Aranysárkány fejléc kép
 
JEGYZŐKÖNYV  
  Az 1847-dik évi majus 21-én tartatott tanácsülésben, jelenlévén Ns Kenyeres János főbiró, Kís János törvénybiró, Madas János, Varga Jósef esküttek.  
  (22.)  
  A város csendőr legényeivel a számvetés megtörténvén, kitünt, hogy folyó évi majus 1. napjáig öszvesen 643 ft és 16 kr-ral tartozik a város a legények számára, mellyre mimódon lehető leszállításáról, kölcsönös felvilágosítás és tanácskozás után  
  Végeztetett.  
  Ámbár a csendőrök bérének felvetési laistromán még némely csekély tartozások volnának fenn, mivel azokat jelen mostoha körülmények között, rövid idő alatt beszedni nem lehet, de ha be lehetne is venni, a fentebbi összeg leszállítására korán sem elégséges, a csendőrök pedig kiszolgált bérök után nem várakoznak, sőt megidézéssel fenyegetik a várost: kénytelen a város, még pedig mivel a város pénztárában semmi pénz nincs, sőt jövedelmünk - forrást sem képes felfedezni, - kölcsön felveendő pénzzel is őket kifizetni; melly kölcsön leszállításá
[szerkesztői feloldás]
ra
, a mennyi részben lehet, a kinn lévő tartozások lesznek fordítandók.  
  (23.)  
  Ugyanazon alkalommal főbiró ur tanácskozás tárgyaúl tűzi ki, hogy ezen csendőrök ideje már kitelt, hadnagyok pedig Szabados Jósef, ki őket fogadta, el is hagyta szolgálatát, mondassék ki tehát, hogy megtartassék-e és melly minőségben, továbbra is a városi csendőrség; mire  
  Végzés.  
  Minthogy a város jelen sulyos körülményei közt olly nagyfizetésű csendőröket tartani nem lehet, de másrészről az igen nagyon elteredt lopások miatt a várost csendőr nélkül hagyni veszedelmes lenne, a jelen csendőri szolgálat átváltoztattatik: a régebbi, ugy nevezett lándsásságra, melly minőségben egy káplár 180 és öt legény 150 vft fizetéssel és évenkint egy pár csizma ráadással, részint a mostani csendőrök, részint mások közül, választatni fognak.  
  Arany János sk másodjegyző  
  Főbiró  
 
n
Jegyzet A városi tanács ezen a napon két, egymással szoros kapcsolatban levő ügyet tárgyalt, amelynek aktája a jkv-ben egy teljes lapnyi terjedelmű. Megszüntetik az újabb keletíí csendőrséget, és a régebbi, de olcsóbb lándzsás szervezettel váltják fel. Jó 10 hónap múltán, az új főbíró idején, a közgyűlés visszatér erre a kérdésre. 1848. márc. 5-én kelt - de nem
A.
Arany János
által vezetett - jkv tanúsága szerint a lándzsások őrködését is megszüntetik, és helyettük a város hadnagya és az önkéntes ármások ügyelnek a közbiztonságra. Az indokolás lényegében azonos az előző évivel: A tűzvész sújtotta lakosságot meg kell kímélni a szükségtelen kiadásoktól. Ez utóbbi jkv-et
Rozvány
Rozvány György
is közölte, (i. m. III. 104. 1.). A kortárs Rozvány Györgytől azt is megtudjuk, hogy „e rendőrség nagy szálka volt a megfékezett tolvajok és orgazdák szemében" Így az erélyes kezű
Kenyeres
Kenyeres János
főbíró leváltása után a fent említett igen zajos közgyűlést használták fel, hogy az ellenőrzéstől megszabaduljanak (
Rozvány
Rozvány György
i. m. III. köt. 117. 1.).
 
 

Megjegyzések:

Tü. jkv.