AJOM13

Jegyzet Az Entwurf a magyar prot. középiskolákat meglehetősen készületlenül találta. Hiányoztak többek közt a nyomtatott tankönyvek. A régi kollégiumok alsóbb osztályai is leginkább kéziratos jegyzeteket használtak, amelyek úgy szálltak át firól fira, sokszor sok íráshibával. Ennek az elmaradottságnak akart véget vetni az Entwurf, midőn előírta, hogy nyomtatott tankönyveket kell az ifjúság kezébe adni, melyeknek kéziratát előbb be kell nyújtani a kormányhatósághoz engedélyezés végett. Szinte valamennyi nagykőrösi tanár érezte a tankönyvhiány átkát, s igyekezett a maga szakjában rajta segíteni. A nagykőrösi AJEM-ban egész sorozat tankönyv látható az ötvenes évekből. Maga is szívügyének tekinsette, hogy jó tankönyvet adjon az ifjúság kezébe. 1854 táján hatalmas terjedelmű magyar olvasókönyvet próbált szerkeszteni „protestáns felgimnásiumok számára", ral karöltve. Mi lett a sorsa, nem tudjuk biztosan, de vállalkozásából nyilvánvaló, hogy tapasztalatokat szerzett a tankönyvírás terén. Voltak komoly elvei, amelyeket szeretett volna megvalósítani a magyar irodalmi nevelésben, - mint azt jóvoltából fennmaradt előszava bizonyítja (lásd JKK X. köt. 443. 1.). Érthető, hogy mikor a kormány leküldött a nagykőrösi gimnázium igazgatóságához egy magyar olvasókönyv-kéziratot, melyet Argay János pesti tanár terjesztett fel engedélyezésre, vállalkozik a bírálatra, s két és negyedoldalas, gyöngybetűs német kéziratban lesújtó véleményt mond a tervezetről. találta meg a kéziratot, s közölte teljes fakszimile kíséretében. Ugyanő mond róla jó jellemzést: „Érdemes elolvasni nak ezt a klasszikus németséggel megírt, eddig ismeretlen bírálatát. Értékéből mit sem von le a bennmaradt néhány grammatikai hiba. Szigorú írás, de precíz. Hiányolja a költői szemelvényeket. A prózaiak nem tekinthetők a magyar próza képviselőinek. Megállapítja, hogy a szerző nem magyar prózaírókat használt, hanem németeket, ezeket ő dolgozta át vagy fordította le. Stiláris és tárgyi tévedéseket sorol fel, majd helyesírási hibákat és következetlenségeket. Ügyesen támaszkodva az ,Entwurf der Organisation der Gymnasien'-re, használhatatlannak tartja a német szellemben fogant tankönyvet." A „klasszikus német nyelv"-re vonatkozólag magunk részéről még megjegyezzük, hogy abban bizonyára része van a gimnázium született német tanárának, nak is, aki jó barátja volt -nak. aligha tudott ennyire németül fogalmazni, hiszen németből magyarra fordított művei, pl. a Gogol-féle Köpönyeg is számos hibát, sőt félreértést tartalmaznak. (Lásd JKK. X. 579. 1.) felfogását azonban kristálytisztán tükrözteti vissza ez a bírálat. Magyarul így hangzik német nyelvű tankönyvbírálata: Tisztelendő Gimnáziumi Igazgatóságnak

Nagy-Kőrös

Nagykőrös

ön. A magas budai császári és királyi Helytartótanács osztályának f. évi szept. 19-én kelt 20 851. sz. rendelete folytán alólirott megbízást kapott arra, hogy a következő kéziratot: Olvasókönyv prot. alsóbb gymnasiumok számára és magánhasználatra; több források után szerkeszté Argay János tanár, lelkiismeretes vizsgálat alá vonja, és javaslatát ennek, mint algimnáziumok számára szánt olvasókönyvnek a hasznavehetóségére vonatkozólag mihamarabb beküldje. Az anyanyelv tekintetében az alginmáziumok tanulója elé állitott követelmények (Entwurf, 31. §) a következők: „helyes olvasás és beszéd; biztonság a nyelv írásbeli használatában, a nyelvtanban és helyesirásban való hibázás nélkül, emellett a szokottabb polgári ügyiratok ismerete. Maradandó értékű költői és prózai művek könyv nélkül tanulása révén az ízlés fejlesztésének elemei, melyek a tanulók előtt fejtegettetnek''. Mostmár honnan veheti a tanuló ezt a készséget? Hol találhatja a helyes ortográfia, a kifogástalan stil példáit? Hogyan juthat a polgári ügyiratok említett formáinak ismeretéhez? Honnan választhatja ki azokat a maradandó értékű költői és prózai darabokat? Kétségkívül olvasókönyvének kell mindebben eleget tennie - „mert (Függelék az Entwurfhoz 127. 1.) egy ilyen olvasókönyvnek - a forma minden változatossága mellett, melybe a tanulót bevezeti - csak olyan olvasmányokat szabad felvennie, amelyeknek formája a maguk fajában klasszikus. Az előttünk fekvő kézirat merőben prózai műveket tartalmaz; így nem fordít semmit figyelmet arra a célra, hogy a tanulók ízlését költői művek által is képezzük. A prózai rész sem látszik elég teljesnek, amennyiben a polgári ügyiratoknak fentebb említett formái nincsenek benne. Ami a bennelevő prózai darabokat illeti, azok aligha lehetnek a magyar próza mintaképei; mert bár a szerző különböző forrásokról beszél, ezek a források nem magyar prózaírók lehettek, úgy látszik. Minden valószínűség szerint talán német értekezéseket dolgozott át maga, ha ugyan nem fordított: nem lehet félreismerni ilyen eljárás nyomait. Így természetesen nem érte el azt a célt, amelyet az idézett Entwurf kitűzött, aprózai művek körében sem, annál kevésbé, mert a közölt próza nem mintaszeru. A történeti elbeszélések, melyek a gyűjtemény nagyobb részét teszik, minden bóségük ellenére is, kellemetlenek ( = nem megfelelőek) az előadás ziláltsága, a stil pontatlansága miatt, amelyből hiányzik gyakran a szabatosság és világosság. Így pl. a 26. lapon: „inkább akarlak halva látni, mint megfutni" (ehelyett: halva, mint futva látni); 29.1: „egy olly kormányt mindenki ócsárolni fogná" (ehelyett: fogna); 36. 1: „soha válaszsz" (ehelyett: sohase); 37. 1: „feketére lehell" (ehelyett feketévé, vagy lehelletével megfeketit); 38. 1. „assyriai birodalom, kinek királyai" (ehelyett: mellynek): 39. 1: „Numitor egy férfival tartott .... kitől két gyermeke lett" (Numitor szült két gyermeket); 45. 1: Az oazisok „mint zöld szigetek. . . úgy tűnnek fel Afrika megmérhetetlen sivatagjain, a tartomány legdúsabb fákkal árnyékolt terein" (

 [!]

[sic!]

); Kambyses kémeinek királyok (szintén kétértelmű) nyilat adott kezeikbe. . . hogy ha közülök (a kémek közül?) valaki fel bírja feszíteni" - „Tizenkét előkelő perzsát ... földbe ásatá (ehelyett: ásata); 49. 1. „nem is ereszté azután is" (ehelyett: azután sem ereszté) 51.1: „németország, Frank (?)ország, Spanyol testőrség" (Caesar idejében); „kit egész birodalmával ajándékozta meg" (ehelyett: ajándékozott); 54. 1: „fiát tanulmányoztatni fogja" (ó tanulmány tárgyává fogja tenni a fiát; ehelyett: tanittatni); 55. 1. t .... fölvévén házában s mint saját fiáról gondoskodott" (kötőszó, melléknévi igenév után; gyakran előfordul); „leckéin számos hallgató vett részt" (ehelyett: leckéiben); 65. 1: ,,Fontos esemény pusztulása, minthogy ezt az üdvezitő megjósolta, minthogy tőle (kitől?) függött a kereszténység gyorsabb terjedése". 67. 1: ,,A félsziget (= a görög félsziget) nyugati részén, melynek alakja egy tölgyfalevélhez hasonlít most Morea, ezelőtt Peloponnesus fekütt. E tartományocska neve Elis." (ki fogja ezt megérteni?); „a nemzeti egységet.. .kapcsolatba hozhassák" (tehát: az egységet kapcsolatba hozni); 69.1. „bántalmakkal ihlették" (ehelyett: illették); stb Nem volna érdemes a fáradságra, hogy a nyelv szelleme, a szerkezet, sót sokszor a helyesirás ellen is gyakran ejtett összes hibáknak pontos jegyzékét adjuk. Az utóbbi is éppen olyan hibás, mint következetlen. „ és ; azomban, külömben, töb, vályt kevésbé, célnál (nyelvtani hiba); görögország, töstént, enyhhelyel, Philadelfia számittsátok, ovakodj(ál), phöeniciai, naponta (nyelvtani hiba, ehelyett: naponként: mert naponta=beim Tage); europa, melyel, atyát (ehelyett: atyját); kardhüvelyk (hüvelyk, hüvely helyett); kerely (talán ehelyett: gerely); Croesus, Krósus, Crősus, Cirus" stb. stb. Minthogy az előttünk levő gyűjtemény a költői művek kihagyása miatt egyoldalú-, az előadás és stílus ziláltsága és pontatlansága miatt hibás: ezért az algimnáziumok számára olvasókönyvül semmiként sem ajánlható. , 1854. October 6.

Arany János

Arany János

tanár