JEGYZŐKÖNYV Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ37 /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ37 Tü. jkv. Szövege nyomtatásban is megjelent: M. E.: Arany János, mint notárius, Fővárosi Lapok 1888. 259. sz. A szerző Magyar Emil vagy Márkus Elemér . Ismeretlen. Jó másfél lapot foglal el a két jkv. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó jegyzőkönyv Kiadott. Teljes. Nagyszalonta Arany János JEGYZŐKÖNYV Az 1847-dik évi augustus 7-én tartatott tanácsűlésben jelenlévén Ns Kenyeres János főbiró, Ns Tolnay István Balog Márton és Kenéz Péter esküttek. (117.) Kormos Király Ferenc Kocsis István t szóval megidéztetvén, helyette megjelent ügyvéde Madas György ur keresetkép előterjeszti, hogy említett alperes egy lova árával 57 fttal adós, kérvén azt rajta, költségével együtt, megvétetni. Alperes elismeri hogy a ló árával, de nem 57, hanem 50 fttal adós maradt, de ő ezt visszafizetni nem tartozik, mert a felperes, ő és Szabó Péter árpádi ember, hárman együtt, fatolvajlásba esvén, alperes és áz árpádi ember ketten 190 forintot fizettek kárpótlásúl Kapdebo Miklós urnak, mint károsnak, felperes pedig, minthogy rajta ők ki nem adtak, a fizetéstől ment maradt, holott a 190 ft egy harmad részét ő lett volna köteles lefizetni; sőt a ló árát önkénytesen odahagyta alperesnél, a miért reá nem vallott. Ezenkívűl 5 ftot kész pénzzel 5 ftot egy malaccal leszállított, s igy még neki lehet követelése felperesen. Felperesi ügyvéd mindezeket próba nélküli állításoknak nyilatkoztatva, semmit belőlük el nem ismerve, kéri a keresetet meg itéltetni. Itélet. Alperes maga elismeri, hogy azon fatolvajlásban, mellyért ő s az árpádi ember 190 ftot fizettek kárpotlásúl, felperes elmarasztva de még feladva sem volt, azt pedig hogy előleges egyeség szerint hallgatta volna el a felperes büntettét semmivel nem bizonyítja, sem az állitólag leszállitott 10 ftot nem próbálja; ellenben hogy tőle egy lovat 50 ftban hitelbe megvett, nem tagadja: ekkép a felperesi kereset tisztán kitűnvén s alperes által meg nem cáfoltatván, az 50 ftban, s költségül járuló 5 ft ügyvédi dijban elmaraszttatik, és ennek 8-ad napi behajtására Ns Kenéz Péter és Fóris István esküttek kiküldetnek. (118.) Mogyorós János folyamodásában panaszolja, hogy fiát Mogyorós Mihály t, Szabó Sándor nevű ember, a miért 4 ökröt a kaszálóján járó úton elhajtott az ./. alatti látlelet szerint megvérengezte. Kéri azért azt megfenyíttetni, és fia sérelem dijában s orvoslási költségében elmarasztatni. Szabó Sándor azt adja elő önvédlemére hogy már ez előtt egy izben kaszálóján menvén keresztül Mogyorós Mihály , az anyjával együtt, lóval s szekérrel, akkor megtiltotta sőt vissza is fordította, mondván, hogy ott ne járjanak, mert nincs ott országut; mire azok fenyegetve azt felelték, majd meglássa kend, azért is itt fog járni az ut; ugy is lett, mert jóllehet a' vádlott apja kihirdettette, hogy senki ott járni ne merjen, még is oda csapták az utat. A mint tehát meglátta a fiút 4 ökörrel, a régi is eszébe jutván, bosszankodva igy szólott neki, „hol jársz ott megint, baszd meg azt az ökröt'' mit a fiú visszamondott neki, s akkor ütötte meg az ökörhajtó ostor nyelével egyszer a fejét, egyszer a vállát. Itélet. Ha a vádlott kártételben találta a panaszost, a kárt maga utján törvényesen kellett volna megkeresnie, nem pedig erőszakot követni el azon: annál fogva - a kártétel iránti keresete fenhagyatván - az elkövetett erőszakosságért 24 pálcaütésre, a sérelemért 5, a látleletért szinte 5 ft fizetésre itéltetik, végrehajtásra Tolnay István eskütt kiküldetvén. Az itélet, t. Fónyad László ur jóváhagyása mellett foganatosíttatott. Arany János sk másodjegyző Főbiró A 116. sz.-hoz: Madas György , helybeli származású, szalontai ügyvéd. Kapdebó Miklós árpádi birtokos. Árpád falu Szalontá tól délkeletre esik, kocsiúton 9 km. Erről a jkv-ről másolatot is készített A. Megtalálható Debrecen ben, a Déri múzeumban; a múlt század végén Barta László fővárosi tanácsjegyző tulajdona volt.