmunkákra irt tanulságos bírálatait közöljük. Ezekhez való viszonyát jól jellemzi a következő- cikk ( Pesti Napló 1913. jún. 22. ). „Dúzs Sándor, jelenleg Eperjesen élő nyugalmazott főgimnáziumi tanár, hálás kegyelettel őrzi néhai tanára:

Arany János

versbírálatait, melyekkel tanítványainak szárnypróbálgatásait ő - a leghozzáértőbb mester - kritikai bonckés alá vette. Dúzs Sándor Nagykőrösön volt a legnagyobb epikus tanítványa az ötvenes évek elején. Ezekben az időkben az abszolutizmus még az ifjúsági önképzőköröket sem engedélyezte, nehogy alkalmat nyújtson így a fiatalságnak politikai, esetleg ,forradalmi' összejövetelekre, a serdültebb tanulók tehát poétai hajlamaiknak csak titkon áldozhattak, s

Dúzs

Dúzs Sándor

és társai ezeket a verseket, poémakísérleteket csak úgy suba alatt nyújtották át a jóságos tanáruknak,

Arany

Arany János

nak, hogy véleményt mondjon róluk.

Arany János

azzal a lelkiösmeretességgel, mely művészi alkotásaiban és magánéletében oly gyönyörűen jellemezte és a borzas és rendetlen ,zseni'- nek még parányi árnyékát sem engedte klasszikus egyéniségére, az ő

Petőfi

Petőfi Sándor

éhez annyira hasonlatos gyöngybetűivel rendesen levélpapírra írta sűrű sorokban bírálatait, melyek nehányát - mint említettük - Dúzs Sándor legkedvesebb ereklyékként őrzi.

Arany

Arany János

egy ilyen bírálatát, több tanítványa verseinek kritikáját (az illető versíró-tanítvány nevét a vers címe után zárjel közé írta) - itt közöljük szószerint szövegben." S közli a második sorozatot, melyeket mi itt 123. sz. alatt adunk. A január 16-án beadott első sorozatra írt bírálatok most jelennek meg először a nyilvánosság előtt. (122. sz.) A Pesti Napló bevezetése is mutatja, hogy nem volt szó holmi „titkos irodalmi társulatról", hanem a jóakaratú professzor önfeláldozó segítségéről. (Vesd össze Gergely G. 20. l.) Az első csoport legjobbnak tartott, 7 versszakos darabjából, Dúzs Sándor Panaszából közöljük az

Arany János

által emlegetett szakaszokat:

Leélvezém a szép időt,

1. vsz. A boldog napokat,

S mig a kedves karjai közt

Tölthetém azokat:

Boldog voltam, mint senki más

De elnyomott egy nagy csapás.

Elnyomott, és szép reményim

Mélly sirba vesztek el,

S most lelkem tündér-világát

Pusztaság váltja fel;

Mert a kedves, kit szívem birt,

Reá hütlen bélyeget irt.

A formai tekintetben első helyre tett Hoffer Endre: A Lantos sirjánál című 8 versszakos költeményéből is idézzµk a két első versszakot, hogy összehasonlíthassuk: mennyit fejlődött aztán két hét alatt az ifjú

Arany János

bírálatának hatása alatt:

Sírhalomban nyugszik ő,

Árva lantja függ felette;

Lelkesítő hó danáit

Már örökre elfeledte;

Ott

az égben kedvesem

Én a sír virági közt lesem.

Majd ha szenvedések, és

Fájdalom, halál kirágnak :

Könnyeim nem futnak el,

Láng őlén a sírvirágnak ;

Lenge szellő? vagy ki hoz

Zöld reményt, a sír virágihoz

(A dőlt betűvel szedetteket A. aláhúzta)

A második alkalommal már minden tekintetben első helyre érdemesítette Hoffer Endre: Sírnál c. költeményét:

Ki nyugszik itt a néma sír alatt?

Mi halk nyögés a puszta sír fölött?

Törött sohaly a sír göröngyinél;

A mellyeket könyű nem öntözött?

Talán egy árva, az, kit itt ölel

A néma hant, e puszta sírhalom;

Fölötte, nem rezeg a sír fölött

Anyának könnye rózsa ágakon.

Hazám, az árva hon - sirhalma ez;

Fölötte nem virul a gyöngyvirág;

Fölötte nem sohalyt törött kebel;

Kacag e puszta sirnál a világ.

Még négy versszakon át így halad e bátor hangú költemény. Érdekessége, hogy

Arany János

nem tiltakozott ellene: bízott benne, hogy ezek a magánmunkák nem kerülnek spicli kezébe. . (Vesd össze

Szilády Áron

, Földváry László Szüle Ferenc iskolai dolgozataira tett óvó megjegyzéseit, 11., 17., 54. sz.közl.) A 122-123. sz. versek szerzői Dúzs Sándor és nehány barátja, akik egy osztállyal lentebb jártak, de úgy látszik, összetartottak vele. Hoffer Endre egy kis baranyai falu, Gordisa papjának a fia, Magyar Antal és

Sándor

Magyar Sándor

a nagykőrösi orvos fiai, mindnyájan kiváló tanulók.

Hoffer

Hoffer Endre

Dúzs

Dúzs Sándor

hoz hasonlóan - még utolérte

Arany János

-t a tanári székben. A verses kéziratok közt van két olyan is, amelyekről

Arany János

nem beszél összefoglaló bírálatában - továbbá három prózai alkotás, melyeken szintén nincsen semmi megjegyzés, legfeljebb nehány piros betűs aláhúzás látható rajtuk. Úgy látszik,

Dúzs

Dúzs Sándor

kegyelete később gyűjtötte őket össze, s úgy kerültek az

Arany János

-tól megbiráltak közé. Minthogy nincs rajtuk valami tanulságosabb megjegyzés, nem közöljük őket, legfeljebb csak arra mutatunk rá, hogy Hoffer Endre „ . .e két hazának. " című novellája megint erősen hazafias jellegű: a magyar-lengyel szabadságmozgahnak biztató kezdetére és szomorú, kétségbeejtő végére utal. A fentiekkel egyetemben élénk felvilágosítást ad az ifjúság hangulatára vonatkozólag, mely még a szabadságharc letörése után is sokáig kísértett: nem hiába félt tőle az Entwurf.

AJOM13

Megjegyzések: