JEGYZŐKÖNYV Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Vámos Violetta Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ66 /o:ajom13-lev.tei.XIIINSZ66 H. FeketeKOHA_AUTH:94257 gyűjt. AJEM - III. 201 Románia Nagyszalonta Nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum III. 201. Nagy formátumú, zöldes színű, dupla ív. Első és második lapját szinte teljesen betölti A.KOHA_AUTH:96679 apróbetűs írása. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIII. kötet Hivatali iratok 1. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Dánielisz Endre KOHA_AUTH:106088 Törös László KOHA_AUTH:233260 Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1966 Budapest Akadémiai Kiadó jegyzőkönyv Kiadatlan. Teljes. Nagyszalonta Arany JánosKOHA_AUTH:96679 JEGYZŐKÖNYV Bihar megye állandó bizottmányának folyó évi május 4-én s több napjain Várad-Olaszi ban folytatva tartott üléséből. Szalonta város folyamodására mi alulírt küldöttség végzésileg megbízatván, hogy a beadott panaszt, melly a panasztevő közönségnek 68,518 f. 30 krig lett eladósíttatását tárgyazza, szigoruan vizsgálnók meg, s a találandókhoz képest célszerűen intézkednénk: ebbeli eljárásunkról a következő jelentést teszszük: Folyó hó 19-én Szalontá ra kimenvén mindenek előtt végére jártunk, vallyon a beadott panasz valóban a városi közönségé-e vagy csak némelly egyeseké. A város elöljárói által előmutatott, itt az ./. alatt kivonatban mellékelt községi jegyzőkönyv meggyőzött bennünket, hogy a panasz, a városi közgyülés határozata nyomán adatott be. E jegyzőkönyvben elősoroltatnak az adósságok, mellyek iránt a panasz tétetik. Kétfélék azok, részint az egyházat, részint a várost illetők: de mivel a város és ekklézsia egy alapon nyugszik, mind a két rendű adósság a város közönségét terheli. Az ekklézsia részére felvett adósságok közt legrégibb azon 1000 vforint, melly még 1823-ban, toronyzsindelyzésre, a debreceni collégiumtól kölcsönöztetett. Ennek kamatja, a helybeli lelkész. előadása szerint, az ekklézsia curátori számadásaiban, kiadásúl évenkint előfordúl. A 2. és 3. pont alatti, összesen 6500 forint, 1844 óta iskolaépítésre vétetett fel. Ezt szinte egyházi elöljárók kezelték. Az iskola felépült„ de még teljesen el nem készült. A lakosok annak nagyszerűsége miatt panaszkodnak, azt állítván hogy kisebb iskolával is be lehetett volna érni. Szinte ez iskolához kölcsönöztetett a megyétöl mintegy 256000 tégla. A 4. pont alatti 412 forint 30 kr az. 1847-dik évi curátori számadásban van bevételűl téve. Az 5. és 6. pont alatti 15,000 forint, melly a takarékpénztárból kölcsönöztetett, és a Péczely József urtól kölcsönvett 12,500 forintból 7500 forint a ./ /. alatti, egyházszámadási kivonatban bevételül feltalálhatók; ugyanott azoknak kiadása is elsoroltatván. A Péczely uréból 5000 forint alább, a városi számadás megemlitésekor, fel fog jőni. A város nevére felvett adósságok közt legrégibb az I. pont alatti 856 forint, a melly 1834-ben ökrök vételére kölcsönöztetett, de a mint előadatik, rajta ökröket nem vettek, mindazáltal az. 1834-dik évi birói számadásban bevételűl elő kell fordulnia; e számadást azonban, minthogy jelenleg megyei törvényszéki vizsgálat alatt van, másolata pedig a városnál elégett, meg nem tekinthettük. A 2. pont alatti 25,000 forint régi taksa és csapszékhaszonbér nem fizetéséből eredettnek adatik elő. Tudniillik a város előljároi, elkezdve 1826/7-től, nem szedetvén ki évről évre az uradalmi taksát pontosan, a kiszedett összegekből pedig a város részére évről évre sokat elköltögetvén, - más felől az uradalmi bormérést és mészárszéki jogot évenkint kibérelvén, de a haszonbért meg nem fizetvén: odajutott a közönség, hogy 1843 elején többel mint nyolcvan ezer forinttal lenne adósa az uradalomnak. Ennek megvételére az uradalom a megyétől hatalomkart kért és nyert, mit hogy a város kikerülhessen, az akkori elöljáróság megfeszített igyekezettel járt el a tartozások behajtásában. Be is hajtotta; a mi behajtható volt, de munkája bevégeztével az adósság leszállítva még nem volt, még több mint 25,000 forint hiányzott. Sokan az adósok közül, annyi évek során, elpusztúltak; az elöljárók, város költsége cím alatt, évről évre több pénzt szedtek fel az adószedőktől, mint az uradalmi pénztár kára nélkül tehették volna, s igy 1826-tol 1839-ig 12,899 f. 43 kr hiány lett a taksapénzben, mit már az egyes lakosokon követelni nem lehetett, - a csap- és mészárszék haszonbér pedig 1836-tól 1843-ig 13,693 f. 23 krra, - a két összeg együtt 26,593 f. 06 krra rugott fel, mint ez a 3/. alatt mellékelt táblás kimutatásban évről évre le van hozva. Hátra volna annak megvizsgálása, miképen, kiknek gondatlansága, viszszaélése miatt maradoztak a város nyakába e taksa és haszonbéri tartozások: de minthogy az illető régi számadások a városnál meg nincsenek, hanem részint törvényszéki vizsgálat alatt vannak, részint azon már keresztül is mentek, a nyomozásba nem ereszkedhettünk. Az ./. szám alatt mellékelt jegyzőkönyvi kivonatban 3. pont alatt állo 1250 forint, mellyet a város előljároi helytelenül a város részére fordítottak, ugyszinte a 4. pont alatti 6000 forint, s a Péczely József ur hiteléből 5000 forint az itten 4./. alatt bemutatott várospénztárnoki számadásban foglalnak helyet. E számadást mi, már csak terjedelmes voltánál fogva is, küldöttségileg végig nem vizsgálhatván, minden okleveleivel s azon észrevételekkel és nehézségekkel együtt, mellyeket arra két rendű számvevő városi választmány tett, s mellyek 2. 3. számmal jelöltetnek, olly véleménynyel mutatjuk be, hogy miután e megye a községi számadások vizsgálására, kebelében külön törvényszéket állított fel, s miután azon előbbi számadások, mellyek a vizsgálatnak alapúl s vezérfonalúl szolgálhatnak, már hihetően ezen törvényszék kezeihez fogtak jutni: mindezen számadási panaszok csak az emlitett számvevőszék által vizsgáltathatnak meg alaposan s egybefüggőleg; miért is jelen iratokat oda áttétetni kérjük. Egyébiránt a mennyiben előttünk panasz tétetett, hogy a lakosok, ez adósságok miatt nyugtalankodva, a rájok kivetett folyóévi költségeket, mellyekből az adósságok kamatja is fedezendő, fizetni vonakodnak, sőt némellyek a fizetést kereken megtagadják: figyelmeztetve őket a káros következményre mit e meg tagadás a városra nézve szülhetne, tartozásaik pontos beadására komolyan megintettük. Kelt Szalontá n, junius 21. 1848. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 küldöttség jegyzője Klobusiczky János küldöttségi elnök Balogh Péter mk küldöttségi tag Ambrus János Zilahi Lajos tiszti főügyvéd Sughó JózsefKOHA_AUTH:313588 főszolgabíro Klobusiczky István Eskütt Az ügyirat hátlapján ez áll: Hivatalos jelentés Bihar megye állandó bizottmányához, a Szalontai közönség számadási panasza megvizsgálására kinevezett megyei küldöttségtől. Az 1848. febr. 13-án tartott közgyűlésen vetődött fel először hivatalosan a város nagyméretű eladósodásának ügye. Az ekkor hozott végzés, valamint a többrendbeli sürgetés nyomán megyei küldöttség szállt ki Szalontá ra az egyházi és a városi számadások megvizsgálására. E küldöttség jegyzője A.KOHA_AUTH:96679 volt. Munkálatukat összegezi a szóban forgó jelentés, amelynek során./. jellel ismételten hivatkoznak az F.: 52-ben közölt 39. sz. jegyzőkönyvre. Az egész kérdéshez lásd F.: 52 jegyzetét.