ETELKÖZ A KUTIGUR KIRÁLYFI STB A TATÁRFUTÁS VASKAPU RADIVOJ ÉS JURANICH MÁTYÁS MEGVÁLASZTÁSA HŐS ÉS HŐSNŐ C. BALLADA BIRÁLATA Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINK127_133 /o:ajom13-lev.tei.XIIINK127_133 Kecskeméti Áll. Levéltár 3/III. 1 -8. sz It 1957. évf., Szabadi Sándor ismertetésében Magyarország Kecskemét Kecskeméti Állami Levéltár 3/III. 1 -8. sz Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó bírálat Kiadott. Teljes. Nagykőrös Arany JánosKOHA_AUTH:96679 SZILÁDY JÁNOS KÖLTEMÉNYEIRŐLETELKÖZ Jelen epos egy helyesen választott episod a honkeresés hősi korából. A magyarok, mielőtt e hazát elfoglalták volna, Etelközben települnek le, ott laknak. ÁrpádKOHA_AUTH:97555 , a vezér fejedelem, harcban áll Simon nal, a bolgár fejedelemmel, s e harcot előbb csak fia, Levente által folytatja, de majd Ármány, gonosz szellem inditására, ki a magyarok vesztét akarja és azt, hogy Pannonia földjére soha se jöhessenek, személyesen megy Simon vára a bolgár Disztra (ma Silistria ) ellen, s mig ott fecsérli erejét s idejét, az alatt a besenyők Simon által felizgatva az etelközi lakhelyre törnek, a honmaradt kevés vitézeket, nőket, aggokat, gyermekeket - ezek közt ÁrpádKOHA_AUTH:97555 atyját is, az ősz Álmos t és fiát a kis Jutóczot - leölik, a véres éji harc után csak kevesen menekülhetnek ÁrpádKOHA_AUTH:97555 hoz, hírül adni az etelközi mészárlást. A magyarok véres boszút esküsznek a besenyők ellen, s ez őket hosszú, meddő és káros küzdelmekbe bonyolitná; e szerint Ármány célja - a magyarok végveszte - beteljesednék: de Hadur többszörösen - (elesett atyja és fiai szelleme által) meginti ÁrpádKOHA_AUTH:97555 ot, hogy kimélje honnosi vérét az uj hon elfoglalására, s mi után ÁrpádKOHA_AUTH:97555 e látványoknak hinni nem akar, Hadur egy álomlátást küld reá, melyben a dicső Etele őt a Kárpátokra vezeti, s megmutatja neki a tejjel-mézzel folyó gazdag hont, melyet Isten végzése szerint, mint Atilároli örökséget, vissza kell foglalnia; most tehát megszünteti ÁrpádKOHA_AUTH:97555 Disztravár sükertelen ostromát s késziti magát nagy hivatása betöltésére. Ennyi a rövid tartalom; s ebből is látszik hogy a felfogás jó, egészen eposzi. A cselekvény alkotása tervszerű, van benne egység, van benne alapeszme. Mi a kivitelt illeti: az ütközetek leirása sok helyen plasticai hűségű; ha a lélektani motivumok néhol gyengébbek, ezen az iró korát tekintve, csodálkozni nem lehet. Az episodok elég jól füzetnek a főcselekvényhez. A nyelv jó, a verselés szinte sok új rimet mutat fel, bár néhol gyöngébb assonánzzal is megelégszik. A költői képek közt sok új és meglepő van, melyek az iró erejét mutatják; néhol túlzott vagy erőszakolt képek, hasonlatok is fordúlnak elő, mint ifju költőknél rendesen. Atalában az egészet áradatban levő folyóhoz hasonlithatni, mely nem tiszta ugyan egészen, de erővel tör útat magának - fluit paullum lutulentus - de ha lehiggad, ha partjai közzé megszáll, szép reménynyel kecsegteti a táj lakóit. Annyit mondhatok, hogy nyomtatásban is olvastunk ennél gyöngébb epicai műveket mostanság. Azért a „Tomori jutalom" felére itélem. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 A KUTIGUR KIRÁLYFI STB Ez elbeszélő költeménynek legnagyobb baja, hogy nincs benne egység. Az események nincsenek benső összefüggésben. Ha az utigur ráüt a kutigur földére, ott prédál, de Zabergán megsértve boszút áll: ennyi, és a közbeszőhető episodok - kerek egészet tennének. De hogy Zabergán fiának uj kalandja kezdődik, mely az előbbivel össze nem függ, aztán az avarok jőnek s a királyfi az avarokon áll boszút - kissé bizarr boszút a tündérleány segélyével - ez már az előzményekből nem következik. A nyelv nem eposzi, hanem balladai: az átmenetek is balladai rövidséggel, sok helyen homályosan vannak tartva. Legsikerültebb költeménye e füzetben Gyula, ott a vén pogány ragaszkodása az ősvalláshoz szépen van feltüntetve. Kálmán nem annyira sikerült, bár egyes szép helyek vannak benne. A nagy ősök többnyire jól megy; de különös az, hogy egy helyen mintegy belenyugszik a nemzethalálba, mintha az egyéni halál volna: aztán végül azzal vígasztalja magát: mi nem teremhet még keleten a magyar n. porából ! Késő vígasztalás. Igazi nemzeti érzés nem éri be ezzel. A Gellért és Duna üres csapongása a nem tisztult költői képzeletnek; tele ellenmondásokkal. - A versformákat átalában ügyesen kezeli, csak néhol enged magának pogány rímeket. Képei közt nehány szép van, de sok erőltetett is. Ennyit figyelmeztetésül. A. J.KOHA_AUTH:96679 A TATÁRFUTÁS Mint epos nem üti ugyan meg a mértéket, mert nincs benne egység, nincs összefüggő cselekvénye, a történetek nem egymásból, hanem csak egymás után következnek, s az episodok kevéssé függnek egybe az egészszel: de mint verselés, minden esetre jeles, a nyelv benne költői, a képek, hasonlatok, sok helyt meglepők, bár néhol tulzottak, a rím többnyire jó s néhol egészen új. Vannak benne eredeti ötletek, s költői fordúlatok, mellyek az önmunkáló elmének kétségtelen jeleit viselik magukon. Korához képest illy compositio szép reményre jogosít fel! VASKAPU Olvastam. Az eposzi nyelvet, verselést mind tökélyesebben alkalmazza, sőt a cselekvény alkotásban is dicsérendő kísérletet tőn, noha ebben s a jellemzésben majd az érettebb kor fogja megadni a kellő gyakorlottságot. RADIVOJ ÉS JURANICH (:ballada:) Jól van! A balladai menet és poétai dictio, nyelv, mind emelkedőben ! MÁTYÁS MEGVÁLASZTÁSA Jó leírás, de csak történeti HŐS ÉS HŐSNŐ C. BALLADA BIRÁLATA Keresi a formát, a ballada formát. Csínos így is, de mégsem tanácsos ily hosszabb cselekvényt csupán a szereplő egyének utólagos elbeszélésére bízni, mert hatása veszt az által. A hollók ebédlése (mit felolvastunk) egészen más, az növeli a tragicai hatást, hogy a hollók osztoznak a hős felett. Bezárása, zárköve igen szép, igazi gyémánt Szilády János Szilády ÁronKOHA_AUTH:126296 öccse volt; három évvel fiatalabb bátyjánál. Ságvár on született, a Dunántúl, de Kőrösre már a halasi paplakból jött. Színjeles tanuló, de legkülönb mégis a magyar irodalomból volt. Tolnai LajosKOHA_AUTH:127403 , tanulótársa, ezt írja róla: „ ...a leghíresebb poéta, egy kis zömök, fekete arcú, egyik szemére félig vak fiú. Ő mindenkit homályba borított. Mert AranyKOHA_AUTH:96679 hoz jártam: közelebbi barátságba lépett velem. Nagy ok volt ezBámultam, és mivel AranyKOHA_AUTH:96679 nagy jövőt jósolt neki: hát meghajoltam nagysága előtt. írt eposzokat, hexameterben és alexandrinusokban. Emlékszem egy ilyen címűre: Etelköz. AranyKOHA_AUTH:96679 rendkívül felmagasztalta." ( A sötét világ. Bp . 1942. 60. 1.) A gimnázium elvégzése után, bátyjához hasonlóan, papi pályára lépett. Járt Párizs ban, volt váci fegyházi lelkész, végül is feketehegyi papként halt meg, 50 éves korában. Alig jelent meg tőle valami nyomtatásban. Testvére gondosan eltette üjúkori kéziratait, így kerültek azok ÁronKOHA_AUTH:126296 hagyatékával együtt Kecskemét re. Ezek: A) I. Mátyás megválasztása , nagyobb negyedrét, szürkés papiron 22 x 25 cm méretben, 3 oldalnyi vers-, közben és végül A.KOHA_AUTH:96679 finom, vörös tentás vonásaival. II. Hős és hősnő nek csak a végén van kritika. B.) Külön, 8 oldalas füzetben Munkák közös címmel: Radivoj és Juranich (ballada). Itt fekete tentás oldal- és végkritikát olvashatunk. Viszontorlás (ballada). végén A.KOHA_AUTH:96679 rövid megjegyzésével: „Igen jó!" C) Krisztus és Mária . Külön, 8 oldalas füzetben, melynek csak 5 oldala van beírva. Más kéztől származó tisztázat. Nincs rajta semmi, A.KOHA_AUTH:96679 -tól származó megjegyzés. D) Különálló, vaskos, 60 lapos, 20 x 25 cm-es füzetben: 1. lapon: Gellért és a Duna . A címlapon: Szilády János 1852. Egy helyt ceruzás aláhúzás, mellette A.KOHA_AUTH:96679 félreismerhetetlen megjegyzése. 3. lapon: Kálmán ; egy helyesírási hiba javításával, majd 3 sor aláhúzásával: „Ez szép" Itt egyszerű fekete ceruzával javít AKOHA_AUTH:96679 6. lapon: A nagy ősök ; három helyen A.KOHA_AUTH:96679 ceruzás széljegyzete 9. lapon: Gyula ; 4 helyen oldalt, a végén pedig A.KOHA_AUTH:96679 dicsérő megjegyzésével. 17. lapon: A kutigur királyfi , terjedelmes elbeszélő költemény, A.KOHA_AUTH:96679 bírálatával. E) Külön, fekete, dombornyomású díszkötetben valószínűleg a legfontosabbnak tartott művek: I. A tatárfutás 3 énekben, 40 lapon, kisebb megjegyzések után A.KOHA_AUTH:96679 bámuló kritikájával. II. Kísérletek a balladában : 1. Az amazon 2. Nagy Lajos 3. A párbaj 4. Zsigmond 5. A szabácsi rém 6. Zrínyi Péter Minden művön A.KOHA_AUTH:96679 apróbb, ceruzás jegyzete. III. Vaskapu ; nagyobb lélegzetű hexameteres hősköltemény, A.KOHA_AUTH:96679 jegyzeteivel és zárókritikájával. IV. Etelköz ; Tolnai LajosKOHA_AUTH:127403 tól is emlegetett híres hősköltemény, 5 énekben. A.KOHA_AUTH:96679 nagy figyelemmel olvasta, s a vegén egy teljes oldalra terjedő, igen elismerő kritikát irt róla