SZILÁDY JÁNOS KÖLTEMÉNYEIRŐLETELKÖZ
Jelen epos egy helyesen választott episod a honkeresés hősi korából. A magyarok,
mielőtt e hazát elfoglalták volna, Etelközben települnek le, ott laknak.
Árpád
, a vezér fejedelem, harcban áll Simonnal, a bolgár fejedelemmel, s e harcot előbb csak fia,
Levente által folytatja, de majd Ármány, gonosz szellem
inditására, ki a magyarok vesztét akarja és azt, hogy Pannonia földjére soha se jöhessenek, személyesen megy Simon vára a bolgár Árpád
Disztra
(ma Szilisztra
Silistria
) ellen, s mig ott fecsérli erejét s idejét, az alatt a besenyők
Simon által felizgatva az etelközi lakhelyre törnek, a honmaradt kevés
vitézeket, nőket, aggokat, gyermekeket - ezek közt Szilisztra
Árpád
atyját is, az ősz Álmost és fiát a kis Jutóczot - leölik, a véres éji harc
után csak kevesen menekülhetnek
Árpád
Árpád
hoz, hírül adni az etelközi mészárlást. A magyarok véres boszút esküsznek a
besenyők ellen, s ez őket hosszú, meddő és káros küzdelmekbe bonyolitná; e szerint
Ármány célja - a magyarok végveszte - beteljesednék: de Hadur többszörösen - (elesett
atyja és fiai szelleme által) meginti Árpád
Árpád
ot, hogy kimélje honnosi vérét az uj hon elfoglalására, s mi után
Árpád
Árpád
e látványoknak hinni nem akar, Hadur egy álomlátást küld reá, melyben a
dicső Etele őt a Kárpátokra vezeti, s megmutatja neki a tejjel-mézzel folyó gazdag
hont, melyet Isten végzése szerint, mint Atilároli örökséget, vissza kell foglalnia;
most tehát megszünteti Árpád
Árpád
Árpád
Disztravár
sükertelen ostromát s késziti magát nagy hivatása
betöltésére.
Szilisztra
Ennyi a rövid tartalom; s ebből is látszik hogy a felfogás jó, egészen eposzi. A cselekvény alkotása tervszerű, van benne egység, van benne alapeszme. Mi a kivitelt illeti: az
ütközetek leirása sok helyen plasticai hűségű; ha a lélektani motivumok néhol gyengébbek,
ezen az iró korát tekintve, csodálkozni nem lehet. Az episodok
elég jól füzetnek a főcselekvényhez. A nyelv jó, a verselés szinte sok új rimet mutat fel, bár néhol gyöngébb
assonánzzal is megelégszik. A költői képek közt sok új és
meglepő van, melyek az iró erejét mutatják; néhol túlzott vagy erőszakolt
képek, hasonlatok is fordúlnak elő, mint ifju költőknél rendesen. Atalában az egészet
áradatban levő folyóhoz hasonlithatni, mely nem tiszta ugyan
egészen, de erővel tör útat magának - fluit paullum lutulentus
- de ha lehiggad, ha partjai közzé megszáll, szép reménynyel kecsegteti a táj lakóit.
Annyit mondhatok, hogy nyomtatásban is olvastunk ennél gyöngébb
epicai műveket mostanság. Azért a „Tomori jutalom" felére
itélem.
Arany János
Arany János
A KUTIGUR KIRÁLYFI STB
Ez elbeszélő költeménynek legnagyobb baja, hogy nincs benne egység. Az események nincsenek benső összefüggésben. Ha az utigur ráüt a
kutigur földére, ott prédál, de Zabergán megsértve boszút áll: ennyi, és a közbeszőhető episodok - kerek egészet
tennének. De hogy Zabergán fiának uj kalandja kezdődik, mely az előbbivel össze nem függ, aztán az
avarok jőnek s a királyfi az avarokon áll boszút - kissé bizarr boszút a tündérleány
segélyével - ez már az előzményekből nem következik. A nyelv nem eposzi, hanem
balladai: az átmenetek is balladai rövidséggel, sok helyen homályosan vannak tartva.
Legsikerültebb költeménye e füzetben Gyula, ott a vén pogány
ragaszkodása az ősvalláshoz szépen van feltüntetve. Kálmán nem
annyira sikerült, bár egyes szép helyek vannak benne. A nagy
ősök többnyire jól megy; de különös az, hogy egy helyen mintegy belenyugszik
a nemzethalálba, mintha az egyéni halál volna: aztán végül azzal vígasztalja magát:
mi nem teremhet még keleten a magyar n. porából ! Késő vígasztalás. Igazi nemzeti
érzés nem éri be ezzel. A Gellért és Duna üres csapongása a
nem tisztult költői képzeletnek; tele ellenmondásokkal. - A versformákat átalában
ügyesen kezeli, csak néhol enged magának pogány rímeket. Képei közt nehány szép van,
de sok erőltetett is. Ennyit figyelmeztetésül.
A. J.
Arany János
A TATÁRFUTÁS
Mint epos nem üti ugyan meg a mértéket, mert nincs benne egység, nincs összefüggő cselekvénye, a történetek
nem egymásból, hanem csak egymás után
következnek, s az episodok kevéssé függnek egybe az egészszel:
de mint verselés, minden esetre jeles, a nyelv benne költői, a
képek, hasonlatok, sok helyt meglepők, bár néhol tulzottak, a rím többnyire jó s néhol egészen
új. Vannak benne eredeti ötletek, s költői fordúlatok,
mellyek az önmunkáló elmének kétségtelen jeleit viselik
magukon. Korához képest illy compositio szép reményre jogosít
fel!
HŐS ÉS HŐSNŐ C. BALLADA BIRÁLATA
Keresi a formát, a ballada formát. Csínos így is, de mégsem tanácsos ily hosszabb
cselekvényt csupán a szereplő egyének utólagos elbeszélésére
bízni, mert hatása veszt az által. A hollók ebédlése (mit
felolvastunk) egészen más, az növeli a tragicai hatást, hogy a hollók osztoznak a hős
felett. Bezárása, zárköve igen szép, igazi gyémánt
n
Jegyzet
Szilády János
Szilády Áron
öccse volt; három évvel fiatalabb bátyjánál. Ságváron született, a Dunántúl, de Kőrösre már a halasi paplakból jött.
Színjeles tanuló, de legkülönb mégis a magyar irodalomból volt. Szilády Áron
Tolnai Lajos
, tanulótársa, ezt írja róla: „ ...a leghíresebb poéta, egy kis zömök,
fekete arcú, egyik szemére félig vak fiú. Ő mindenkit homályba borított. Mert
Tolnai Lajos
Arany
hoz jártam: közelebbi barátságba lépett velem. Nagy ok volt
ezBámultam, és mivel Arany János
Arany
nagy jövőt jósolt neki: hát meghajoltam nagysága előtt. írt
eposzokat, hexameterben és alexandrinusokban. Emlékszem egy ilyen címűre:
Etelköz. Arany János
Arany
rendkívül felmagasztalta." (
A sötét világ.
Arany János
Bp
. 1942. 60. 1.)
A gimnázium elvégzése után, bátyjához hasonlóan, papi pályára lépett. Járt
Párizsban, volt váci fegyházi lelkész, végül is feketehegyi papként halt
meg, 50 éves korában. Alig jelent meg tőle valami nyomtatásban. Testvére
gondosan eltette üjúkori kéziratait, így kerültek azok Budapest
Áron
hagyatékával együtt Kecskemétre. Ezek:
A) I. Mátyás megválasztása
, nagyobb negyedrét, szürkés papiron 22 x 25 cm méretben, 3 oldalnyi
vers-, közben és végül Szilády Áron
A.
finom, vörös tentás vonásaival.
II. Hős és hősnő
nek csak a végén van kritika.
B.) Külön, 8 oldalas füzetben
Munkák
közös címmel:
Radivoj és Juranich
(ballada). Itt fekete tentás oldal- és végkritikát olvashatunk.
Viszontorlás
(ballada). végén Arany János
A.
rövid megjegyzésével: „Igen jó!"
C)
Krisztus és Mária
. Külön, 8 oldalas füzetben, melynek csak 5 oldala van beírva. Más kéztől
származó tisztázat. Nincs rajta semmi, Arany János
A.
-tól származó megjegyzés.
D) Különálló, vaskos, 60 lapos, 20 x 25 cm-es füzetben:
1. lapon:
Gellért és a Duna
. A címlapon: Szilády János
1852. Egy helyt ceruzás aláhúzás, mellette
Arany János
A.
félreismerhetetlen megjegyzése.
3. lapon:
Kálmán
; egy helyesírási hiba javításával, majd 3 sor aláhúzásával: „Ez szép" Itt egyszerű fekete ceruzával javít
Arany János
A
6. lapon:
A nagy ősök
; három helyen Arany János
A.
ceruzás széljegyzete
9. lapon:
Gyula
; 4 helyen oldalt, a végén pedig Arany János
A.
dicsérő megjegyzésével.
17. lapon:
A kutigur királyfi
, terjedelmes elbeszélő költemény, Arany János
A.
bírálatával.
E) Külön, fekete, dombornyomású díszkötetben valószínűleg a legfontosabbnak
tartott művek:
I. A tatárfutás 3 énekben, 40 lapon, kisebb megjegyzések
után Arany János
A.
bámuló kritikájával.
II. Kísérletek a balladában :
1. Az amazon
2. Nagy Lajos
3. A párbaj
4. Zsigmond
5. A szabácsi rém
6. Zrínyi Péter
Minden művön Arany János
A.
apróbb, ceruzás jegyzete.
III. Vaskapu
; nagyobb lélegzetű hexameteres hősköltemény, Arany János
A.
jegyzeteivel és zárókritikájával.
IV. Etelköz
; Arany János
Tolnai Lajos
tól is emlegetett híres hősköltemény, 5 énekben. Tolnai Lajos
A.
nagy figyelemmel olvasta, s a vegén egy teljes oldalra terjedő,
igen elismerő kritikát irt róla
Arany János