KIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYV
Alulirtak Fő Hadnagy Ns Balog Mihály ur által a Ns
Özv. Fónyad Gáspárné asszony kérésére kiküldetvén
E. Gyarakra a végett, hogy a nevezett asszony részére ottan
némelly tanuvallomásokat vennénk ki, s e célból mai napon az Oláh István gyaraki házához kimenvén következő tanuvallást vettünk
ki.
2. Hallott-e a tanu ezektől valami fenyegető szavakat a kérdeztető irányában azon harmad
dézma behordását illetöleg, melly a Fónyad Gáspárnál régota zálogban volt, mostanság azonban kiváltott e. gyaraki
birtokrészen termett?
Első Tanu Oláh Istvánné Gara Erzsébet E. gyaraki
lakos jó lélekkel vallja az 1-őre Jolismerem mindeniket. 2-dikra. Bor vétel végett
megfordulván a mult napokban Darvasi Ambrus uram
házánál, menet közben, mig férjem a szekérnél volt, beszélgettem a Darvasi Ambrus uram fiával
Sándor
ral s felhozodván a Ns Fónyad Gáspárné asszonyommal való baja, ezt illetőleg azt
mondotta előttem Darvasi Sándor uram: „nekünk
szabadságot adott rá szolgabiro Fónyad László ur,
hogy akárki akarja behordani a harmadrész dézmát vágjuk le az ökrét, mert az minket
illet." Ezt én elhallgattam; s kijövén Gyarakra, későbben Ns
Fónyad Gáspárné asszonyom minket fogadván meg
a dézma vontatók bevontatására, a fiamtól, midőn ezen munkából haza jött hallottam hogy
midőn már kilenc vontatót már bevontatott a dézmából, odaérkezvén Ns Darvasi Ambrus uramnak két fiai azt mondották: szerencséje a
fiamnak, hogy most épen vontatásban nem találták, vagy hogy még hozzá nem nyult másik
vontatáshoz, mert most menne az ökör a város felé. 3-dikra ez utóbbi körülményre nézve a
fiam jó tanú lehet. Ki hogy előttünk ekép nyilatkozott légyen, hitelesen
bizonyitjuk.
Darvasi Sándor
n
Jegyzet
Noha az A.-család nemesség iránti keresletét a bécsi udvari kamara soha sem
ismerte el, a szalontai hajdú-utódok maguk közül valónak tudták Aranyékat. Az
itteni nemesek elsőfokú bírósági szervének, a hadnagyi széknek is
A szövegben szerepló Erdőgyarak - Szalontától D-re fekvő falu; kocsiúton kb. 17 km.
A.
a jegyzője. Ez és a későbbi hadnagyi
széki dokumentumok azt bizonyítják, hogy ebben az időben nem ragadtatják a
szalontai nemesek olyan nagyfokú túlzásokra magukat a köznéppel szemben, mint
pl. a harmincas években.
Sajátos szervezetüknek elsősorban az a szerepe, hogy kisebb peres ügyeikben a
maguk által választott főhadnagy és szék-vezetőség ítéljen, és ne tartozzanak a
városi tanács hatáskörébe, s ezzel is megkülönböztessék magukat a nem-nemes
lakosoktól. Azonban éppen a jegyző Arany János
A.
személyén keresztül a két szervezet közötti szakadék
némileg áthidalódik. A jelen ügyben alperesként szereplő „Ns. Darvasi Ambrus" ismert alakja lehetett az Arany János
A.
korabeli Nagyszalontának. Nevével több ízben találkozunk elsősorban peres
aktákon. Egykor asztalos volt, majd vagyonos gazda lett. 1837-ben a nép közakarattal őt választotta meg
főbírónak, meg se várva az uradalmi jelölest. Az eset kapcsán az uradalom pert
indít, és súlyos ítéletet hoz 63 szalontai ellen (
Arany János
Rozvány
i. m. III. köt. 185-95.
l.). Rozvány György
A.
és családja
is közelebbi kapcsolatba került Darvasi Ambrussal. Az 1849-es
év második felében - a jegyzői hivatalból és lakból kitudva - a
költő Arany János
Darvasi
házában vesz
ki hónapos-szobát (
Darvasi Ambrus
Voinovich
I. köt. 251 -52. 1.). A tulajdonos nem
tagadta meg magát és közszájon forgó zsugoriságát Voinovich Géza
A.
-nyal szemben sem (
Arany János
Gyöngyösy
: i. m. 171. 1.)
Bizonyára ez is sürgette Gyöngyössy László
A.
-t,
hogy saját házat szerezzen.
Arany János
[szerkesztői feloldás]
Fónyad László helybeli
hajdú-nemes családból származik. Jogot végzett. A.
idejében hosszú időn át Szalonta szolgabírája. A család tagjai egyaránt használták a
Fónyad és a Fónagy nevet. Nemesi levelükön az előbbi áll, a nép azonban a
második változatot találta értelmesebbnek, s azon emlegette
őket.Arany János