A CS. KIR. TANHATÓSÁGHOZ

Alulirt Arany János a nagykőrösi teljes gymnasiumban elválasztott tanár, fensőbb rendelet folytán köteles lévén életirásomat eléterjeszteni, azt e következőkben teljesitem:

1. Születtem Magyar Országon Bihar megyében Nagy Szalontán, 1817-ben és így

2. vagyok 34 éves.

3. Hitvallásom evangelico-reformált.

4. Nőm és két gyermekem van.

5. Alsóbb iskoláimat kezdettem s végeztem Nagy Szalontán. A természettani, philosophiai és jogtani tudományokat 1832-től bezárólag 1836-ig hallgattam a debreceni ref. főiskolában. Onnan szülőföldemre Szalontára a latin nyelv nyilvános tanitójául hivatván, e minőségben 1840-ig működtem; attól fogva csaknem egészen a forradalom végéig, szinte ott Szalontán városi jegyző voltam.

6. Külföldi akadémiákat nem látogattam, tudorrá nem graduáltattam.

7. Anyanyelvemen, a magyaron kívül értem és beszélem a latin és német, - olvasom az angol, francia és hellén nvelvet.

8. A magyar irodalomnak a felső, a görög nyelvnek az alsó osztályokban tanitását vállalván magamra: ezekből a tanári vizsgálatot annak idejében letenni késznek nyilatkozom.

9. Az 1848-ik évi márc. 15-ike Szalontán városjegyzői minőségben találván, e hivatalt a forradalom alatt is békésen folytattam, s mint ez ./. és ./ /. alatti - itten hiteles másolatban csatolt - bizonyitványaimból kitűnik, egészen az 1849-ik évi május vége feléig, jelesül azon hó 25-ik napjáig. Akkor azonban épen nem politikai célokból, hanem mint ./ /. alatti bizonyitványban ki van fejezve, csupán azért, mivel Szalonta város egy 1847-ben kiállott iszonyú tűzvész miatt eladósodván s a forradalom alatt a lakosság a város házi adóját nem fizetvén, közköltség hiánya miatt hivatali fizetésemet másfél évig meg nem kaphattam, s ez által megszorult helyzetbe jutottam, kénytelen valék családom eltartása tekintetéből a forradalmi kormánytól egy alárendelt irodai hivatalt elfogadni. Így történt, hogy 1849-iki május 25-ikétől junius 30-áig a belügyministeriumnál csupán mint fogalmazó (concipista) alkalmaztatván, ideiglenesen Pestre felmentem; de csakhamar átlátván a dolgok állását, s e lépésemet megbánva, még mielőtt a forradalmi kormány Szegedre kivonult volna, ezt odahagyva jul. l-sőjén Szalontára családomhoz visszautaztam, s már jul. 3-ikán ./. és ./ /. alatti bizonyitványok szerint ismét Szalontán voltam.

Ez időtől fogva a kapcsolt bizonyítványok szerint mint magános ember Szalontán békésen éltem; sőt mint a ./. alattiból kitűnik, az 1850-iki egész évet egy cs. kir. közigazgatási főszolgabíró úr szemei előtt s irodájában töltöttem; 1851 május l-ső napjától fogva, mi igen sokak előtt tudva van, október közepéig, midőn e tanári székre meghívást kaptam, csász. kir. kamarás Méltóságos Tisza Lajos úr házánálGeszten mint a költészet és görög nyelv magán oktatója működtem, ki, ha az idő rövidsége s távolság engedné, politikai s erkölcsi fedhetetlen magamviseletemről bizonyságot tenni hogy nem vonakodnék, legkevésbé sem kételkedem.

Kelt Nagy Kőrösön, Nov. 9, l851.

P.H. Arany János

n

Jegyzet

A.

Arany János

nyilatkozata a két önéletrajzról: „önéletrajzomban úgy tettem, mint

Tinódi

Tinódi Sebestyén

a poesissel: semmit hozzá nem tettem, belőle el nem vettem. Első ízben elhallgattam azt, amit nem kérdeztek, t. i. az irodalmi működést: másodízben, megvallottam, oly nyiltan, hogy megdicsértek érte. Van egy leirat, mely nyiltságra, kisebb hibák elnézése igeretével szólít fel: én annak eleget tettem. Tanácsolni nem akarok e részben, mert kiki maga tudja körülményeit." ( Lévayhoz, 1854. ápr. 22. HIL II.29.)

AJOM13

Megjegyzések: