JEGYZŐKÖNYV

Az 1848-dik évi majus 7-én tartatott közgyülésben jelen lévén a tanács részéről: Szabó Mihály főbiró, Bajó László törvénybiró, Erdélyi Sándor, Szőllősi Sándor, Tolnai István, Fórizs István, Kenéz Péter, Kenyeres János esküttek. Külsők közül

[szerkesztői feloldás]

itt 63 személy névszerinti felsorolása következik.

(67)

Főbiró ur sürgetőleg jelenti, hogy a félévi kamatok fizetésének határideje eljött, el is mult, de mind ezidejig be nem fizethette, minthogy a mult gyűlési végzéshez igen kevesen tartják magukat, s a rájok vetett költség fizetését a lakosság nagyobb része azon okon, hogy a város és eklézsia adósságai megvizsgálására kért megyei küldöttség mind ez ideig ki nevezve nincs, s még ez munkálódását be nem fejezi, a kamat fizetésben meg nem nyugosznak, - megtagadta. Kér e tárgyban célszerű intézkedést.

Végzés.

Szükséges lévén a nép felingerelt kedélye megnyugtatására, hogy a kivánt megyei küldöttség minélelőbb megjelenjen s a fensőbb vizsgálatot végezze be a tanács odaútassíttatik, hogy egy küldöttség által főispán urat kérje meg, az e tárgyban már beadott három folyamodvány felvétetése iránt. Hogy pedig a kamatokra s a város rendes költségeire nézve addig se történjék hátramaradás, a rávetett költségnek fele részét, habár executióval is, a tanács vegye be minden lakostól egy hét alatt; a másik felerésznek fizetése felfüggesztetvén addig, mig a megyei küldöttség e tárgybani működése befejeztetik.

(68)

Szóba hozatott, hogy a megyét képviselő központi választmányban a vidéki községek, ezek közt

Szalonta

Nagyszalonta

sincs kellő arányban képviselve.

Végzés.

E tárgyban hasonlóan adassék egy folyamodvány Főispán urhoz, mellyben sürgettessék a

Szalontá

Nagyszalonta

ról választott két bizottmányi tag mellé több tagnak is kinevezése, ha t. i. ez, a felfüggesztett megyei gyülések nem létében eszközölhető.

(69)

Főbíró ur emlékezetbe hozza azon feszült állapotot, melly a templom építést felvállalt Szász József főmérnök ur és a város közt létez; ennek folytán megemlíti, hogy a templom boltozatfái Váradon az ácsnál az idő viszontagságainak kitéve hevernek, mellyekre nézve

Szász

Szász József

ur azt nyilvánítá előtte, hogy ha az ácsnak 300 vftot fizet a város, az fel fogja rakni a boltozatot.

Végzés.

A közönség ugyan úgy van meg győződve, hogy ha a boltozatfák elromlanának, az nem a város hanem az azokat letartóztatott építtető ur kára lenne: mind azáltal, mivel kivánatos a boltozatnak kellő helyére leendő felrakása, a 300 vftnak az ács kezébe lefizetésére a tanács felhatalmaztatik, megjegyezvén, hogy ez által azon óvásait mellyeket

Szász

Szász József

urnak törvényesen kézbesített intőlevelében bőven kifejezett, megszünteknek épen nem tekinti, hanem a megintő levélben foglalt kivánatához továbbá is ragaszkodik. Egyszersmind a tanács tegyen intézkedést a fáknak a lakosság általi hazaszállításáról.

(70)

Többek fájdalmasan panaszolják, azon sok tolvajlást, rablást mi a városban s határán naponkint történik.

Végzés.

E tárgyban hasonlóúl főispán urhoz adassék be folyamodvány, kérendő lévén ebben, egyéb módok mellett, az a módja is a vagyon és személy bátorság fentartásának hogy a megyei Szalontai járásbeli csendőr hadnagy lakása

Szalontá

Nagyszalonta

ra, mint különben is középpontba rendeltessék áttétetni.

(71)

Azon határozat nyomán, mellyben kimondatott, hogy a mult évi költséges utsza szabályozási intézkedések, mint a mellyek a közönség belé egyezése nélkül történtek, meg vannak szüntetve, sokan a lakosság közül felszólalnak, követelvén a város kertjének helyreállítását, s az ugy nevezett Bajó-sikátornak kinyitását.

Végzés

A tanács megbizatik, hogy a város kertjét keríttesse be. Minthogy pedig, ha itt utca nem lesz, a Bajó-sikátor visszaállítása okvetlenűl meg kívántatik, azok, kik e sikátort telekjeikhez foglalták, írásban szólíttassanak fel, hogy 15 nap alatt a sikátort nyissák meg; különben kénytelen lesz a közönség erősebb módhoz nyúlni annak kinyittatására.

n

Jegyzet Ez az utolsó eset, hogy

A.

Arany János

ebbe a naplóba irt; ez alkalommal is a város szempontjából fontos kérdésekről tárgyaltak. A 67. számú jegyzőkönyv arra a döntésre hivatkozik, amelyet F.: 60 alatt ismertettünk, s amely arra utasítja a tanácsot, hogy az 1848-as évre kirótt taksa-hozzájárulásnak felét mindenkitől szedje be. Ezt nem sikerült végrehajtani. Az adót fizetni nem akaró szalontaiak különféle - a valódit takaró - okokra hivatkozva tagadták meg kötelességük teljesítését. A 68. sz. ügyhöz: Az első felelős magyar kormány megfelelő rendelete értelmében minden vármegyében állandó bizottmányt létesítettek a felmerülő új ügyek intézésére. Ennek elnöke Biharban Sántha György másodalispán. A bizottmányba járási székhelyek, nagyobb helységek tagokat küldtek. Ebben az időben a bihari főispán Beöthy Ödön volt. A 69. sz. ügyhöz: lásd 34. sz. jegyzetet. A templom építésével kapcsolatban tudnunk kell még a következőket:

Szász

Szász József

mérnök terve volt az, hogy a templom tégla-bolthajtását szedjék le és faboltozattal helyettesítsék. Az 1847. máj. 24-i közgyűlés ezt elfogadta, az építkezési anyagokat és a szükséges fuvarokat felajánlotta; Szász mérnökkel 3 000 Ft munkadíjban állapodott meg (Városi közgyűlés az Arany János Emlékmúzeumban, valamint

Rozvány Gy.

Rozvány György

i.m. III. köt. 89. 1.). A főszövegben olvasható végzés sem jutott el a megvalósítás állapotába. A református templom ma is téglaboltozatos. A 70. sz. ügyhöz: Előzményét lásd a 29. számú jegyzetben. A

Kenyeres

Kenyeres János

főbíró által szervezett rendőrséget - anyagi okokra hivatkozva - szünteti meg az új vezetőség, és helyébe az olcsóbb lándzsás-szervezetet állítja. Az 1848. márc. 5-i közgyűlésen - ugyancsak a fenti indokokkal - bocsátják el szolgálatukból a lándzsásokat, és az éjjeli őrködést a város hadnagyára és ármásaira bízzák. Már több ízben bebizonyosult az, hogy hangoskodó, a jövőre nem tekintő, felelőtlen elemek helytelen irányba igyekeztek befolyásolni a közgyűlést. Ez alkalommal is olyan határozatot sugalmaztak, amelynek káros hatását rövidesen tapasztalnia kellett a lakosságnak. Ezért kellett két hónap múltával ismét foglalkoznia az üggyel a közgyűlésnek, awnban az ekkon végzés sem oldja meg gyökeresen a vagyon- és személybiztonság kérdését. A 71. sz. ügyhöz: A Kenyeres János főbírósága idején kezdeményezett városrendezési intézkedéseket az 1848. ápr 9-i közgyűlés visszavonta igen költséges voltukra hivatkozva. Az ekkori vegzés szerint a város majorját, kertjét ismét be kell keríteni és a Bajó-sikátort meg kell nyitni. Alighanem a közbejött forradalmi események, valamint a város sürgősebb ügyei odázták el a végrehajtást. Ezért erősíti meg a közgyűlés a korábbi határozatot. A város kertjét vagy szabad térség vagy új utca céljaira hasznosította volna a

Szász

Szász József

mérnök által készített városrendészeti terv. A Bajó-sikátor közelében utcát szándékoztak nyitni. Az akkori vezetőség ehhez két, egymás végébe eső telket kívánt megvásárolni, s ugyanakkor a sikátor mellett húzódó kertek tulajdonosainak megengedte a gyalogösvény elfoglalását. Mivel azonban az előbbi nem történt meg, a sikátort is vissza kellett adni a személyforgalomnak.

AJOM13

Megjegyzések: