JEGYZŐKÖNYV
Az 1847-dik évi augustus 7-én
tartatott tanácsűlésben jelenlévén Ns Kenyeres János főbiró, Ns Tolnay István
Balog Márton és Kenéz Péter esküttek.
Kormos Király Ferenc
Kocsis Istvánt szóval megidéztetvén, helyette
megjelent ügyvéde Madas György ur keresetkép
előterjeszti, hogy említett alperes egy lova árával 57 fttal adós, kérvén azt rajta,
költségével együtt, megvétetni.
Alperes elismeri hogy a ló árával, de nem 57, hanem 50 fttal adós maradt, de ő ezt
visszafizetni nem tartozik, mert a felperes, ő és Szabó Péter árpádi ember, hárman együtt, fatolvajlásba esvén, alperes és áz
árpádi ember ketten 190 forintot fizettek kárpótlásúl Kapdebo Miklós urnak, mint károsnak, felperes pedig, minthogy rajta ők ki nem
adtak, a fizetéstől ment maradt, holott a 190 ft egy harmad részét ő lett volna köteles
lefizetni; sőt a ló árát önkénytesen odahagyta alperesnél, a miért reá nem vallott.
Ezenkívűl 5 ftot kész pénzzel 5 ftot egy malaccal leszállított, s igy még neki lehet
követelése felperesen.
Felperesi ügyvéd mindezeket próba nélküli állításoknak nyilatkoztatva, semmit belőlük el
nem ismerve, kéri a keresetet meg itéltetni.
Alperes maga elismeri, hogy azon fatolvajlásban, mellyért ő s az árpádi ember 190 ftot
fizettek kárpotlásúl, felperes elmarasztva de még feladva sem volt, azt pedig hogy
előleges egyeség szerint hallgatta volna el a felperes büntettét semmivel nem
bizonyítja, sem az állitólag leszállitott 10 ftot nem próbálja; ellenben hogy tőle egy
lovat 50 ftban hitelbe megvett, nem tagadja: ekkép a felperesi kereset tisztán kitűnvén
s alperes által meg nem cáfoltatván, az 50 ftban, s költségül járuló 5 ft ügyvédi dijban
elmaraszttatik, és ennek 8-ad napi behajtására Ns Kenéz Péter és Fóris István esküttek
kiküldetnek.
Mogyorós János folyamodásában panaszolja, hogy fiát
Mogyorós Mihályt, Szabó Sándor nevű ember, a miért 4 ökröt a kaszálóján járó úton
elhajtott az ./. alatti látlelet szerint megvérengezte. Kéri azért azt megfenyíttetni,
és fia sérelem dijában s orvoslási költségében elmarasztatni.
Szabó Sándor azt adja elő önvédlemére hogy már ez
előtt egy izben kaszálóján menvén keresztül Mogyorós Mihály, az anyjával együtt, lóval s szekérrel, akkor megtiltotta sőt
vissza is fordította, mondván, hogy ott ne járjanak, mert nincs ott országut; mire azok
fenyegetve azt felelték, majd meglássa kend, azért is itt fog járni az ut; ugy is lett,
mert jóllehet a' vádlott apja kihirdettette, hogy senki ott járni ne merjen, még is oda
csapták az utat. A mint tehát meglátta a fiút 4 ökörrel, a régi is eszébe jutván,
bosszankodva igy szólott neki, „hol jársz ott megint, baszd meg azt az ökröt'' mit a fiú
visszamondott neki, s akkor ütötte meg az ökörhajtó ostor nyelével egyszer a fejét,
egyszer a vállát.
Ha a vádlott kártételben találta a panaszost, a kárt maga utján törvényesen kellett volna
megkeresnie, nem pedig erőszakot követni el azon: annál fogva - a kártétel iránti
keresete fenhagyatván - az elkövetett erőszakosságért 24 pálcaütésre, a sérelemért 5, a
látleletért szinte 5 ft fizetésre itéltetik, végrehajtásra Tolnay István eskütt kiküldetvén.
n
Jegyzet
A 116. sz.-hoz: Madas György,
helybeli származású, szalontai ügyvéd. Kapdebó Miklós árpádi birtokos. Árpád falu
Szalontától délkeletre esik, kocsiúton 9 km. Erről a
jkv-ről másolatot is készített
A.
Megtalálható Debrecenben, a Déri múzeumban; a múlt század
végén Barta László fővárosi tanácsjegyző
tulajdona volt.Arany János