A RÉGIEK TALÁLMÁNYAI ÖSSZEHASONLITVA A MOSTANIAKÉVAL A SORS UTAI A HŐSKÖLTEMÉNY KELLÉKEI LEVÉL, MELYBEN EGY IFJU, BARÁTJÁT A TERMÉSZETI TUDOMÁNYOK VIZSGÁLÁSÁRA BUZDITJA NE QUID NIMIS ÉRTEKEZÉS A KÖLTÉSZET FAJAIRÓL RÖVID VÁZLATA A KERESZTES HÁBORÚKNAK BIRÁLATA VŐRÖSMARY „CSERHALOM" CIMŰ HŐSKŐLTEMÉNYÉNEK A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGBÓL I LEOPOLD ALATT

A RÉGIEK TALÁLMÁNYAI ÖSSZEHASONLITVA A MOSTANIAKÉVAL

[szerkesztői feloldás]

Az ember

a többi állatok fölött

Jegyzet állatoknál

sokkal magosabb fokon áll.

Az első emberek, a pogányok,

Jegyzet Az ó korban, a pogányok közül, nem mondhatja ezt a görögökre és rómaiakra; az ó kornak is volt szellemi élete.

Aegyptus

Egyiptom

Persia

Perzsia

Chaldea

Káldea

stb. a bizonyság.

mély állati teng-életben élték le drága életöket

A középkoriak már gondolatjaikat is nemcsak puszta elrepülő szóval

Jegyzet Hát a betűk? az irás feltalálása nem annyi volt az ókorban mint a könyvnyomda a középben, ha nem több?

közlék egymással, hanem feltalálták a minden találmányok legremekebbikét: a könyvnyomtatást.

Az ókorbeliek vadállat módjára üldözték, gyilkolták ellenségeiket, s foglyaikat halálra koncolák, míg a középkorban az emberi, bár ravasz, de dicső ész feltalálta a lőport, s

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

Jegyzet

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

most már

ellenségeit könnyű szerrel meghódítja, váraikat kártyavár gyanánt lerombolja, s egész népeket rabszolgáivá tesz

Jegyzet Fájdalom, még létez a rabszolgaság: de a háború célja most már mégsem az, a legyőzött népeket rabszolgává tenni.

[szerkesztői feloldás]

Egyéb javítások szöveg közben

Továbbá az emberek nem elégedvén meg a földöni létellel, feltalálták a léghajót, s vele a levegőbe repülvén, megmérhetetlen magasságba szárnyalnak, s vele

Jegyzet csaknem

a csillagok honába költöznek

[szerkesztői feloldás]

Arany János

összefüggő jegyzetei a dolgozat végén (1 - 3) sz. jelzéssel:

Bán János

A SORS UTAI

(Historiai novella)

[szerkesztői feloldás]

A terjedelmes, - 15 oldalas - történeti elbeszélésben egy fontosabb megjegyzés van. Miután

IV Béla

IV. Béla

királyunk befogadta a kunokat, éjjel álmot lát:A terjedelmes, - 15 oldalas - történeti elbeszélésben egy fontosabb megjegyzés van. Miután

a csillagok kialusznak, s mintha utoljára lobbannának fel, az égen piros folt látható, s egy fehér lepellel fedett angyal szál alá

Béla

IV. Béla

szobájába. s ágya fölött lebegve fülébe suttog:

„Kigyót melengetsz kebleden, óh király"

Bán János

A HŐSKÖLTEMÉNY KELLÉKEI

A hősnek a balsorsban csüggedetlenül kell küzdenie, s végre a szerencsétlen viszonyokbol diadalmaskodva ki bontakoznia kell

Jegyzet Nem mindig. Néha az eposznak tragicai vége van, mint Zrinyiben ; itt a hős nem testileg, csak erkölcsileg győzedelmeskedik.

Tárgyul ne a jelen hanem mindig a régi időből meritett nevezetes esemény szolgáljon, s a történt dolgok folyvást egymásután, szakadatlanul adassanak elő

Jegyzet Nem elég; egymásból kell folyni az eseményeknek.

Továbbá a fő kellékek közé tartozik az is, hogy a darabban fordulat vagyκαταστροφη legyen, még pedig, úgy, hogy miután az elbeszélésben fordulat történt, többé előbbi alakjába vissza ne menjen, ellenkező esetben regévé vagy elbeszéléssé fajulna.

Jegyzet A regében is kell egység, a katasztropha után az sem fordulhat meg másodszor is. Még a mesékben is, ha a hős sok szenvedés, beretva hidon sétálás stb. után megnyeri a királykisasszonyt: nem veszik azt el többé tőle; hanem lakzit csapnak.

A hőskölteményben megkivántatik az egység, azaz egyes és oszolhatatlan cselekvény, mely egy fő személytől származik, s egy fő célra úgy rendeztetik el, hogy arra rendeztessenek a többiek mind, mint másodrendű cselekvények, melyek a cselekvény célját vagy elő segítik vagy akadályozzák, mint Aeneisben szeretete Didónak, ki Aeneast Italia határaitol vissza tartóztatni ügyekszik

Jegyzet Ezt igen jól hozta fel!

A cselekvény egysége a cél egységén alapszik, p. o. Kezdet. Aeneas, felgyújtatván Trója, a megmaradt Trojaiak seregét össze gyüjtvén, Istenek parancsára azon tartományba, honnan ősei származtak, elutazni magában elhatárzá. Közép. Az ellenséges Juno által, vízen és szárazon nehézségek gördittetvén elébe, végre Italiába eljutván, rutulokkal terhes háborut visel, Lavinia. jegyese és Italia tartománya elnyerése végett. Vég. Aeneas Turnust párviadalban megöli, az olasz hábonít bevégzi, Laviniát és

Italiá

Itália

t megkapja.

Jegyzet Igen jó!

A fő hős mellé lehet sőt kell is apróbb hősöket rendelni, kik a fő hősök alárendeltjei, s bár a tárgy tartalmához nem igényeltetnek is, de a fő hősök vállalata kivitelében segitségei és eszközei.

Jegyzet Vagy pedig az ellenség táborában, mint az ellenséges erők eszközei tünnek fel, pl. Turnus, Mesentius stb.

A hősköltemény alakja a különböző nemzeteknél különféle, nálunk leginkább a hatos vagy hexameter van szokásban, vagy magában vagy ötössel párosítva.

Jegyzet Azaz pentameterrel? egyet sem tudok. Ez elegiai versmérték lenne.

A hőskölteménynek két faja van, t. i, komoly, és a bohózati hősköltemény, mely utóbbi az előbbinek eltorzitásában áll, célja az, hogy az olvasóban tréfás, víg érzelmeket ébresszen. -

Jegyzet Azért nem is annyira eposz, mint annak megfordított ellentéte.

Bán János

LEVÉL, MELYBEN EGY IFJU, BARÁTJÁT A TERMÉSZETI TUDOMÁNYOK VIZSGÁLÁSÁRA BUZDITJA

Mindenkor elszomorodom, midőn oly ifjakat látok, kik mulatság s gyönyörökbe úgy elmerülnek, hogy oly tökélyekről, mellyek a tudomá- nyokból származnak, s melyek által szerencsésebbek, a honnak hasznosabbak lehetnének, mit sem gondolnak

Mióta

Könyves Kálmán

Kálmán

kimondta, hogy nincs többé boszorkány, azóta sok nincs ami régen volt. Hajdan csak az volt, ami volt, de most az sincs, ami van, hanem az van, ami lesz

[szerkesztői feloldás]

Az Isten

tökélyeit legvilágosabban hirdeti a csillagzat; ennek csodálandó sokasága és nagysága véghetetlen hatalmát, bámulandó rende bölcsességét, a véghetetlen tér, melyben mozog, örökiségét bizonyitják.

Bán János

Igen jól van, csak azt jegyzem meg, hogy „gondolni valamiről" nem mondjuk, s a csillagzat szó nem minden csillagok összeségét jelenti, hanem egy csillagképlet értetik alatta; péld. a nagy v. kis medve, Orion. Igy a bika egy csillagzat, benne az Aldebaran már egy csillag. Láttam 2/I 1855.

REGE A HADAK UTJÁRÓL

[szerkesztői feloldás]

1.vsz

Csaba, a hős magyar vezér

Elindult messzire,

A nagy puszták tengerének

Jegyzet -U-U

Zajongó vizire.

S halad, halad a kis sereg

Nagy messze távolba

Jegyzet -U

Ám a honn hagyott székelyre

Irigy nép támada

Jegyzet UU

Rendül, rászkódik

Jegyzet rázkódik

és zuhog

Jegyzet ezt a vízről mondjuk

A föld nagy robajjal,

S viszi a hirt a menőknek

Rémitő morajjal.

Megfordul és vissza siet

Jegyzet visszasiet

A meg rémült

Jegyzet megrémült

sereg,

Veszélyben forgó feleit

Hősien menti meg.

Egy rövid év alig telt el

S a honn hagyott székely

Ujra veszve lőn,

Jegyzet többet mond, mint akar

s a honban

Idegen nép székel.

[szerkesztői feloldás]

10.vsz

Rohan Csaba bosszut állni

Az irigy párt ütőn

Jegyzet ki nem alattvaló, az nem pártütő

S az ellenség ismét veszve

A székely mentve lőn.

[szerkesztői feloldás]

14.vsz

Siess-siess segítséggel

Sinlő társad felé,

A sors sulyos kezét rájok

Jegyzet onomatopepoiemenon: jól van

Ismét felemelé.

[szerkesztői feloldás]

27.vsz

S ha feltűn a fehér szalag

A derült éj fénye,

Nem más az mint Csaba és a

Vitéz had ösvénye.

Sohajtva néz rá a székely

És nagy hírben leve

Jegyzet kissé pongyola költés

S a perc óta hadak utja

Lőn máig is nev

Bán János

NE QUID NIMIS

Kétféle erő van az ember lelkében; egyik a vágy, mely az embert minden részre ragadja; másik az eszély, mely előnkbe adja, mit keljen tennünk vagy kerülnünk

Jegyzet - Vecsey

[szerkesztői feloldás]

oldaljegyzetként

Tréfának sem kell, mint mondják, vastagnak lenni, hanem olyannak, hogy az sem

Jegyzet se

más becsületének ne ártson, sem

Jegyzet se

valakit haragra ne gerjesszen, mert ez esetben csak ellenségeket támasztanánk magunknak. Már pedig mi lehet az embernek gyönyörűbb, mintha van oly barátja, kivel úgy beszélhet mint magával

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

aláhúzva

Bán János

ÉRTEKEZÉS A KÖLTÉSZET FAJAIRÓL

A költészet, mely a görögöktől középszerüleg müveltetett,

Jegyzet nem áll

a rómaiaknál tökélyre jutott

Jegyzet nem áll

: általában két osztályra szokott felosztatni. Ugyan is midőn a költő saját érzeményeit, s ihlettetésének saját szüleményeit, a külvilágrai minden hatás nélkül

Jegyzet nem szabatos definitio

, ömleszti ki: ez neveztetik subjectiv költészetnek

A keletiek költészetéből majd egyedül a héberek példányai vannak fenn

Jegyzet - dehogy ! van elég hindu, perzsa etc.

1.) A lantos költészet fajai:

c.) A mese egy fontos igazságnak ábrázata

Jegyzet Hibásan számitja a mesét a 1. költemények közé.

Továbbá megkivántatik még a mesében, mint az eposban, az egység, s a csinos kerekdedség mint p. o. Az álmatlan királyban

Jegyzet A

Kisfaludi

Kisfaludy Sándor

é? ez nem mese, ez ballada

e.) A Satyra vagy gúnyvers, római találmány

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

aláhúzva

A gunyiratban

Horatius

Quintus Horatius, Flaccus

on kívül jeleskedtek még:

Archilochus

Arkhilokhos

Jegyzet ez is római?

Persius

Aulus Persius, Flaccus

Juvenális

Iunius Iuvenalis, Decimus

stb

3.) A drámai költészet fajai:

b) Vígjáték.

Itt már az egységet,

Jegyzet ?

valamint a jellemeket és helyzeteket nem szükség szigorúan megtartani.

Bán János

KÚPA NYÁJA

Le szál

Jegyzet száll

az est a táj fölé,

Mogorván jó az ősi

Jegyzet ?

éj;

Le hunyja a tennészet őr

Szemét, s minden mély csendben él

De Kupa a pogány herceg

Tihany hegyén álmatlanul

Andalgva jár, s vad szózata

Dörög le a hegy ormirul:

„Isten fia! hivőd leszek:

Hatalmadat mutasd meg hát,

S kecskéim víz lakóivá

Szemem előtt változtasd át !''

[szerkesztői feloldás]

4-6.vsz

Nem hallik már a nyáj zaja

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

Jegyzet

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

Csak a nyögés szele

Jegyzet ?

süvölt,

Meg szünt

Jegyzet Megszünt

az is, elhangzott már,

Csendes a hegy, csendes a völgy.

[szerkesztői feloldás]

8-11.vsz

Bán János

RÖVID VÁZLATA A KERESZTES HÁBORÚKNAK

II. Orbán pápa pedig

Piacenzá

Piacenza

ban

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

Jegyzet

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

és Clermontban

zsinatot hirdetvén

csak kis számmal értek

Constantinápoly

Isztambul

Jegyzet

Konstantinápoly

Isztambul

Constantinopolis

Isztambul

magyarul:

Konstantinápoly

Isztambul

, ezért K-val

alá

II^ik Keresztes hadjárat

Rövid nyugalom állván be a szerencse Istennője

Jegyzet istennője

mosolyogva tekinte a keresztyénekre

[szerkesztői feloldás]

A 20. lap alján megszakad a dolgozat: egy lap hiányzik. Azon lehetett

Arany János

összefoglaló bírálata isA 20. lap alján megszakad a dolgozat: egy lap hiányzik. Azon lehetett

Bán János

BIRÁLATA VŐRÖSMARY „CSERHALOM" CIMŰ HŐSKŐLTEMÉNYÉNEK

Az egész hősköltemény művészi tehetséggel van írva, a nyelv benne egyszerű,

Jegyzet nem mindenütt

de zengő, tiszta és szabatos

Az első hét sor a költemény cimjéhez, Cserhalomhoz van, mint episod,

Jegyzet ez nem episod, csak kezdet. Az episodba cselekvény kell, itt nincs

intézve,

Tartalmáról ennyit megjegyezvén, most lássunk nehány figyelemre méltóbb szavakat,

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

Arany János

aláhúzással emelte ki ezeket. Lásd bírálatát!

s bocsátkozzunk azoknak értelmezésébe,

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

Arany János

aláhúzással emelte ki ezeket. Lásd bírálatát!

elemzésébe és származtatásába,

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

Arany János

aláhúzással emelte ki ezeket. Lásd bírálatát!

ha bár vakmerőséggel is.

Ezen sorban:

„Mely boldog lehetek, ha csak azt illeti ajkam"

A „boldog" szó helyett jobb volna: bódog, mert innen származik: bód-ul. midőn például az ember szeszes italtol elbódul, mely állapotjában minden bajárol elfeledkezik, s ilyenkor bódog, mely most olyan esetben használtatik. midőn valakinek jó sorsa van, s mondatik róla, hogy boldog, tulajdonkép és eredetileg bódog volna.

Jegyzet Meglehet.

Továbbá:

„E kettő viszi csendes időn, s intézi csatáin"

Idő, eredetileg és jobban üdó volna, ennek bebizonyitására a szónyomozásra van szükségünk, minthogy a helyes irást nem lehet épiteni, sem a tapasztalás, sem közbeszéd, sem pedig az irókra, mert mindenütt más szokásra találunk, s törekvésünk célját el nem érhetjük,

Jegyzet Az i ü változása nem olly ritka, erre keveset épithetünk, kinn v. künn szív szü, hív hű. ing, üng, ümög Régen volt: bin (bün) fi (fű) szíz (szüz) etcetr.

igy p. o. ezen szót: valjon, háromféleképpen találjuk különböző helyeken, u. m. valjon, valljon, vajon, melyen a szónyomozás utján eligazodunk, s kijő hogy vajon a jó, mert vaj-tól lehet beszédrészeket származtatni, u. m. vaj-ha, vaj-mi, tehát vajon áll.

Jegyzet ez helyes

Úgy ezen szónál is: idő, szónyomozás segítségével eligazodunk, s azt találjuk hogy üdó jobb, mert ennek származékai jobban kifejezik annak értelmét, p. o. üd-ből jőnek: üd-v, üd-ül. üd-it stb; id-ből pedig származnak: id-om, id-e, id-eg, stb. mellyek arra a célra meg nem felelnek, azonban szokásnál fogva s tán kellemesb hangzásért mégis az idő használtatik.

Jegyzet üdv és idv. üdvezül és idvezül?

„Igy szóllt ő; de nehéz gondok s fájdalmak epeszték"

Epeszt ez jelenti azon testi és lelki megfogyást, mellyet okoz valamely bús tárgy, tője ep, mert: ep-e, ep-ed, ep-eszt, szinte így senyveszt is, a mély kinokat jelenti, tője senyv, mely sebet jelent.

Jegyzet senki sem vonja kétségbe

"Ott az özönt könnyű lebegése hasitja s leszállnak"

Özön ez eredeti szó, annyit tesz: igen sok, temérdek, p. o. özön-viz, v. igen sok viz, közéletben is használják, p. o. özönivel.

Jegyzet ez is tudvalevő dolog

Könnye helyett köny-je kellene, mert a gyök köny,

Jegyzet de van könny is, mihez e rag = könnye

vagy könyű, tehát könyüje vagy röviditve köny-je.

„Két heves ellenség. Iszonyú torkokkal üvöltöz"

A ság, ség szóképző, p. o. szép-ség, hasznos-ság; a ság, ség minden melléknév, némely főnev, reszesülő, ige határozó után képezhető, mint: közel-ség, távol-ság, ellen-ség.

Jegyzet igaz, de ki vonta kérdésbe?

„S szűz tetemét a harc iszonyú katonái tiporják?"

E szó szűz hihetőleg innen szánnazik szü (sziv), a z benne szóképző, mert szóképzőknek szű-hözi tétele által több önálló és érthető szavakra akadunk, mint, szűcs, szű-r, szü-1, szű-n, szű-k; valamint ez is tő-szó: kö, mert kö-z, kö-r, kö-d, kö-b stb.

Jegyzet ezek egy gyökűek, de a gyökszó értelme lehet különböző, mint ár-ár

„Véren nőtt fűvel koszorúzva uralkodik a hír"

Ez a sor a phantasiának egy legpompásabb szüleménye

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

Arany János

a lapszélre tett csillaggal emelte ki

, a költő a hirt személyesitve képzeli, a Cserhalomnál küzdött vitézek dicsőségét mintegy annak örökiti, mely a magyarok vérén nőtt fűvel koszorúzata, most is emlékeztet azok honszeretetére és elcsüggedhetlen vitézségére.

Bán János

A TÖRÖK KIŰZÉSE MAGYARORSZÁGBÓL I LEOPOLD ALATT

Azon nemzetek sorában, kiket az ég haragjának boszujával

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

aláhúzva

sujtott, s kiknek lerogyásig elgyengült vállaikon az átok évtizedekig roppant terhével nehezkedett, van véres betükkel feljegyezve a történet lapjain a szegény magyar nemzet is! Sokat szenvedett már e nemzet, sok átok nehezedett fejére, mellyek alatt hatalma meg

Jegyzet meghajlott

hajlott bár de soha meg nem törött, reménye meg

Jegyzet meghiusult

hiusult de el nem fogyott, keblének tüze nem lángolt bár

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

Jegyzet

[hiány]

[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen

de soha ki nem aludt.

Mint barmokkal bánt ekkor a győztes török a magyarokkal kiket egész a porig lealázván, az általok keservesen szerzett földet elrabolta tólök, s mellyet

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

aláhúzva

ők ezelőtt csendes békében magok s a haza javára örömmel mfveltek, most. mint barmok az igát vonák,

Jegyzet vonva

s könnyekkel áztatva mívelék

Jegyzet

[szerkesztői feloldás]

aláhúzva

; a hitetlen török számára.

Bán János

Jegyzet Bán János a dunaszentgyörgyi ref. lelkész egyetlen fia volt. Az 1850-51. tanévben még Gyönkön végezte a „szónoklati iskolát", mint a fia kezében ma is meglévő iskolai bizonyítványa mutatja. Ebből az „algimnáziumból" 1851 - 52. tanévre már Nagykőrösre jön át, s nyilvántartásaink szerint akkor a VI. osztályban színjeles, bár a szorgalma csak másodrendű: „elegendő." A következő évben a VII. osztályba jár, s kissé romlik a tanulmányi előmenetele is: a görögből, sőt a magyarból is csak „1. oszt." jegyet kap, ami közepes rangnak felel meg. 1854- 55-ben jár a VIII. osztályba. ebből az időből származik az a 3 füzete, amely a nagykőrösi AJEM-be került. -

Arany János

sohasem volt osztályfőnöke, tehát tőle származó részletesebb jellemzés nincs a kezünkben, de szerencsére fiától, Bán Tibor nyugalmazott műegyetemi docenstől megkaptuk az érettségi bizonyítványát is, ebből látjuk a pontos személyi adatait: Dunaszentgyörgyön született, 1838. jan. 1-én. „Elégségesen" érett, csak a magyarból és a németből jó. E két tárgy mellett részletesebb jellemzést is olvashatunk. Eszerint a magyarban a „stilusa folyékony, kifejező készsége a tárgyhoz alkalmazkodó" -Orvosi pályára lépett, kis műszeres táskája ma is megvan fia birtokábanA Rege a hadak útjáról c. 26. sz. vers 10. megjegyzése

Arany János

tollából: onomatopepoiémenon = a hangutánzás tudományos neve (Onomatopoea- nak is mondják). Itt a sok „s" hang a szellő suttogását utánozza, ez súgja Csaba fülébe a székelyek veszélybe kerülését. A 27. sz.: Ne quid nimis c. dolgozat 1. sz. megjegyzésében a „

Vecsey

Vecsey József

" név valószínfüeg Vecsey Józsefdebreceni filozófus-professzor tanítására céloz. 28. sz.: Értekezés a költészet fajairól arra enged következtetni, hogy

Arany János

széptani jegyzetét - amit JKK. X. köt. 532. s köv. lapjain közöl - a diákokkal való közös munkában hozta tető alá, talán azért is lett olyan világos, valóban tanulók kezébe való. 29. sz.: Kúpa nyája a balatoni kecskekörmök regéjének változata.

Garay

Garay János

költeménye akkor már közkézen forgott, kötetét maga

Arany János

. is igyekezett terjeszteni, hogy a nagy családdal hátramaradt özvegyen segíthessen. Aztán meg ne feledjük, hogy

Garay

Garay János

szekszárdi születésű.volt,

Bán

Bán János

földije. - Egyébként Dunaszentgyörgyről egész sor tanitványuk volt, köztük

Tolnai Lajos

, Dömötör János, Dúzs Sándor. Ha a pap és jegyző fia idejött, az példaadás volt a falubeliek számára! (Vesd össze: Dömötör Sándor;Dunaszentgyörgyi írókról. 1937.)

AJOM13

Megjegyzések: