I. ÉSZREVÉTELIM A JANUÁR 16-án BEADOTT VERSEKRE JANUÁR 29. 1852. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINK122-123 /o:ajom13-lev.tei.XIIINK122-123 NAJEM 46/1-2. sz. Itt először. Magyarország Nagykőrös Nagykőrösi Arany János Emlékmúzeum NAJEM 46/1-2. sz. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó észrevétel Kiadott. Teljes. Nagykőrös Arany JánosKOHA_AUTH:96679 I. ÉSZREVÉTELIM A JANUÁR 16-án BEADOTT VERSEKRE Lottihoz. (Szécsény Sándor ) Helyesirás elleni hibákat kijavítottam. „Le nem csatolna hű anyád sem a nagy ég." A csatolna szó helyett mást szeretnék: Hiába tiltana vagy valami illyet. A nagy ég is egyike a versirói locus communisoknak, miket rim kedveért elő szoktak rántani. „Te rablád szivemet" - az a sok te! „Kirablád szivemet S elhagytad hűtelen." „Könnyel feresztve áll": rosszúl jő ki a rím, ott a hol nem kell Különben nem dagályos, alakja épen dalhoz illő, nincs kelleténél hosszabbra nyujtva, sem szószaporitással halmozva. Csupán eredeti eszme nincs benne, de azt, kezdő költőnél ritkán is találunk. - Egy szép metaphora, hasonlat, vagy költői figura nagyon kedvessé teszi a költői eléadást. Bordal. (Varga József ) Némi reminiscentiák vannak benne PetőfiKOHA_AUTH:122179 re; az elején a „ Hortobágyi kocsmárosné angyalom "-kezdetű versére, később „Forrja belénk édes nedvét a kehely" erre emlékeztet: „Sírja belém piros könyét a pohár" - az efféle reminiscentiákat kerülni kell. „Igy szokott a magyar ember ha kedve Van: Ki tudná ezt énekelni? Sor végén, kivált népdalban, legalább egy commáravaló értelem kell, hogy legyen. „Magyarnak kedvtöltése a szerelem" jobban vágna így: Kedvtöltése a magyarnak, szerelem. Mért ne innék ott, a hol olly sok terem megint reminiscentia: Hol terem több jó bor és több szép leány Mint itt belül Magyarország határán A népdalbeli versalak ·jól meg van tartva, többnyire elég könnyen is foly: de kerülni kell a visszaemlékezéseket. Juhászdal (Szentpéteri Károly ) Nem rosz népdal, de kissé régi: emlékszem diák koromban már széltire daloltuk. Itt nem csak reminiscentiák vannak, hanem az egész népdal szórul szóra le van irva. Ismerem jól, s könyvnélk.ül tudom. Ez az élet. . . . (Magyar Antal ) Mit ér nekem e világ? nem azt teszi, amit ki akar fejezni, hogy mi gondom a világra. Ugyanazon mondat vagy eszme gyakran ismételtetik más szavakkal: igy Ez az élet búval teljes Bús sok ember élete a bú Sok embernek gyötrelme: körülbelül egyet tesznek.élete-gyötrelme - magamat-torkomat, vegyek-cserelek: gyönge rimek. Az iszom: ik-es ige: tehát nem iszok és igyon, hanem iszom és igyék A lantos sírjánál (Hoffer ) Verselése valamennyi közt legjobb volna, mind rimek mind mérték tekintetében: de a külsőnek fel van áldozva a belső; rim s mérték kedvéért oda nem illő szavak, erőltetett, dagályos, mesterkélt kifejezések használtatnak, mint: ifejezések használtatnak, mint: „kedvesem a sir virági közt lesem" A lesni alacsony szó; egerésző macskát juttat eszünkbe. „fájdalom s halál kirágnak" hogyan? a kirágnak csuf szó. „Lángölén a sirvirágnak" mi az a sirvirág lángöle? egy óriás bombast. „Lenge szellő vagy ki hoz Zöld reményt a sir virágihoz" - épen olly zöld beszéd. Hű szivemben él veled Hű emlékezet, mi nem feled" - az a sok et-let igen roszul hangzik. Ne legyen rím a hol nem kell, mert annál rutabb nincs. „Homlokomra gyűl redő Ő halott ő fel nem ébredő. Épen olly rosz hangzású a sok ő „Alszik ő a sir alatt Hő könyűin kedvesének". Már hogyan alszik a könyűin? ,,Lant ! kinom lezengened Nem lehet; sir ! fedj be engemet" Ez is rosz hangzású; a mellett olly hamar két tárgyhoz is kiáltani fel, nem szép Szokni kell, hogy világosan fejezzük ki eszméinket: érthetlen dagályban szépséget ne keressünk. Ujabb időben a vers-sorokat nem kezdik kiebb és belebb, hanem egy vonalban irják, akár hosszu akár rövid legyen a sor. Panasz (Dúzs S. ) De elnyomott egy nagy csapás" nem a legerőteljesebb kifejezés, illyet, kivált refrainűl, használni nem kell. Gyengesége abban áll, hogy a csapás szó valami általános veszélyt jelent, valami határozatlant, s az egy szó nem illik elébe. A csapás inkább anyagi, mint szellemi baj; inkább jégesőre, mint szerelmi megcsalatásra vonatkozhatik. Lelkem tündérvilágára a kedves hűtlen bélyeget irt. Iör hűtlen bélyeg nem teszi ki a hűtlenség bélyegét. 2or hogyan írt a kedves hűtlen bélyeget a lélek tündér világára? Az illy képtelen beszéd bombast. Ezek leszámitása után a Panasz t első helyre itélem, hozzá közelebb az egyszerű „ Lottihoz " áll. A két bordal közűl a Vargá é magyarosabb, a Magyar é néhol szószaporitó: de mindenik elég egyszerü, dagálytól ment: e kettőt egy fokra jelelem. A Lantos sirja, külső tekintetében valamennyit felülmulja, de bensője dagályos, duzzadt, tele közönséges ugy nevezett rosz virágokkal, mint sír, lángöl remény, fájdalom, szellő sohaj, zengő- hattyudal stb. mellyek mind igen szép s szükséges szók is, de azok egymásra halmozása még nem költemény. Azért ezt, minden csinos forma dacára is, a többi négy után kell tennem. - A Juhász dal, mint plágium szóba sem jöhet. - Általánosan mindegyikből hiányzik a valódi költői szinezet; százszor elmondott dolgok vannak ujra elmondva, semmi eredeti eszme, uj kép, tetsző gondolatjáték nem mutatkozik bennök. Olvasni kell jobb költőinket, minden sort taglalni, meglátják, mennyi igazi költői szépség találtatik bennök; s azt kell venni mintául. AranyKOHA_AUTH:96679 JANUÁR 29. 1852. A hozzám beadott versek közül Sirnál (Hoffer ) Sokat levetkezett az előbbi dagályból. E helyett: „Anyának könnye rózsaágakon" inkább ezt tenném: Anyai köny emlékvirágokon" mert a sirra nem rózsát, hanem más, a gyászt inkább jelképező virágot szoktak ültetni. A harmadik vers szak eszméje szép. "Bú kín kisérte" rosz hangzat. - Részvét (Duzs ) A verselés correct: egyébiránt jobban szeretném ha efféle philosophicus odák helyett ujabb szabásu versekben gyakorolná magát. Az idegen méretű ódák kora lejárt a magyar költészetben, többé affélét senki sem ír. A mi természetes volt Horatius nak, nem természetes nekünk. Különben tárgyát igen jól kivitte, a dolgozat, a maga nemében dicséretre méltó. Nyári esőben (Magyar S. ) Csinos versecske. Remény-szín kissé roszul van megszakasztva, átvive másik sorba. Szeretem egyéb iránt hogy eszméket igyekszik tenni versébe s nem éri be az üres rim pengetéssel. Hazámhoz (Magyar A. ) Ugyancsak hazámhoz is van irva, mert ismételtetik benne vagy tizszer a hazám ! felkiáltás. Nem kell sok a felkiáltásból: mert az ember ál-pathosba esik, mint itt is. - Aztán az értelem világosságának is árt az a sok kiáltozás, mint például: Elhagytam egykoron hazám Meglátni tégedet Külföld felnyuló bérceid S viruló népedet Az ember nem tudná első tekintettel: igy kell-e olvasni: Elhagytam egykoron, hazám! Meglátni tégedet - - - vagy: elhagytam hazámat, hogy a külföldet lássam. Általában két tárgyhoz egyszerre, vagy hamar egymásután, kiáltani nem kell. Itt az első vers szakban a külföldhöz, másikban a hazához kiált. Hiba a sok én is; magyarúl erre semmi szükség, mert az igében bennefoglaltatik. S ha én illykor hazám Nyomott népére gondolék Én, akkoron, hazám ! nagyon Boldogtalan valék stb. Kisfaludy KárolyKOHA_AUTH:115718 igy bírálta meg egy ifjukori saját művét, „A Tatárok Magyarországban'': „Sok haza-puffogatás, ok semmi, de szörnyű magyarság: „Bundás indulatok: jaj de tatári mű ez!" Azért óvakodni kell a hamis pathostól. Hunyadi Jánoshoz (?) Ugy látszik 12 tagu, vagy alexandrinus sorok volnának, de egy az, hogy caesura hiányzik, más az, hogy a sorok sem mindenütt járják ki 12 szótagra: tehát nem tudom miféle versnemben van irva Valamennyi közt leggyöngébb: egy eszme volna benne, hogy t. i. mi Hunyadi erényire félve nézünk, mert szemeink annak fényét ki nem állhatják: de ez sem eredeti. - Igy osztályozom e verseket: 1. Sirnál ; melly mind forma, mind kidolgozás tekintetében legszabatosabb. 2. Nyári esőben és Részvét egy vonalon; - mindegyik jó a maga nemében, de mivel egészen különböző modorban vannak írva, egyiket a másikkal összehasonlitni nem is lehet. 3. A Hazámhoz , melly minden álpáthos mellett még is ügyes verselést mutat. 4., Hunyadihoz , mellyben sem a gondolat nem több a mindennapinál, sem a verselés nem bír elegendő ügyességgel. AranyKOHA_AUTH:96679 Itt A.KOHA_AUTH:96679 -nak az önálló diákmunkákra irt tanulságos bírálatait közöljük. Ezekhez való viszonyát jól jellemzi a következő- cikk ( Pesti Napló 1913. jún. 22. ). „Dúzs Sándor , jelenleg Eperjes en élő nyugalmazott főgimnáziumi tanár, hálás kegyelettel őrzi néhai tanára: Arany JánosKOHA_AUTH:96679 versbírálatait, melyekkel tanítványainak szárnypróbálgatásait ő - a leghozzáértőbb mester - kritikai bonckés alá vette. Dúzs Sándor Nagykőrös ön volt a legnagyobb epikus tanítványa az ötvenes évek elején. Ezekben az időkben az abszolutizmus még az ifjúsági önképzőköröket sem engedélyezte, nehogy alkalmat nyújtson így a fiatalságnak politikai, esetleg ,forradalmi' összejövetelekre, a serdültebb tanulók tehát poétai hajlamaiknak csak titkon áldozhattak, s Dúzs és társai ezeket a verseket, poémakísérleteket csak úgy suba alatt nyújtották át a jóságos tanáruknak, AranyKOHA_AUTH:96679 nak, hogy véleményt mondjon róluk. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 azzal a lelkiösmeretességgel, mely művészi alkotásaiban és magánéletében oly gyönyörűen jellemezte és a borzas és rendetlen ,zseni'- nek még parányi árnyékát sem engedte klasszikus egyéniségére, az ő PetőfiKOHA_AUTH:122179 éhez annyira hasonlatos gyöngybetűivel rendesen levélpapírra írta sűrű sorokban bírálatait, melyek nehányát - mint említettük - Dúzs Sándor legkedvesebb ereklyékként őrzi. AranyKOHA_AUTH:96679 egy ilyen bírálatát, több tanítványa verseinek kritikáját (az illető versíró-tanítvány nevét a vers címe után zárjel közé írta) - itt közöljük szószerint szövegben." S közli a második sorozatot, melyeket mi itt 123. sz. alatt adunk. A január 16-án beadott első sorozatra írt bírálatok most jelennek meg először a nyilvánosság előtt. (122. sz.) A Pesti Napló bevezetése is mutatja, hogy nem volt szó holmi „titkos irodalmi társulatról", hanem a jóakaratú professzor önfeláldozó segítségéről. (Vesd össze Gergely G. 20. l.) Az első csoport legjobbnak tartott, 7 versszakos darabjából, Dúzs Sándor Panaszából közöljük az A.KOHA_AUTH:96679 által emlegetett szakaszokat: Leélvezém a szép időt, 1. vsz. A boldog napokat, S mig a kedves karjai közt Tölthetém azokat: Boldog voltam, mint senki más De elnyomott egy nagy csapás. Elnyomott, és szép reményim Mélly sirba vesztek el, S most lelkem tündér-világát Pusztaság váltja fel; Mert a kedves, kit szívem birt, Reá hütlen bélyeget irt. A formai tekintetben első helyre tett Hoffer Endre : A Lantos sirjánál című 8 versszakos költeményéből is idézzµk a két első versszakot, hogy összehasonlíthassuk: mennyit fejlődött aztán két hét alatt az ifjú A.KOHA_AUTH:96679 bírálatának hatása alatt: Sírhalomban nyugszik ő, Árva lantja függ felette; Lelkesítő hó danáit Már örökre elfeledte; Ott az égben kedvesem Én a sír virági közt lesem. Majd ha szenvedések, és Fájdalom, halál kirágnak : Könnyeim nem futnak el, Láng őlén a sírvirágnak ; Lenge szellő? vagy ki hoz Zöld reményt, a sír virágihoz ? (A dőlt betűvel szedetteket A. aláhúzta) A második alkalommal már minden tekintetben első helyre érdemesítette Hoffer Endre : Sírnál c. költeményét: Ki nyugszik itt a néma sír alatt? Mi halk nyögés a puszta sír fölött? Törött sohaly a sír göröngyinél; A mellyeket könyű nem öntözött? Talán egy árva, az, kit itt ölel A néma hant, e puszta sírhalom; Fölötte, nem rezeg a sír fölött Anyának könnye rózsa ágakon. Hazám, az árva hon - sirhalma ez; Fölötte nem virul a gyöngyvirág; Fölötte nem sohalyt törött kebel; Kacag e puszta sirnál a világ. Még négy versszakon át így halad e bátor hangú költemény. Érdekessége, hogy A.KOHA_AUTH:96679 nem tiltakozott ellene: bízott benne, hogy ezek a magánmunkák nem kerülnek spicli kezébe. . (Vesd össze Szilády ÁronKOHA_AUTH:126296 , Földváry László Szüle Ferenc iskolai dolgozataira tett óvó megjegyzéseit, 11., 17., 54. sz.közl.) A 122-123. sz. versek szerzői Dúzs Sándor és nehány barátja, akik egy osztállyal lentebb jártak, de úgy látszik, összetartottak vele. Hoffer Endre egy kis baranyai falu, Gordisa papjának a fia, Magyar Antal és Sándor a nagykőrösi orvos fiai, mindnyájan kiváló tanulók. Hoffer - Dúzs hoz hasonlóan - még utolérte A.KOHA_AUTH:96679 -t a tanári székben. A verses kéziratok közt van két olyan is, amelyekről A.KOHA_AUTH:96679 nem beszél összefoglaló bírálatában - továbbá három prózai alkotás, melyeken szintén nincsen semmi megjegyzés, legfeljebb nehány piros betűs aláhúzás látható rajtuk. Úgy látszik, Dúzs kegyelete később gyűjtötte őket össze, s úgy kerültek az A.KOHA_AUTH:96679 -tól megbiráltak közé. Minthogy nincs rajtuk valami tanulságosabb megjegyzés, nem közöljük őket, legfeljebb csak arra mutatunk rá, hogy Hoffer Endre „ . .e két hazának. " című novellája megint erősen hazafias jellegű: a magyar-lengyel szabadságmozgahnak biztató kezdetére és szomorú, kétségbeejtő végére utal. A fentiekkel egyetemben élénk felvilágosítást ad az ifjúság hangulatára vonatkozólag, mely még a szabadságharc letörése után is sokáig kísértett: nem hiába félt tőle az Entwurf.