Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ43 /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ43 H. FeketeKOHA_AUTH:94257 gyűjt. AJEM - III. 182. Románia Nagyszalonta Nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum III. 182 Nagy formátumú, zöldes színű dupla iv. A folyamodás az első lap rectoját és a verso felső harmadát tölti be. Hátlapon a szokásos címzés, valamint Sántha alispán végzése Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó levél Kiadatlan. Teljes. Nagyszalonta Arany JánosKOHA_AUTH:96679 Sántha György az irat hátlapján ez áll: Tekintetes Nemes és Vitézlő kis-csepcséni Sántha György urhoz tek. nemes Bihar vármegye érdemes másod alispánjához nyujtandó alázatos folyamodvány Szalonta város közönségétől. TEKINTETES MÁSOD ALISPÁN UR ! Az 1846/7-dik katonai év lefolytával, mint másutt, városunkban is elkövetkezvén a biróválasztás ideje s a szokott urodalmi candidatio megérkezvén, ez a közönség előtt mult october 31-dikén, mint a választásra kitűzött napon felolvastatott. Ambár a közönség, mindjárt a felolvasáskor, aggodalommal vette észre, hogy a kijelölés nem az eddigi gyakorlat szerint, hanem a városi közönség jogsérelmével történt, jelesül a mult évi főbiró az eddigi gyakorlat ellenére, belőle kihagyatott és sem ő, sem a lelépett tanácsbol valaki, biróságra ki nem jelöltetett, ellenben nagy részben ollyanok tétettek be, kik vagy népszerűtlenségek, vagy más okok miatt a biróságra választhatók nem voltak: mindazáltal, csupán azért hogy a város jelen terhes körülményei közt biró nélkül lenni ne kényteleníttessék, megelégedett akkor vele, hogy a kijelelés irányában csupán óvástétellel igyekezzék fenntartani gyakorlat-szentesített jogait, s mivel a kijelöltek között még is talált egyet, kiben bizodalmát helyhezteté, a választásba belébocsátkozott. E szerint igen nagy többséggel Szabó Mihály t választván el főbírói hivatalra, ámbár ezzel, távolléte miatt az esküt le nem tétethette, élni kivánván jogával, miszerint a törvénybiró és esküttek választása egyenesen a népet illeti, mind a törvénybirót, mind az eskütteket megválasztotta, s az elsővel hivatali hitét le is tétette. Azonban az elválasztott főbiró negyed nap mulva haza érkezvén kijelentette, hogy miután a törvénybiró és tanácsosok választása az ő befolyása nélkül történt, ő csak azon esetben vállalja fel a biróságot, ha a már beesketett törvénybíró helyett más, mégpedig ő általa egyenesen megnevezett egyén választatik el s ruháztatik fel a törvénybirói hivatallal, s a megválasztott esküttekre nézve is nekie valamelly változtatás engedtetik. Melly feltételt a közönség, hacsak előbbi választásával következetlen nem akar lenni, el nem fogadhatván s el nem fogadván, miután az elválasztott főbíró tovább is e feltételhez ragaszkodik, ezt lelépésének tekinti s e szerint a város bíró nélküli helyzetben van. Következnék tehát most az uj választás, de tekintve a már, Szabó Mihály neve kihagyásával, megcsonkult s különben is népszerűtlen egyénekből álló kijelölést, ez éppen nem alkalmas arra, hogy belőle az uj választás megtörténhessék. Különös sérelemül veszi a közönség hogy az uradalom épen saját szabadosát Ns Ladányi István t is kijelölte, holott hasonlótul már megyei végzés által is el van tiltva. És így, midőn a gyakorlatnál fogva /:mit az 1832/6-illető törvénycikk sem változtat meg :/ három nemes és három nem nemes egyén közül kellene a választásnak történnie, Ladányi István és Szabó Mihály kihagyása után, már csak két nemes és két nem nemes személy van s igy az uj választás nem hat, hanem csak négy egyénre kénytelen szorítkozni, még pedig nagy részben ollyanokra kik iránt semmi hajlandóságot a közönség nem érez. Illy kellemetlen helyzetünkbe kénytelenek vagyunk alázatos esedezéssel járulni Tekintetes Másod Alispán ur eleibe, hogy magas tiszti állásánál és tekintélyénél fogva az uradalmi t. tisztséget odabimi, illetőleg utasítni méltoztassék, miszerint az eddigi gyakorlatot mindenekben szemei előtt tartva, a birói kijelölést Ladányi István mint szabados és Szabó Mihály , mint bíróságot nem vállaló egyén kihagyásával a közönség bizodalmát bíró személyekből (kiket az általunk beküldött ugynevezett propositioból kiszemelhet) hova hamarább egészítse ki, hogy városunk igen nagy kárára, tovább bíró nélkül lenni ne kényteleníttessünk. Kik legmélyebb tisztelettel maradtunk. Szalontá n, november 7-én 1847 tartatott közönséges gyülésünkben. Tekintetes Másod Alispán umak Arany JánosKOHA_AUTH:96679 m. jegyző által alázatos szolgái: Szalonta város nemes és nem nemes közönsége az irat hátlapján ez áll: Tekintetes Nemes és Vitézlő kis-csepcséni Sántha György urhoz tek. nemes Bihar vármegye érdemes másod alispánjához nyujtandó alázatos folyamodvány Szalonta város közönségétől. Az itteni biróválasztással kapcsolatban tudnunk kell a következőket: A főbirók megbízatása egy évre szólt, a közigazgatási vagy katonai évet értve ezen, amely nov. 1-től okt. 31-ig tartott. Ha tevékenységükkel megnyerték a köznép, válamint a felettes hatóságok bizalmát, még három ízben újraválaszthatták őket. Szalonta közigazgatását az 1768-ban kötött úrbéri egyezség szabályozta. Ennek értelmében a helyi elöljáróság a lakosság polgári ügyeiben elsőbíróságot gyakorolt, azonban minden jelentősebb végzésüket, határozatukat az uradalom jogi intézőjével kellett jóváhagyatniok. ősidőktől szokás volt Szalontá n, hogy 12 embert jelölt a közgyűlés a főbiróságra: hármat-hármat a tanácsbeli nemesek és nem-nemesek, és ugyancsak hánnathám1at a külső nemes és nem-nemes lakosság közül. Az első csoportbéli hat személy között kellett lennie a lelépő főbírónak is, hogy újraválasztásával vagy cppen mellőzésével kifejezhesse a nép az iránta való bizalmát vagy rosszallását.A 12 jelölt nevét a derecskei uradalmi tisztséghez terjesztették fel. Itt ezek közül három, később hat személyt választottak, s az eredményt zárt borítékban küldték víssza Szalontá ra. A meghatározott napon a jegyző a választásra jogosultak előtt feltörte a pecsétet, felolvasta jelöltek nevét, és ha az előző főbíró is közöttük volt, megkezdték a választást ( Móczár : i. m. 84-85. 1.). Az 1847-esbíróválasztás eseményei az okt. 24-én tartott közgyűléssel kezdődnek. Itt Kenyeres János főbíró felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy elérkezett az idő az új bíró kandidációjának megtételére. Egyben kéri, hogy tekintettel lévén már egy ízben történt újraválasztására, valamint arra a személyes kívánságára, hogy tovább nem szándékszik hivatalban maradni - nevét a jelöltek között ne is emlitsék. Kérésének a közgyűlés nem tesz eleget, sőt nevét az első helyen terjeszti be az urasághoz. Ezt azzal indokolják, hogy munkájával magát erre érdemessé tette, másrészt pedig a jogos gyakorlattó1 sem akarnak elállni. A bíróválasztás okt. 31-re volt kitűzve. A Derecské ről érkezett borítékot felbontva a szavazók arról győződtek meg, hogy az uradalom megsértette a szokásjogot és a jelöltek sorából teljesen mellőzte Kenyeres főbírót és a többi tisztviselőt. Ebben az időben már nem három, hanem hat nevet küldött le az uradalom. Az üggyel és a városon esett jogsérelemmel nov. 7-én ismét foglalkozik a gyűlés. Erélyesen és határozottan szembeszáll az uradalom tiszttartójának, Vadász Pál nak szokatlan eljárásával, és a város jogos gyakorlatán esett sérelem ·és jogcsorbítás orvoslását kéri. Amint a Vkgy említi, az uradalmi önkény ellen már a megyénél is óvás tétetett. Ez a szóban forgó szöveg. Azon a gyűlésen hozott végzés még egy további intézkedést helyez kilátásba: „a közelgő December 13-án tartandó megyei T. közgyűlésre tétessen folyamodás és óvakodás az Uradalmi T. Tisztség törvénybe ütköző tette iránt, kiemelvén a folyamodásban, hogy már ily esemény adván magát elő akkor is sérelmét látta abba a közönség és óvást tett a T. Ns Megyénél és azt meg is nyerte." (Vkgy az Arany múzeumban, Borbély Pál főjegyző írása.) Az F.:43 hátlapján lévő, nov. 9-én kelt alispáni végzés méltányosnak találja a város kérését, azonban ennek ellenére sem lépnek közbe a törvényesség és a szokásjog fenntartása érdekében. Sántha György alispán oda utasítja Szalontá t, hogy az „ újabb kijelölés és birói választás megtartása iránt járuljon a Derecskei Uradalom tettes Tisztségéhez". Nem ismerjük az események további alakulását, sem a megyei közgyűlés döntését. Annyit tudunk csupán, hogy e törvénysértés miatt a város perbe fogta az uradalmat, a főbírói székben pedig megmaradt az okt. 31-én megválasztott Szabó Mihály főbíró. Szabó Mihály , gazdálkodó, nem volt nemesi szánnazású, korábban és mostani hivatalával párhuzamosan is a ref. egyh. kurátora, gondnoka volt.