ISKOLAI TÖRVÉNY A NAGYKŐRÖSI FÖL- ÉS ALGYMNASIUM NÖVENDÉKEI
SZÁMÁRA
2. §. Ki az iskola növendékei közé mint uj tag bevétetni kíván: tartozik iskolai s egyébb
bizonyítványait az igazgatónál bemutatni; s a tudtára adandó határidőn képességi
vizsgálatot tévén le, ha beveendőnek itéltetett, e törvényeknek aláírni.
4. §. Szállást a tanuló csak egészséges helyen s erkölcsileg kifogás alá nem eső
családnál fogadhat.
5. §. Ha a tanuló szülei helyben nem laknak: köteles szüleitől, az igazgatónál oly iratot
mutatni be, melyben azok, szülői felvigyázására, a helybeliek közül valakit
megbíznak.
6. §. Tartozik a tanuló, mind a szülői felvigyázással megbízott egyénnek, mind szállásadó
gazdájának nevét, házszámát, az utcát, melyben lakik, az igazgatónál feljegyeztetni.
8. §. Mielőtt a tanuló e törvénycikk l, 2, 5, 6-ik §-aiban kiszabott kötelességeket
teljesítette volna: az iskola rendes tagjául nem tekintetik.
1. §. Tanórákon, a szerint, a mint azok rende nyilvánossá tétetett, ki ki pontosan
megjelenni tartozik.
3. §. Rendkivüli esetekben, milyen például szülék vagy testvér halála, a tanuló az
igazgatótól kér engedélyt a leckemulasztásra: s az irásban nyert engedélyt az
osztály-tanárának bemutatja.
4. §. Ha a tanuló abban, hogy előre engedélyt kérjen, helyes ok, például betegség által
akadályoztatott, s engedély nélkül órát mulasztott volna: akkor magát szüleitől vagy
ezek megbizottaitól nyert irásbeli bizonyitvánnyal az igazgató előtt igazolni
köteles.
5. §. Nem igazolt óra mulasztásért a tanuló 1-ső izben az osztály tanár által
megdorgáltatik. 2-ik izben a dorgálása az igazgató által ismételtetik. 3-ad izben
hanyagsága szüleinek vagy ezek megbizottainak tudtul adatván, az igazgató által maga a
négy felső osztályban 8 óráig terjedhető bezárással, az alsó négy osztályban hat vessző
ütésig terjedő testibüntetéssel fenyittetik. 4-ed izben sulyosabb büntetés elvétele
végett, a tanári értekezlet elébe állittatik, mely 24 óráig terjedhető börtönt vagy
12-ig terjedő vesszőbüntetést szab. 5-öd izben az igazgató választmány határozza el
büntetését, mely ismételt mulasztás esetén iskolábóli kizárásig emelhető.
6. §. Nem igazolt leckemulasztások az illető tanár által folytonosan felrovatván, s az
osztálykönyvbe bejegyeztetvén: annak idejében a tanuló iskolai
bizonyitványába iratnak.
1. §. A kiszabott leckére elkészülni, a kihagyott munkát kidolgozni, s dolgozatát tisztán
leírva a rendelt órán az illető tanárnak bemutatni minden tanuló köteles.
3. §. Mindkét rendű vétség az illető tanár által feljegyeztetik, s az iskolai
osztályozásnál (Classificatio) zsinór mértékül szolgál.
4. §. Folytonos készületlenség vagy hanyagság esetében az algymnasium növendékei
iskolában marasztás, - a felgymnasium tanulói a szülék értesítése - , s ha ez sem
használna, a tanár értekezletben határozandó s 24 óráig terjedhető börtönbüntetés által
fognak kötelességük teljesítésére serkentetni.
2. §. Ki magát a tanítás alatt illetlenül viseli, nem figyel, csendet s a figyelmet
zavarja: előbb a tanár által rendre utasittatik. Ismétlés esetén a tanár a
rendetlenkedőt bejelenti az igazgatónak; ki a tanári testülettel együtt, azt
megdorgálja. Ha pedig ugyanazon tanuló a rendetlenséget harmadszor is ismétlené, miből
dacolása tünnék ki: a tanári értekezlet 12 óráig terjedhető börtön s hatig terjedhető
vessző ütéssel fenyitendi.
l. §. A tanuló magát mindeki iránt illően viselje. Különösen az egyházi s polgári
elöljáróknak, előkelő lakosoknak s minden korosabbaknak a kellő tiszteletet adja
meg.
3. §. Illetlen magaviseletről bélyegzett tanulónak e hibája az erkölcsi
osztályozásnál tekintetbe fog vétetni.
1. §. Az iskola körül rendetlenkedni, kiabálni, fütyülni; az iskola épületét, padjait,
tábláit rongálni, befirkálni, bekeverni szigoruan tiltatik.
2. §. Kire ily vétség bizonyul: a kár megtéritésén kívül, kisebb esetben a tanári kar,
nagyobb esetben az igazgató-választmány által, körülményszerű büntetéssel
fenyittetik.
1. §. Pipázni, szivarozni az iskolában, közhelyeken, utcán, temetések alkalmával vagy bár
mely hivatalos eljárásnál egyáltalában tilos.
2. §. A kihágót első izben az igazgató, másodizben a tanári kar megdorgálja; harmadízben
12 óráig terjedő börtönnel fenyíti.
1. §. Tanulóknak sem egyenkint, sem csoportosan, sem nappal, sem éjjel a város polgárai
nyugalmát és csendességét lárma, dallás, zene stb. által megháboritani nem szabad.
2. §. Büntetése, az ismétlések fokozatához képest 24 óráig terjedhető börtön vagy 12
ütésig terjedő vesszőfenyiték, melyet a tanári testület határoz el.
3. §. Vétség esetén 24 óráig terjedhető börtönnel, többször ismételt kihágás után,
körülményekhez képest elküldéssel bünhődik.
2. §. Színházban, tisztességes táncvigalomban is csupán az igazgató előleges engedélye
mellett szabad megjelennie, de köteles magát illendően viselni s a felügyelő jeladására
eltávozni.
3. §. Büntetés az áthágóra első izben 12 óráig terjedhető börtön, vagy 6 vesszőütés,
másodizben kétszerannyi s harmadizben kitiltás az iskolából.
1. §. Akár tanuló, akár nem tanuló irányában garázdaságot, káromlást, erőszakot,
tolvajlást, vagy bármi megsértést követni el, legszigorubban tiltatik.
1. §. Senkinek a tanulók közül mással, akárkivel terhes szerződésre lépni, például
adósságot venni fel, holmiját zálogba, vagy eladni nem szabad.
1. §. I,ecke és isteni tiszteleten kivül az igazgató előleges engedélye nélkül soha,
sehol, semmi szin alatt egybegyülni, annálinkább társaságot szervezni nem szabad.
1. §. Ünnep és vasárnapokon minden tanuló köteles a meghatározott rend szerint az isteni
tiszteleten megjelenni, ott magát illendően, keresztyéni áhítattal viselni.
3. §. Ki az isteni tisztelet alatt botrányt okoz, vétsége fokozatához képest börtönnel,
vagy iskolábóli kirekesztéssel lakol.
1. §. Senki, mielőtt az iskolából kilépési szándékát az igazgatónál jelentette s
elbocsáttatott volna, az iskolát oda nem hagyhatja.
3. §. Ha valaki az iskolából kiutasittatott s a városban állandó lakhelye nincs, tartozik
3 nap alatt a várost elhagyni.
1. §. Jelen törvénynek minden tanuló magát alávetni, vétség esetén vizsgálat, elitéltetés
s a rámért büntetés elszenvedése végett megjelenni köteles.
3. §. E törvény minden iskola év elején az iskolai választmány által kihirdettetik s
ennek egy példányát minden tanuló megszerezni s bírni köteles.
n
Jegyzet
Az Entwurf előírta új, iskolai fegyelmi törvények szerkesztését, s
ezekre nézve irányadó elveket javasolt. Így hasznosnak tartotta a testi
fenyítést is. Ennek a nyomai e törvénykönyvben: II. tc. 5. §., III. tc. 4. §.,
IV. tc. 2. §.,VII. tc. 2. §.,VIII. tc. i. §.,IX. tc. 3. §., X. tc. 3. §., XI.
tc. 2. §. - Ezeket tehát nem
A.
találta ki. Egyébként nincs tudomásunk róla, hogy ő bármikor is alkalmazta volna
a testi fenyítést, pálcázást - bár ezek, egészen a karcerbe zárásig, szokások
voltak a régi kollégiumokban. Annál komolyabb adataink vannak arra, hogy
Arany János
A.
egészen magas szellemben
fegyelmezett. Egyszer pl. odahagyta az osztályt, mert egy idegenből jött,
neveletlen gyerek a szemébe tükrözött. A diákság úgy ment utána, bocsánatát
kérték, az osztály becsületét kockára tevőt pedig elüldözték maguk közül
(Benkó 140. 1.).
A Bach-korszak szelleme tűnik ki a gyülekezési tilalomból: XIV. tc. 1. §. Még az
önképzőkör szervezésére is vonatkozott ez.
Az ifjúság nem mindig méltányolta ezeket a tilalmakat. Kifogott az önképzőkör
bezárásán, s ebben éppen Arany János
A.
nyújtott hathatósan segédkezet: órán kívül kijavította a tehetségesebb diákok
magánszorgalmi munkáit, segítette az ifjúsági lapot. Egyszer meg - Arany János
Széchenyi
tragikus halála
alkalmából - az ifjúság tüntetésszerűen jelent meg a kat. templomban a
gyászmisén, majd a Hymnus és Szózat éneklése közben
kivonult a temetőbe. A zsandárok ekkor is megmozdultak az ifjúság ellen.
(
Széchenyi István gr.
Benkó
126. l.;
Lendvai Miklós: Bessenyei
Ferenc emlékezete.
Temesvár
1906. 10. 1.
)
Benkó Imre