HOFFER ENDRE ÍRÁSAINAK BÍRÁLATA

Novellájáról

Ha mint fogalmazási gyakorlatot veszem tekintetbe, teljesen méltányolom a kifejlett, sőt virágos (néhol nagyon is virágos) sztilt, hol többé nem az a kérdés, mint némellyeknél az osztályban, nem maradt-e el a verbum regens? van-e subjectum? stb. Ezen már túl van, ékesen is tud irni; bár, mint fölebb emlitém, szóvirágait bővebben hinti, mint kellene; no de hiszen érettebb évei majd megtanítják, meddig van a kellő határ. Nem mellőzhetem el még is, hogy ujolag ne figyelmeztessem, hogy e szaggatott irály, e style coupée csak egy faja a prózai előadásnak; s így, ha folyvást csak ezt miveli, csupán egyoldalulag fejtette ki prózáját. Apró vétségeket itt-amott megjelöltem, két szót találtam, nem helyes értelemben használva. otthoniasság (a mezőn!) és zamatos füvek. Otthoniasság társadalmi szó, a vendég érezheti; viselheti magát társaságban otthoniasan de erdőn, pusztán otthoniasságról beszélni furcsa. Zamat= aroma, zamatos= aromás; az az illat, mi némely gyümölcsből, vagy borból evés vagy ivás alkalmával üt meg; a fű zamatosságát tehát csak az mondhatná, ki megevés közben ollyannak találta. Ennyit, fogalmazási tekintetben.

Ha veszem, mint novellát (:minek hibátlanságát sem éveitől sem eddigi tanulmányától egy általában nem követelem:) irány adóúl inkább, mint megrovásképen, szükségesnek látok egy pár megjegyzést. Cselekvényt, jellemet indokolni kell. Vid nincsen indokolva. Miért öli meg jóltevőjét, Salamont? Mert ő ördög. De a müvészet az embert se mint angyalt se mint ördögöt nem rajzolhatja. Gonosz tettét nem lehet csupán ez által indokolni. A világ költészetében legnagyobb két gonosztevő, Jago és III. Richard

Shakespeare

Shakespeare, William

nél, nem csupán azért követnek el alávaló és szörnyű vétkeket, mert bennök az ördögi természet, hanem, mert erre ingereltettek. Az első, Othello általi mellőztetéseért áll bosszút, a másik gyülöli az egész világot, mert az őt, idomtalan külseje miatt lenézi. Megvan bennök a gonosz hajlam, de tettök" indokoltatik. Ez indokolás regényben, novellában szinte szükséges, mellőzhetetlen. Nem elég hogy Vid ördög: az a kérdés, miért ördög? Miért áll boszút? - Mi célja vele? Kell okának lenni, vagy a multban, vagy a jövőben.

Vid feltámadása ellen sem szólok, bár

Turóczi

Turóczi János

váltig mondja: „sed et ipsum (Vid) sepelire fecit (Ladislaus)". De óvatosan éljen a feltámasztással, miután azt már az Erbia-féle regények is elkoptatták. Az illyenről mondja

Csokonai

Csokonai Vitéz Mihály

:

Mi a darab oeconomiáját illeti: sok benne a természetföstés, mi a cselekvény folyamatát lassuvá teszi, s a gyakori előfordulás miatt unalmassá is válhatik. A vihar festése tulzott, könnyebben kiteper a szél egy lombos tölgyet, mint egy nyilat a sebből. Pedig nem az a szép, ami tulság.

L.

17/II. 1853.

A

Arany János

NB. Ha Videt, mint valósággal őrültet akarta feltüntetni, akkor beszéde, tettei nagyon is következetesek; emlékezete nagyon is hű.

Vígjátékáról

Tehát vígjáték, és pedig ollyan, melly helyzeteken (situatio) alapul, egészen francia modorban.

Páris

Párizs

ból megszöknek, Lyonban kiki feltalálja, amit - nem keresett. A situatiókat, fonák helyzeteket, minden vígjáték szokta, kisebb nagyobb mértékben, használni: de épen azért mert illy közönséges dolog, az effélében lehető legnagyobb változatosság kívántatik, s egy kis valószínűség sem árt. A mellett a jellemfestére is szükség ügyelni, s élces előadás nélkül a beszéd nem eleven. Jelen dolgozatot, mint első próbát, mindenesetre méltánylanom kell: a helyzetet meglehetősen kigondolta, a nyelv, ha nem párizsi és saloni is, de hibátlan s itt ez a fő cél. Hiányzik az, amit tiszta comicumnak neveznek, de azt nem is kezdő műben kell keresnünk, hiányzik még sok egyéb: olvasás; szorgalmas tanulmányozás által mind megszerezhető.

Tegye el három évre, akkor olvassa fel újra, örömmel fogja tapasztalni, mennyit haladt e 3 év alatt a fejlődésben. Ezt többi műveire is ajánlom; mert mindnyájan olly ifjonti kísérletek, mellyek megérdemlik, hogy később is visszaemlékezzék reájok, s összehasonlítást tegyen mostani, s netán akkori dolgozatai között. julius 12. 1853.

Novellatöredékéről

[szerkesztői feloldás]

Két (lengyel?) menekült „menhelyet" kéme Nichtshaber urtól és feleségétől, de azok csak úgy adnának, ha feleségül veszik lányukat. „Oh kedves kisasszony, nem akarunk nőszülni, nem, nem, nem" - hangoztatja Tolmajszkij Nabugodonozor és Leveles Egidius. Egidius még az orrát is „lecsókoltatja" a kutyával, ugyancsak valami öncsonkítást javasol barátjának, csakhogy „ne kelljenek". Nehezen meg is szabadulnak, Inci Vincéhez és Pinci Vincéhez megy a két lány, az ó segítségükkel. őt év mulva ujra találkoznak: ekkorra már 24 gyereke lesz a két párnak. Mikor ezt meghallják a menekültek, holtan esnek össze. Sok mulatságos, de groteszk jelenet van az 5 lapnyi töredékben. Végül így szól

A.

Arany János

bírálata:Két (lengyel?) menekült „menhelyet" kéme Nichtshaber urtól és feleségétől, de azok csak úgy adnának, ha feleségül veszik lányukat. „Oh kedves kisasszony, nem akarunk nőszülni, nem, nem, nem" - hangoztatja Tolmajszkij Nabugodonozor és Leveles Egidius. Egidius még az orrát is „lecsókoltatja" a kutyával, ugyancsak valami öncsonkítást javasol barátjának, csakhogy „ne kelljenek". Nehezen meg is szabadulnak, Inci Vincéhez és Pinci Vincéhez megy a két lány, az ó segítségükkel. őt év mulva ujra találkoznak: ekkorra már 24 gyereke lesz a két párnak. Mikor ezt meghallják a menekültek, holtan esnek össze. Sok mulatságos, de groteszk jelenet van az 5 lapnyi töredékben. Végül így szól

„Az isten nyugtassa meg őket! A stylus eléggé kifejlett, kár illyen torzképekre vesztegetni. Igen sok benne a pad alatt hentergés, sárban hentergés, egymáson hentergés etc., de annál kevesebb a benső összefüggés a történetben, az élethűség az alakokban s jellemzésben. Nem azt mondom, hogy víg modorban nem lehet dolgozni: lehet, de kissé nemesebben. A dulakodások néhol nagyon is hosszura nyúlnak, nagy szélű derelye: sok a tésztája, kevés a turója.

Styláris hibát csak egyet jegyeztem meg: nagy, de nagyobb bajuszú: ez nem világos. Nagy termetű, de nagyobb bajuszú

n

Jegyzet Hoffer Endre novelláját és vígjátékát nem ismerjük, tárgyukat Hahn Adolf ismertette: „A két birálat közül az első egy novelláról szól, melynek Salamon magyar király a hőse, ki a szerző felfogása szerint Vid által öletik meg, midőn már lemondva a koronáról s a világtól elvonulva, remeteéletet él. - A másik egy vígjáték bírálata, melyben a komikus situatiók két össze nem illő házaspár, - fiatal nő, öreg férj, s viszont: öreg nő, fiatal férj - szökési kísérleteiből támadnak. Mind a kettőt híven, az eredeti kéziratból közöljük, mely Hoffer Endre szegedi főreáliskolai igazgató umak, a nagy költő egykori tanártársának tulajdona. Az első bírálatot ugyanő,

Arany

Arany János

nak kőrösi éveit felrajzolván, felolvasta azon a kegyeletes ünnepélyen, mellyel a főreáliskola november 19-én

Arany

Arany János

emlékének áldozott." ( EPhK. 1883. 45. 1.)

AJOM13

Megjegyzések: