ISKOLAI TÖRVÉNY A NAGYKŐRÖSI FÖL- ÉS ALGYMNASIUM NÖVENDÉKEI SZÁMÁRA Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINK7 /o:ajom13-lev.tei.XIIINK7 Több példányban megvolt a nagykőrösi ref. egyház levéltárában, - a II. Világháború végén núnd megsemmisült. Benkó 27. 1. Magyarország Nagykőrös Nagykőrösi Református Egyház Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó iskolai törvény Kiadott. Teljes. ISKOLAI TÖRVÉNY A NAGYKŐRÖSI FÖL- ÉS ALGYMNASIUM NÖVENDÉKEI SZÁMÁRA I. Törvénycikk. Iskolai év elejéni kötelességek. 1. §. Iskolai év elején, kivétel nélkül minden tanuló köteles magát az igazgató-tanárnál jelenteni. 2. §. Ki az iskola növendékei közé mint uj tag bevétetni kíván: tartozik iskolai s egyébb bizonyítványait az igazgatónál bemutatni; s a tudtára adandó határidőn képességi vizsgálatot tévén le, ha beveendőnek itéltetett, e törvényeknek aláírni. 3. §. Oly gyermek, ki életkora 9-ik évét még be nem töltötte, gymnasiumi tanulóul be nem vétetik. 4. §. Szállást a tanuló csak egészséges helyen s erkölcsileg kifogás alá nem eső családnál fogadhat. 5. §. Ha a tanuló szülei helyben nem laknak: köteles szüleitől, az igazgatónál oly iratot mutatni be, melyben azok, szülői felvigyázására, a helybeliek közül valakit megbíznak. 6. §. Tartozik a tanuló, mind a szülői felvigyázással megbízott egyénnek, mind szállásadó gazdájának nevét, házszámát, az utcát, melyben lakik, az igazgatónál feljegyeztetni. 7. §. Köteles a tanuló az illető tanár által kijelölt kézikönyvet s taneszközöket megszerezni. 8. §. Mielőtt a tanuló e törvénycikk l, 2, 5, 6-ik §-aiban kiszabott kötelességeket teljesítette volna: az iskola rendes tagjául nem tekintetik. II. Törvénycikk. Tanórák mulasztása. 1. §. Tanórákon, a szerint, a mint azok rende nyilvánossá tétetett, ki ki pontosan megjelenni tartozik. 2. §. Kétszeri késő megjelenés a leckén egy leckemulasztás gyanánt tudatik be. 3. §. Rendkivüli esetekben, milyen például szülék vagy testvér halála, a tanuló az igazgatótól kér engedélyt a leckemulasztásra: s az irásban nyert engedélyt az osztály-tanárának bemutatja. 4. §. Ha a tanuló abban, hogy előre engedélyt kérjen, helyes ok, például betegség által akadályoztatott, s engedély nélkül órát mulasztott volna: akkor magát szüleitől vagy ezek megbizottaitól nyert irásbeli bizonyitvánnyal az igazgató előtt igazolni köteles. 5. §. Nem igazolt óra mulasztásért a tanuló 1-ső izben az osztály tanár által megdorgáltatik. 2-ik izben a dorgálása az igazgató által ismételtetik. 3-ad izben hanyagsága szüleinek vagy ezek megbizottainak tudtul adatván, az igazgató által maga a négy felső osztályban 8 óráig terjedhető bezárással, az alsó négy osztályban hat vessző ütésig terjedő testibüntetéssel fenyittetik. 4-ed izben sulyosabb büntetés elvétele végett, a tanári értekezlet elébe állittatik, mely 24 óráig terjedhető börtönt vagy 12-ig terjedő vesszőbüntetést szab. 5-öd izben az igazgató választmány határozza el büntetését, mely ismételt mulasztás esetén iskolábóli kizárásig emelhető. 6. §. Nem igazolt leckemulasztások az illető tanár által folytonosan felrovatván, s az osztálykönyvbe bejegyeztetvén: annak idejében a tanuló iskolai bizonyitványába iratnak. III. Törvénycikk. Hanyagság a tanulásban. 1. §. A kiszabott leckére elkészülni, a kihagyott munkát kidolgozni, s dolgozatát tisztán leírva a rendelt órán az illető tanárnak bemutatni minden tanuló köteles. 2. §. A kihagyott munka elhanyagolása, mint készületlenség rovatik fel. 3. §. Mindkét rendű vétség az illető tanár által feljegyeztetik, s az iskolai osztályozásnál (Classificatio) zsinór mértékül szolgál. 4. §. Folytonos készületlenség vagy hanyagság esetében az algymnasium növendékei iskolában marasztás, - a felgymnasium tanulói a szülék értesítése - , s ha ez sem használna, a tanár értekezletben határozandó s 24 óráig terjedhető börtönbüntetés által fognak kötelességük teljesítésére serkentetni. IV Törvénycikk. Rendetlenség a tanórán. 1. §. Leckén minden tanuló köteles magát illendően, csendesen viselni, s az előadásra figyelmezni. 2. §. Ki magát a tanítás alatt illetlenül viseli, nem figyel, csendet s a figyelmet zavarja: előbb a tanár által rendre utasittatik. Ismétlés esetén a tanár a rendetlenkedőt bejelenti az igazgatónak; ki a tanári testülettel együtt, azt megdorgálja. Ha pedig ugyanazon tanuló a rendetlenséget harmadszor is ismétlené, miből dacolása tünnék ki: a tanári értekezlet 12 óráig terjedhető börtön s hatig terjedhető vessző ütéssel fenyitendi. V Törvénycikk. Illendőség. l. §. A tanuló magát mindeki iránt illően viselje. Különösen az egyházi s polgári elöljáróknak, előkelő lakosoknak s minden korosabbaknak a kellő tiszteletet adja meg. 2. §. Iskolai elöljárói iránt tiszteletteljes engedelmességgel viseltessék. 3. §. Illetlen magaviseletről bélyegzett tanulónak e hibája az erkölcsi osztályozásnál tekintetbe fog vétetni. VI. Törvénycikk. Rendetlenség s kártétel az iskola körül. 1. §. Az iskola körül rendetlenkedni, kiabálni, fütyülni; az iskola épületét, padjait, tábláit rongálni, befirkálni, bekeverni szigoruan tiltatik. 2. §. Kire ily vétség bizonyul: a kár megtéritésén kívül, kisebb esetben a tanári kar, nagyobb esetben az igazgató-választmány által, körülményszerű büntetéssel fenyittetik. 3. §. Ha a vétség senkire nem bizonyulna: a kárt az egész osztály köteles megtéríteni. VII. Törvénycikk. A dohányzás. 1. §. Pipázni, szivarozni az iskolában, közhelyeken, utcán, temetések alkalmával vagy bár mely hivatalos eljárásnál egyáltalában tilos. 2. §. A kihágót első izben az igazgató, másodizben a tanári kar megdorgálja; harmadízben 12 óráig terjedő börtönnel fenyíti. VIII. Törvénycikk. Közrend megzavarása. 1. §. Tanulóknak sem egyenkint, sem csoportosan, sem nappal, sem éjjel a város polgárai nyugalmát és csendességét lárma, dallás, zene stb. által megháboritani nem szabad. 2. §. Büntetése, az ismétlések fokozatához képest 24 óráig terjedhető börtön vagy 12 ütésig terjedő vesszőfenyiték, melyet a tanári testület határoz el. IX. Törvénycikk. Éjszakázás-dorbézolás. 1. §. Tanulónak esti harangszó után, szállásán kivül időzni tilos. 2. §. Sem szálláson, sem másutt evés, ivás, korhelykedés végett összegyülni meg nem engedtetik. 3. §. Vétség esetén 24 óráig terjedhető börtönnel, többször ismételt kihágás után, körülményekhez képest elküldéssel bünhődik. X. Törvénycikk. Gyanús helyek látogatása. Mulatságok. 1. §. Kávéházba, korcsmába vagy erkölcsrontásról gyanús hármi helyre tanulónak menni nem szabad. 2. §. Színházban, tisztességes táncvigalomban is csupán az igazgató előleges engedélye mellett szabad megjelennie, de köteles magát illendően viselni s a felügyelő jeladására eltávozni. 3. §. Büntetés az áthágóra első izben 12 óráig terjedhető börtön, vagy 6 vesszőütés, másodizben kétszerannyi s harmadizben kitiltás az iskolából. XI. Törvénycikk. Szerencsejáték. 1. §. Kártya, vagy bármi más szerencsejáték szigorúan tilalmaztatik. 2. §. Büntetés első izben 24 órai börtön, ,·agy 12 vesszőütés, másodizben kitiltás. XII. Törvénycikk. Egyébb kihágások. 1. §. Akár tanuló, akár nem tanuló irányában garázdaságot, káromlást, erőszakot, tolvajlást, vagy bármi megsértést követni el, legszigorubban tiltatik. 2. §. Büntetést az áthágóra az igazgató választmány a vétek fokozatához képest határoz. 3. §. Nagyobb kihágás esetén a tanuló az iskolából kirekesztetik s a polgári hatóságnak adatik át. XIII. Törvénycikk. Terhes kötések. 1. §. Senkinek a tanulók közül mással, akárkivel terhes szerződésre lépni, például adósságot venni fel, holmiját zálogba, vagy eladni nem szabad. 2. §. Büntetés esetszerűleg vagy a tanári értekezlet, vagy az igazgató választmány által szabatik. XIV Törvénycikk. Gyülekezés. 1. §. I,ecke és isteni tiszteleten kivül az igazgató előleges engedélye nélkül soha, sehol, semmi szin alatt egybegyülni, annálinkább társaságot szervezni nem szabad. 2. §. Büntetést az igazgató választmány körülmények szerint határoz. XV Törvénycikk. Isteni tisztelet gyakorlása. 1. §. Ünnep és vasárnapokon minden tanuló köteles a meghatározott rend szerint az isteni tiszteleten megjelenni, ott magát illendően, keresztyéni áhítattal viselni. 2. §. Ki meg nem jelen: erkölcsi osztályozáskor minden mulasztása neve után rovatik. 3. §. Ki az isteni tisztelet alatt botrányt okoz, vétsége fokozatához képest börtönnel, vagy iskolábóli kirekesztéssel lakol. XVI. Törvénycikk. Kilépés a gymnasiumból. 1. §. Senki, mielőtt az iskolából kilépési szándékát az igazgatónál jelentette s elbocsáttatott volna, az iskolát oda nem hagyhatja. 2. §. Máskép később bármikor is semmi nemű iskolai bizonyítványra számot nem tarthat. 3. §. Ha valaki az iskolából kiutasittatott s a városban állandó lakhelye nincs, tartozik 3 nap alatt a várost elhagyni. 4. §. Különben mint csavargó a városi hatóságnál kikisértetés végett följelentetik. XVII. Törvénycikk. 1. §. Jelen törvénynek minden tanuló magát alávetni, vétség esetén vizsgálat, elitéltetés s a rámért büntetés elszenvedése végett megjelenni köteles. 2. §. Különben ugy tekintetik, mint a ki a tanulók sorából magát önként kirekesztette. 3. §. E törvény minden iskola év elején az iskolai választmány által kihirdettetik s ennek egy példányát minden tanuló megszerezni s bírni köteles. Az Entwurf előírta új, iskolai fegyelmi törvények szerkesztését, s ezekre nézve irányadó elveket javasolt. Így hasznosnak tartotta a testi fenyítést is. Ennek a nyomai e törvénykönyvben: II. tc. 5. §., III. tc. 4. §., IV. tc. 2. §.,VII. tc. 2. §.,VIII. tc. i. §.,IX. tc. 3. §., X. tc. 3. §., XI. tc. 2. §. - Ezeket tehát nem A. találta ki. Egyébként nincs tudomásunk róla, hogy ő bármikor is alkalmazta volna a testi fenyítést, pálcázást - bár ezek, egészen a karcerbe zárásig, szokások voltak a régi kollégiumokban. Annál komolyabb adataink vannak arra, hogy A. egészen magas szellemben fegyelmezett. Egyszer pl. odahagyta az osztályt, mert egy idegenből jött, neveletlen gyerek a szemébe tükrözött. A diákság úgy ment utána, bocsánatát kérték, az osztály becsületét kockára tevőt pedig elüldözték maguk közül (Benkó 140. 1.). A Bach-korszak szelleme tűnik ki a gyülekezési tilalomból: XIV. tc. 1. §. Még az önképzőkör szervezésére is vonatkozott ez. Az ifjúság nem mindig méltányolta ezeket a tilalmakat. Kifogott az önképzőkör bezárásán, s ebben éppen A. nyújtott hathatósan segédkezet: órán kívül kijavította a tehetségesebb diákok magánszorgalmi munkáit, segítette az ifjúsági lapot. Egyszer meg - Széchenyi tragikus halála alkalmából - az ifjúság tüntetésszerűen jelent meg a kat. templomban a gyászmisén, majd a Hymnus és Szózat éneklése közben kivonult a temetőbe. A zsandárok ekkor is megmozdultak az ifjúság ellen. ( Benkó 126. l.; Lendvai Miklós : Bessenyei Ferenc emlékezete. Temesvár 1906. 10. 1. )