JEGYZŐKÖNYVE

A Magyar Tudományos Akadémia 1866 nov. 5-i összesüléséből az Értesítő-ügyben kiküldött és nov. 13-án összeült bizottságnak, mely alkalommal Mélt. báró

Eötvös József

akad. elnök úr elnöklete alatt

Jelen voltak: Balogh Pál,

Csengery Antal

, Győry Sándor,

Hunfalvy Pál

,

Hunfalvy János

, Rómer Flóris, Szabó József bizottsági tagok,

Arany János

titoknok.

1. Elnök ő mga az ülést megnyitván, előadja hogy e bizottság küldetésének tárgya tanácskozni és javaslatot készíteni, mikép lehetne, az akadémiai határozat értelmében, az Értesítőt legcélszerűbben átalakítani. Erre

Csengery Antal

b. tag bővebben kifejti az akad. összes ülésben tett indítványát, mely szerint az Értesítő, a külföldi tudományos egyletek Compte-Rendu-i hasonlatára, oly közlönnyé volna alakítandó, melyben az Akadémia minden ülésének minden tárgyalása visszatükrözve legyen, s mely egyszersmind [törölt]
« az eddigi »
a jegyzőkönyvet jövőben feleslegessé tenné; hogy továbbá az ily Értesítőbe az értekezések csak kivonatilag vétetnének fel, sőt a maximum is meg lenne határozva, mennyire terjedhet egy kivonat; ellenben magok az értekezések, egész terjedelmök szerint, külön-külön nyomatnának ki. További tárgyai lennének az Értesítőnek: a tagok tudományos jelentései, nevezetesebb discussiók alkalmazásával egyes tagok indokolt nyilatkozatai, a mennyiben írásban beadnák és az Akadémia azok kinyomtatását megengedné; szóval mind az, mi az Ügyrend 90. pontjában a nyomtatott jegyzőkönyvre vonatkozólag elsoroltatik. Az Értesítő füzeteinek gyorsan, legföllebb minden két hétben, kellene egymást követniök; mi végre köteles legyen minden előadó, értekezése kivonatát még azon ülés alatt kézbesíteni a titoknoki hivatalnak; egyéb iránt e folyó irat szerkesztésével az akad. jegyzőt kellene megbízni, kit aztán minden más szerkesztéstől megkímélni méltányos volna.

A bizottság az ez indítványban foglaltakat minden oldalú és részletes tanácskozás alá vévén, a következő pontokban állapodott meg:

I. A cím

Az Akadémiának eddigi hármas Értesítője helyett, 1867. jan. 1-től fogva kétféle közlönye leend:

1. A magyar Tudományos Akadémia Értesítője.

2. Értekezések. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia.

II. Felosztás.

A M. Tud. Akadémia Értesítöje egy oly, apró füzetekben folytonosan megjelenő folyóiratot képez, melyben minden akad. ülés idő rendben, az osztályok elkülönzése vagy szakszerinti csoportosítása nélkül, következik egymásra; és így e közlöny egy folytonos egészet alkot, melynek füzetkéi a naptári évvel kezdődnek és záródnak; egy évfolyam tévén egy kötetet. A füzetek folyó számot kapnak.

Az Értekezések ellenben, mint a mostani Értesítők, három osztályra válnak el, melyek mindenike külön sorszámozást nyer. E szerint lesz:

1. Értekezések. A nyelv és széptudományi osztály köréből. Kiadja a magyar tud. Akadémia. 1, 2, 3 stb. füzet, vagy szám.

2. Értekezések. A philos. Törvény és történettudományi osztályok köréből. Kiadja stb.

3. Értekezések. A mathem. és term. tud. Osztályok köréböl. Kiadja stb.

III. Alak, példányszám.

a) Az Értesítő közép 8-r ívre nyomatik, az értekezések kivonata, nevezetesb tudományos jelentések s efféle fontosabb dolgok garmond betűvel, minden egyéb a mostani jegyzőkönyv pecsétjével. Ötszáz példány elég.

b) Minden két heti ülés tárgya egy füzetet képez, legyen az kisebb vagy nagyobb.

c) E füzetke fehér boritékba ragasztatik, melynek benső lapján az Értesítőre vonatkozó szabályok és hirdetések folyvást kinyomva álljanak.

d) Hogy a boritékot minden számnál újra szedni ne kelljen: év elején egész esztendőre való kinyomatik, s minden újabb füzet száma tollal jegyeztetik rá.

Az Értekezések alakjául a mostani Értesítőé marad meg, azon különbséggel, hogy minden értekezés külön adatik.

Az Értekezések címlapja kettős címet visel. Felül, kisebb alakban egy vízszintes vonallal elválasztva a gyüjtőcím (Lásd I. alatt.). Alább, mint fő cím az értekezés címe, nagyobb alakban és a Szerző neve stb.

Minden Értekezés önállónak tekintetvén, a lapszámozás minden darabbal újra kezdődik: mi azonban nem áll ellent, hogy valaki az egyes számokat tetszése szerint össze-köttethesse. Külön címlap az egyes kötetek elé nem adatik, nehogy ez a részeket csonkának tüntesse fel s a kelendőséget akadályozza.

Az Értesítőhöz semmi rajz, tábla s efféle nem járul; ellenben az Értekezések a szükséges mellékletekkel jelennek meg.

IV. Díjazás, szerkesztés.

Az Értesítőbe adott kivonatokért, hivatalos jelentésekért stb. írói tiszteletdíj nem jár.

Az Értekezések írói díja ívenkint az marad, mi eddig az Értesítőben megjelent dolgozatoké volt.

Az Értekezések illető osztálya szerkesztését azon osztálybeli tag veszi át, ki eddig az Értesítő illető osztályát szerkesztette.

Minthogy azonban az akad. jegyző lemondása által a Philos. Tört. tudományi Értesítő szerkesztősége megürült: a leendő jegyző pedig az új Értesítő szerkesztésével lesz megbízva; elnök úr ő méltósága az illető osztályokból fog szerkesztőt nevezni, a phil. tört. és tört. tudományi Értekezésekhez.

V. Tartalom.

Az Értekezések című füzetekbe jő minden olyan, az Akadémiában felolvasott, vagy felolvasottnak vett, s bírálók által elfogadott, illetőleg bírálatlanul kiadható értekezés, mely nem az Évkönyvekbe van szánva. A szerzők rendelkezési joga azonban munkájokkal, az eddigi határok közt, fenmarad.

Az Értesítő tartalmát teszik:

a) Az osztályülésekben előadott minden értekezés kivonata. Egy kivonat legfeljebb nyolc nyomtatott lapra terjedhet.

b) A közülésen felolvasott értekezések kivonata, ha szinte maga az értekezés az Évkönyvben jelenik is meg.

c) Kisebb értekezések, necrologok s effélék, melyek nem az Évkönyvekbe valók. Évkönybe szánt emlékbeszéd kivonata csak úgy, ha belőle alkalmas kivonatot lehet készíteni.

d) Az Akadémia minden nemű (osztály-, összes- és igazgatósági) üléseinek és nagy gyüléseinek tárgyalásai, csupán a közönség elé nem való dolgok elhagyásával; a szerint a mint az Ügyrend 90. pontja a nyomtatott jegyzőkönyvekre nézve rendeli, jelesül:

e) A tisztán személyt érdeklő ügyek mellőzésével, minden egyéb a tagokat és közönséget érdeklő dolgok.

f) Átalánosb érdekkel bíró indítványok, ha el nem fogadtatnak is. Ezeket az indítványozó köteles azonnal írásban adni be, az Értesítő számára.

g) A kiadás végett benyujtott művek és értekezések fölötti bírálatok, az értekezés elfogadása esetében. El nem fogadott művek bírálatai szintén, ha általánosabb irodalmi beccsel bírnak; de ilyenkor az el nem fogadott mű szerzőjének neve nem fog említtetni. E bírálatok vagy egészben vagy tartalmas kivonatban tétetnek közzé.

h) A pályaművek fölötti bírálatok akár osztályok, akár bizottságok, vagy bizottsági előadók által nyujtatnak be, terjedelmesen közlendők. De egyes bírálók véleményei nem; mikor a bizottság összesített véleményt ad, vagy helyette előadója tesz jelentést.

i) Az akadémiának ajándékozott vagy külföldi intézetek által cserébe küldött könyvek jegyzéke.

k) Minden ülés előtt kitétetik az elnök neve; de a jelenvolt tagok névsora mellőztetik. Az indítványozók, jelentők stb. neve sem hallgattatik el, ha pedig valamely tag értekezést mutat be, ajánlólag, vagy olvas fel nem-akadémiai tagtól, annak neve mindenkor megnevezendő, és az köteles a felolvasott értekezés kivonatát kézbesíteni.

l) Minden kivonat, indítvány, jelentés stb. még ülés folytán írásban beadandó.

Mely ekkép megállapított pontok javaslat alakjában az összes ülés elé terjeszteni határoztattak.

2. A fentebbi tanácskozás folytán kifejtett eszmecsere által a bizottság figyelme az értekezések ügyével kapcsolatban lévő tárgyakra is kiterjedvén, azok iránt javaslott módosításait szintén jelentéséhez csatolni határozta, nevezetesen:

1. Az Értesítő iránti javaslatában kellő figyelemmel volt a bizottság az Ügyrend azon szabályára, mely szerint nem akadémiai tag munkáját csak egy akadémiai tag előleges ajánlása után lehet az ülésben felolvasni, vagy bírálatra kiadni; és javaslatába igtatá, hogy az ily ajánló tag neve mint felelősé azért a mit ajánl, mindig kitétessék az Értesítőben. Azonban, miután a nov. 5-i összes ülés egyszersmind az időnkinti osztály értekezletek tartását is határozatilag kimondotta: jelen bizottság úgy véli, hogy nem-tagok értekezései irányában következő eljárást lenne célszerű követni: Akár helybeli akár vidéki nem tag dolgozata beadatván a titoknoknak: ez, a helyett hogy ülésben jelentse, vagy, mert ajánló tag nincs, e hiány pótlására visszautasítsa, legottan áttenné az illető osztály értekezlethez, mely egy tagjával átnézetvén, ennek jelentése folytán döntené el, felolvastassék-e az osztály ülésben, vagy ne, egyszersmind valakit a felolvasással is megbízván. – Egyébiránt a bizottság, más külföldi akadémiák példájára, azt is megengedhetőnek véli, hogy nem akad. tag is felolvashassa az osztályülésen saját munkáját, hanem erre mindig minden egyes esetben az Akadémia határozatilag kimondott engedélye legyen szükséges.

2. Miután eddig, az Ügyrend 167. pontja értelmében, minden rendbeli, tehát a külföldi tagok is ingyen kapták az Értesítő valamennyi osztályát, holott ez utóbbiak közől sok azt épen nem használhatja és talán semmi becscsel nem bír előtte: kérdés támad, vajon ezentúl az Értesítő és a három osztály Értekezései megküldése által külső tagoknak célszerű lesz-e nevelni az Akadémia költségeit. A bizottság úgy véli, hogy egy körlevélben, alkalmilag fel kellene szólítani minden külföldi tagot, hogy bizonyos határidő alatt nyilatkozzék, kivánja-e az akadémia kiadványait, különösen az Értesítőt és az Értekezések illető szakát továbbra is megküldetni vagy sem; hallgatása tagadó válaszul vétetvén.

Jegyzette

Arany János

titoknok

n

Jegyzet Az Ak. Ért. új folyama 1867-től ennek a fontos megbeszélésnek szempontjai szerint indult meg, és ilyen formában adták ki 1890-ig.