[szerkesztői feloldás]
A János vitéz-szerű, 5 részes elbeszélő költemény végén
A.
bírálata:AArany János
A KÖZNÉP DICSÉRETE
Ti
nyugodjatok meg a sors
mértékével,
n
hozzátok fordulok hát
köznépek,Jegyzet egyesben szebb volna
n
a te
tüzhelyetekhez sietek. mert tovább ragyog itt éltem csillaga, és szebben tünik fel itt
hajnalom. Kedvesek vagytok ti én előttem, mert ti tápláljátok s ruházzátok a világot, ti
ássátok a tündöklő kincset az emberek bálványát, s ti aratjátok a hó kenyeret a fényes
palotákba, s e fényes paloták is a te sok munkátok után büszkélkednek: de csak
had
Jegyzet egyesben szebb volna
n
büszkélkedjenek uraikkal
együttJegyzet hadd
n
így aztán családotok s
barátotokkal csendes életet élhettek ! !
Jegyzet valamin megnyugodni -
valamivel megelégedni
[szerkesztői feloldás]
A 8 oldalas elbeszélő költeményre ennyi az A.
végső megjegyzése:·A 8 oldalas elbeszélő költeményre ennyi azArany János
MIÉRT KELL A RÉGI KLASSZIKAI NYELVEKET TANULNI?!
UBI BENE IBI PATRIA
Az ember saját jóléte után törekszik,
nem fél az előtte álló
örvénybe
bátran bevetni magát, csak jólétére,
vágyának
De
nagyon csalatkozik
mert
édes a
hazárai
Számtalan példa
fordul elő a történet lapjain, kik bár őket a haza megsértette is,
n
tehessen eleget.
Gyakran a sors, de legtöbbnyire a jólét és
Jegyzet ily összetétel nincs
n
vágy űzi el az embert hazájából, gondolván hogy a honn fel nem
talált gyönyöröket, lelkének s testének megfelelő vágyakat a keresett hazában
fellelheti, s itt csendes parthoz kötvén élte sajkáját, örömök tarka virágával lesz
szivének asztala behintve, melyet vizsgáló lelkével egyenként sorra járva, elandalodik
rajtok örömitasan
Jegyzet jóllétre
vágyás
n
Jegyzet örömittasan
n
visszaemlékezésJegyzet inkább való, mint ez a csúf
rai
[hiány]
[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
n
saját életöket elvesztették,
mint hazájok ellen támadtak volna fel.
Jegyzet
[hiány]
inkább[hiány]
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Kiterjedés: ismeretlen
Ok: olvashatatlan
Egység: ismeretlen
Most már azt mondom, hogy a fent irt beszédem vagy igaz, vagy hamisan költött, ha igaz,
akkor beszédem alapjául felvett mondat nem
álhat,
n
ha hamisan költött, akkor
beszédemben is benfoglaltatván azon deák mondat, hamis, és igy nem állhat ezen
mondat:Jegyzet állhat
n
Jegyzet aligha nem sántít a dilemma
MI HATÁSSAL VOLT A BETŰÍRÁS FELTALÁLÁSA AZ EMBERISÉG FEJLŐDÉSÉRE?
!
Okosságot adott hát az embernek, melyel
n
saját akaratja szerint gondolkozhatik,
Jegyzet melylyel
n
s adott neki cselekvésre tudó erőt,
hogy amit gondolt, azt végre is hajthatja.Jegyzet a
gondolkodás nem csupán akarattól függ, hanem
tehetségtől is.
Iső ISTVÁN
De ez belhonilag
n
is emelé erejétJegyzet nem jó szó
II. Silvester
pápátol kettős
keresztet, koronát s apostoli király címet nyert s e címet folyvást viselnék (óh
fájdalom)II. Szilveszter
n
Jegyzet
[szerkesztői feloldás]
kihúzvamagyarország
Magyarország
n
királyaiJegyzet
Magyarország
KINEK REMÉNYE NINCS, SEMMIJE SINCS
Számtalan az élet nyomora, melyen az ember földi pályáját futva, bár nagy erővel is
áthatol. Mikor megszületünk, ifjuságunkig mindég csak a
játsziképzelet
n
tündér álom csal
bennünket a mindenik nappal rövidülő élet
felé
Jegyzet játszi képzelet
n
gond bánat és bú
nélkülJegyzet iránti
Gyakran lesulytva
n
állunk az élet színpadán
bánatban s a fájdalom bilincsei közt, ekkor is tehozzád folyamodunk elfogyhatatlan
szikra remény, s felvillanyozod a kétségbeesés szárnyain
Jegyzet lesujtva
n
üllő életet, felderíted,
jobb és szebb napokat igérsz minekünk, s igy végre elvezeted hajónkat az élet
révpartjáhozJegyzet a
kétségbe esés leverő, szárny nem illik hozzá.
n
Jegyzet
Szüle Ferenc
1856-57-ben járt az V. osztályba,
ahol osztályfőnöke is
A.
volt, így e diák jellemzése megmaradt a nagy tanár kezevonásaival a katalógusokban.
Érdekes, hogy félévkor még ő is csaknem minden tárgyból elégséges, még a magyarból
is - év végén azonban magyarból már eminens. Úgy látszik, Arany János
A.
-nál hamarosan kifejlett az
érdeklődése és tehetsége. „Kritikával olvas, helyesen, folyékonyan és ékesen ír,
élénken szaval" - jegyzi meg róla Arany János
A.
Arany János
Szüle
ceglédi parasztgyerek volt, így a kőrösi ginmázium elvégzése után Cegléd városánál lett tisztvíselő, 1879-ben levéltárnokká, egyben árvaszéki jegyzővé
választották. Neve ott szerepel a kőrösi Arany János alapitvány létrehozói
között is. - 1894. febr. 5-én
halt meg. „A megboldogultat támasz nélkül maradt özvegyén kívül 7 árva siratja"
- írja róla a Czegléd című hírlap. Érdekes, hogy gyermekei csupa
ősmagyar neveket viselnek: Zoltán, Géza, Attila, Árpád stb. Talán ez is
Szüle Ferenc
A.
hatása.
Egymaga 5 dolgozati füzetet őrzött meg, s e tekintetben az élen
jár. Igaz, hogy volt mivel dicsekednie: csodálatosan szép az írása is. - A
füzetek külső oldalán feljegyzett nevek elárulják a füzetek sorsát: Cegléden nyilván Kalocsa Róza tanitónőhöz, a kor jeles pedagógiai és ifjúsági írójához
kerültek, aki magával vítte Debrecenbe, mikor ott
felsőbb leányiskolai igazgatóvá választották. Tőle kerültek Nagy Zsigmond ref. gimnáziumi tanárhoz, a jeles
stilisztika-íróhoz, aki viszont Karácsony Sándor debreceni pedagógusprofesszornak. kedveskedett velük.
Tőle adjunktusához, Komlósi Sándorhoz
kerültek, aki jelenleg a pécsi Tanárképző Főiskola tanára, ő pedig Nagykőrösre juttatta a becses sorozatot.
A II. füzet
Ulysses a Cyclops barlagjában
című dolgozatában
(44. sz.) az 5. sz. alatti megjegyzés külön figyelmet érdemel. Arany János
A.
megró egy szót. A diák meg
meri jegyezni a lap alján: "Szükség törvényt bont." Ugy látszik, Arany János
A.
megértéssel volt diákjai
gondolkodása iránt. Ugyancsak erre mutat, hogy a III. füzetben, midőn a
Had úta
című, 8 oldalas elbeszélése derekán
(152. 1.) azt jelzi Arany János
Szüle
, hogy „Folytatása következik": Szüle Ferenc
A.
biztatja rá, hogy ezt adja
be a jövő kötelező munka helyett. Van ilyenre másutt is példa!
Az V.
füzetben, az I. Istvánról szóló dolgozatban
fájlalja a diák, hogy még ma is viselik Magyarország
királyai „az apostoli király" címet. Arany János
A.
kihúzza. Úgy látszik, még 1859-ben sem lehetett szabadon
beszélni, aminthogy a reményről szóló utolsó dolgozatban is
titkolni kellett Arany János
Petőfi
nevét a „kibérlett lelkiismeret" szép hasonlata
mellett. (Vesd össze még a Petőfi Sándor
Szilády Áron
dolgozata 36- 37. sz. megjegyzését ! 126.
l.) De az is lehet, hogy Szilády Áron
Szülé
nél a protestáns féltékenység szólal meg első
megjegyzésében.
Szüle Ferenc