I. JELENTÉS A Philosophiai Nagy- és Marczibányi-jutalomról. II. JELENTÉS A Törvénytudományi Nagy- és Marczibányi, valamint a Sztrokay Antal nevét viselő jutalmakról. III. JELENTÉS Az 1865-ki és 1866-ki Sámuel-Jutalomról. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Szolnoki Anna Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom14-lev.tei.XIV210-212 /o:ajom14-lev.tei.XIV210-212 Warga JánosKOHA_AUTH:154090 1804–1875; ak. vál : 1835 Pedagógiai író, A.KOHA_AUTH:96679 egykori nagykőrösi tanártársa. – Emlékb. Galgóczy Károly tól: Társtud. Ért. III. köt. 8. Deák FerencKOHA_AUTH:106154 : lásd 28. sz. jegyzetünket. – Dózsa Elek (helyesen: Dósa) 1803–1867; ak. vál.: 1861. erdélyi jogtudós és kormánybiztos; ak. biz. tag. Kautz Gyula 1829–1909; ak. vál.: 1860. Egyet. tanár, képviselő, közgazdasági író és az Osztrák–Magyar Bank kormányzója, ak. nagyjutalmas és több biz. tagja, az MTA másodelnöke 1904–1907. – Emlékb. Földes Bélá tól: Eml. XV. köt. 5. Pauler TivadarKOHA_AUTH:121809 adatait lásd: 38. sz. jegyzetünkben. Budenz József 1836–1892; ak. vál.: 1861. A finnugor nyelvtudomány egyik úttörője, ak. könyvtáros és pesti egyet. tanár; ak. biz. tag és több kötet és folyóirat szerkesztője. – Emlékb.: Budapesti Szemle 1896. év. I. köt. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIV. kötet Hivatali iratok 2. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1964 Budapest Akadémiai Kiadó jelentések Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 I. JELENTÉS A Philosophiai Nagy- és Marczibányi-jutalomról. Az 1859–1864. évkörre eső philosophiai nagyjutalom, az osztály véleménye alapján, egynek sem adható ki az ez évkörben megjelent philosophiai munkák közől. A Marczibányi 50 aranyos mellékjutalom Warga JánosKOHA_AUTH:154090 l. t. Bölcsészettana 1861. és 1863-ban megjelent első, második, negyedik, ötödik, s a tapasztalati lélektant, a gondolkodást, az ethika elemeit s a bölcsészettan történetének alapvonalait tartalmazó köteteinek ítéltetett oda; mint a mely Bölcsészettanban tartalom és forma legjobban födözik egymást, s a szerző mind a rendszer, mind az iskola követelményeinek eleget igyekszik tenni. Fogalmai világosak, kellően rendezettek; a nyelve, bár nem elég folyékony, de szabályos. Kelt a M. T. Akadémia 1867. jan. 29-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok. II. JELENTÉS A Törvénytudományi Nagy- és Marczibányi, valamint a Sztrokay Antal nevét viselő jutalmakról. Az 1860–1865. évkörben megjelent jog- és államtudományi művekre a Törvénytudományi Osztály jelentése örömteljes megelégedést fejezett ki azon tapasztaláson, hogy az odaítélendő jutalmakra nézve nem az évsor szegénysége, hanem inkább a benne megjelent jeles és figyelemreméltó szakbeli munkák nagy száma okozta az elhatározás nehézségét. Szerencsét kívánhat az osztály az irodalomnak s országnak azon nagyobb számú hasznos, s részint kitünő művekhez, melyek ez évsor alatt, a jog- és államtudományokat érezhetőleg előre vive, s ezeknek irodalmunkban eddig volt állását jóval túlhaladva, megjelentek, s melyek közül az akadémiai jutalmat többen is megérdemelnék, míg most csak dicsérettel említhetők. Azonban, választani kellvén, a több jeles közől az osztály véleménye első helyre sorozta Deák FerencKOHA_AUTH:106154 ig. és t. tag azon közjogi munkáját, mely előbb a Budapesti Szemlében adatván ki, azután „Adalék a magyar közjoghoz” cím alatt külön füzetben is megjelent. E mű, polemicus természetű, de egyszersmind közjogunk legfőbb alapelveit oly kristálytiszta világosságban terjeszti elő, vitás kérdéseit oly meggyőző erővel tárgyalja és fejti meg, hogy mintegy a magyar alkotmányos jog nagybecsű catechismusának tekinthető. De miután az akadémiai Ügyrend gyűjteményben megjelent (bár onnan külön is lenyomott) munkákat kizár a nagyjutalomból: az osztály azon fájdalmas kénytelenségben találta magát, hogy a nagyjutalmat Deák FerencKOHA_AUTH:106154 említett művének nem ajánlhatta kiadatni. E szerint a 200 arany nagyjutalmat az Akadémia, a Törvénytudományi Osztály véleménye alapján, Dózsa Elek t. t. „Erdélyhoni Jogtudomány”-ának ítélte, mint a mely Erdély egész köz- és magánjogát s jogtörténetét magában foglalván, nagy gonddal, szorgalommal s az adatokat lelkiösmeretesen felhasználó ügyszeretettel összeállítva, nemcsak alaposság, világosság, kimerítő terjedelem által kitűnő, hanem a maga nemében egyetlen s így eredeti is, közhasznúságra nézve pedig szinte első helyet foglal el. A Marczibányi 50 arany mellékjutalmat Kautz Gyula r. t. „Nemzetgazdaság s Pénzügytan” című munkájának ítélte az Akadémia, mint a mely, a tudomány színvonalán állva, szerzője többi becses műveivel együtt a külföldi tudós világ elismerésében is részesült. A Sztrókay Antal nevét viselő 100 arany jutalom, az 1864. és 1865. években megjelent jogtudományi munkák közül, Pauler TivadarKOHA_AUTH:121809 r. t. „Büntető Jogtan” című könyvének ítéltetett, mely az osztály véleménye szerint az e téren ekkorig megjelent magyar nyelvű dolgozatok közt első helyet foglal el, s úgy tudományos magas értéke s rendszeressége, mint nemesen szabadelvű s a tudomány és tapasztalás újabbkori vívmányait felölelő iránya s tartalma által kitűnő. A mondott évkörben megjelent munkák közől, a jutalmazottakon kívül, még dicsérettel emelte ki az osztály véleménye Wenczel Gusztáv r. t. „Magyar és Erdélyországi Magánjogát” ; Weninger Vince l. t. „Politikai Számtanát” ; Konek Sándor l. t. „Statistikáját” ; Kautz Gyula r. t. „Országászat-tanát” ; Hoffmann Pál l. t. „Római magán Jogrendszerét” ; Kerkapoly Károly l. t. „Protestáns Egyházalkotmányát” ; Dózsa Elek t. t. „Erdélyhoni ref. Egyházjogát” ; néh. Szalay LászlóKOHA_AUTH:313501 „Fiume, Szerb telepek és Horvát kérdés” c. dolgozatait; végre Szathmáry Károly „Az Alföld és Fiume” c. monographiáját; – melyek részint tudományos rendszeresség, s az adatok s anyagok gondos, szorgalmas összegyűjtése s feldolgozása, mindnyájan pedig alapos tudományosság s közhasznúság tekintetében, figyelemre méltók. Kelt a M. T. Akadémia 1867. január 29-én tartott nagygyűléséről Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok. III. JELENTÉS Az 1865-ki és 1866-ki Sámuel-Jutalomról. Az Akadémia, Nyelvtudományi Osztálya véleménye alapján, az 1865-ik évi Sámuel-jutalmat 15 arany Budenz József l. tagnak a Nyelvtudományi Közleményekben 1865 folytán megjelent „Cseremisz Szótár” című munkájának ítélte, minthogy az, a cseremisz nyelvnek hozzáférhető szókincsét egész teljességében adja, s ez által nyelvtudományunknak felette becses segédeszközt nyújt. 1866-ról a 15 arany Sámuel-díjt szintén Budenz József l. t. „Mordvin Tanulmányok” című értekezésének itélte, mely a Nyelvtudományi Közlemények 1866-iki folyamában jelent meg, és hasonlókép jeles dísze nyelvtudományi irodalmunknak. Kelt Pesten, a M. T. Akadémia 1867. január 29-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok.