Folyó évi majus 15-éről 414 sz. a.
kelt s ideterjesztett föliratukra válaszul adom: miszerint az abban rendszeresíttetni
kért egy alszám - vevői hivatal a felhozott okoknál fogva szükségesnek mutatkozván, ez a
f. évi 107. számú Közlönyben
olvasható rendeletben szabályozott 400 ft
fizetés mellett felállíttathatik; ellenben a seborvosi állomás rendszeresítésének
szükségét ugyanazon felterjesztésben eléggé indokolva nem látom, s igy ezt jelenleg nem
is rendszeresítem.
Arany
Arany János
Válaszul f. évi 414 sz. a. tett föliratukra,
mellyben egy alszámvevői s
Gál-Szécs
mezővárosban egy sebészi állomás rendszeresíthetését kérik.
Gálszécs
n
Jegyzet
Szalonta
városa azzal a tudattal
vált meg kedves jegyzőjétől, hogy az jobb, fényesebb hivatalba kerül. A valóság más
volt. Nagyszalonta
A.
helyzetét
helyesen látta és értékelte sógora, Arany János
Ercsey Sándor
: „Ez az új hivatal
ifj. Ercsey Sándor
A.
-ra nézve valami
nagyon jutalmazó és megtisztelő nem igen volt. Mert ha már akkor országszerte ismert
irodalmi érdemei és költői tehetsége, melyek magukba véve ugyan nem mindig elegendők
valamely hivatal kellő vitelére és betöltésére, azon hivatali kinevezésnél
figyelembe nem vétettek is; de ő már ekkor 31 éves férfi s oly egyéniség volt, ki,
mint egy évtizedig városi jegyző, a közigazgatás minden ágában nagy jártassággal
bírt, s így legalább egy titkári állásra méltó lett volna." (
Arany János
Ercsey S.
i.m. 44-45.
1.) ifj. Ercsey Sándor
A.
fogalmazói tevékenysége idejéből mind a legutóbbi időig semmilyen anyag sem állott a
rendelkezésünkre. Az 1962 nyarán az
1849-es belügyminisztérium igen
hiányos iratcsomójából előkerült A.-kéziratok teljes egészében igazolják Arany János
Ercsey
meglátását. Szinte
jelentéktelen ügyekkel, beadványokra, kérvényekre vonatkozó válaszok
megfogalmazásával bízzák meg, és ezeket is ellenjegyzi, javítja két felettese. Ezt
bizonyítja a szóban forgó szöveg, valamint a regesztában jelzett másik két irat:
máj. 29-én Kraszna megye
közönségéhez címezi a választ ezeknek ápr. 17-én
ifj. Ercsey Sándor
[!]
kelt levelére, melyben Szilágysomlyó város útmutatást kért az adóösszeírás módjára
vonatkozólag, valamint a város és a megye egymáshoz való viszonya tárgyában; máj. 30-án ismét Zemplén megye
közönségéhez intéz átiratot. [sic!]
A.
igenlő választ ad arra a kérésükre, hogy Arany János
Kis-
és Kis-Patak
Nagy-Patak
egyesüljön Sárospatak néven és
egységes tanácsot, vezetőséget válasszon.Ezeken kívül még jó néhány irat
iktatószámán, dátumán fedezzük fel Nagy-Patak
A.
kezevonását. Ezzel a kérdéssel foglalkozik
Arany János
Dánielisz Endré
nek Adalékok Arany János 49-es
tevékenységéhez c. közleménye
(ItK
1963. 336- 38. 1.).
Ebben az idézett levél is megjelent.
Dánielisz Endre