Azon mezőváros, mellyben hivatalkodásom eddigi kilenc évét sanyanían töltém, részint
elemi csapások, részint és főleg elöljárói régiebb s ujabb hanyagság és visszaélések
miatt, de vétkemen kivül, olly rendetlen állapotra jutott, hogy már két év óta
hivatalnokait sem birja fizetni.
Nem vala szándékom hivatalkámat, mellynek rögös pályáján olly kevés elismerésben és olly
sok lenézésben részesültem, valaha mással cserélni fel; sőt kedvező feltételeket több
ízben utasítottam vissza csupán azért, mert városom állapotának jóra fordulását még
reméltem: de most már oda estek dolgaink, hogy lelkem nyugalma és családom mindennapi
kenyerének biztosítása végett kénytelen vagyok itt felmondani, másutt keresni a
hivatalt
És ha már helyemet változtatnom kell, ugy gondolám, hogy talán a kormányi alsóbb
hivatalok valamellyikének is megfelelhetnék, - kivált miután huzamos irodai munkálkodás
által béketürésem is eléggé meg van edzve. Melly hivatalra érzem magamat képesnek, azt,
mielőtt tehetségemet a hivatallal összemérném, meg nem határozhatom; valamint azt sem
tudom, micsoda állások lehetnek üresen: de szeplőtlen becsületemre mondom, hogy egy
pillanatig sem késném a helyet, mit be nem tölthetek, másnak átengedni.
Ezek előrebocsátása után legyen elég magamat Kormányzó Elnök Ur gondoskodásába ajánlanom
és még annyit kémem, hogy elutasíttatásom esetén ez ne a hivatalos út nyilvános
lépcséőin, hanem magán uton adassék tudtomra, mert szégyenleném, ha, amire vágytam, arra
mások elégtelennek itélnének. Ki maradok
Arany János
Arany János
n
Jegyzet
A.
majd tíz évig volt
szülővárosának másodjegyzője s ebben a beosztásában Nagyszalonta „állapotának jóra fordulásán" buzgólkodott. Azonban
1849 tavaszára a város anyagi
gondjai annyira összekuszálódtak, hogy rajta segíteni szinte lehetetlennek látszott.
Amint az 52., 60. és 68. sz. jegyzetben említettük, a lakosság nem fizette az adót,
s így a város nem folyósíthatta hivatalnokai járandóságát. Más tényezők is
közbejátszottak; tehát Arany János
A.
- hosszú töprengés után - úgy határoz, hogy megválik tisztségétől. Lépését
önéletrajzában a következőkkel indokolja: Arany János
„. .a zűrzavaros időszak alatt alig kaptam meg valainit jegyzői fizetésemből, a város belügyei mindinkább bonyolódtak, a hivatal a körülmények miatt mind terhesebbé vált." E két elsődleges okhoz számítsuk még azt is, hogy - amint maga vallja - : „
1848. folytán többször is megfordultam"Ehhez járult író barátim ösztönzése: keressek magamnak valami állomást, melly a központhoz közelebb vigyen, - s magam. is vágytam az írói körökkel gyakoribb érintkezésbe jőni." Nem kevésbé siettette, erősítette elhatározását „a forradalmi fegyverek szerencséjének" a híre, elsősorbanPesten s fényét megkezdém kívánni, mi természetesen elégületlenné tőn alacsony helyzetemmel;Budapest
Buda
sikeres
ostroma..(Önéletrajz. JKK. 115.
1.)
Ilyen előzmények indítják Budapest
A.
-t arra, hogy hivatalért jelentkezzék
Arany János
Kossuth Lajos
nál.
Folyamodását Kossuth Lajos
Kossuth
magáévá teszi, és Kossuth Lajos
A.
a forradalmi kormány
belügyminisztériumában kap hivatalt. Fogalmazói kinevezése május 9-én kelt, de a háborús
események miatt meglehetősen soká, 19-én kapja kézhez. (Az eredeti akta az Arany János
Emlékmúzeum Levéltárában, II. 39 sz. alatt.) Arany János
A.
ekkor késedelem nélkül
cselekszik: 21-én beadja
lemondását a két felettes fórunmak (lásd F.: 74-t és jegyzetét).
Meg se várja a végzést, hanem feleségét Arany János
Szalontá
n hagyva máj.
24-én
Debrecenbe indul, ahova másnap már meg is érkezik.
Nagyszalonta