TITOKNOKI JELENTÉS 1866-RÓL.

Tisztelt Gyülekezet!

A MTA életét és munkásságát hivatalos jelentésben vázolandó: mindenek előtt ama javítást emelem ki, mely a lefolyt év alkonyán elhatározva, már életbe is lépett, s mely a jövőre nevezetes fejlemény csíráját rejti magában.

Az Akadémia osztályai eddig rendszerint csak nyílt ülésekben találkoztak. Több osztály is együtt tartván ülését, ezenkívül más osztálybeli tagok megjelenése nemhogy kizárva, de épen kivánatos lévén: mi természetesb, mint az ülések oly magatartása, mely a nemszakmabeli, sőt az általános közönséghez is alkalmazkodott. Nem vala tehát rendes összejövetel, hol az egyes osztály saját szakügyeit fesztelenül megvitassa; benső, mintegy házi dolgait rendezze, összevágó munkásságot ébresszen és ellenőrizze az osztálybeli előadásokat. Ez utóbbiak egyes tagok vállalkozására, jóformán a véletlenre voltak hagyva, az osztály előleges befolyása nélkül. Szóval, az osztály, mint szerves egész, alig létezett ülésein kívül; ez ülésekben pedig, különböző tekintetek által, korlátozva volt. Méltán nevezheti tehát üdvösnek a javítást, mely az osztályokat szorosabban szervezve, rendes tanácskozásokat léptetett életbe, hol az egyes osztály, szakja összevágó előbbviteléről eszméket cserélhessen, nyílt üléseit előkészíthesse, s azok tárgyai felett ellenőrséget gyakorolhasson. Ily szervezetből fogja magát kinőni amaz elkülönített szakmunkásság, minőt teljesebb akadémiákban látunk; hogy minden osztály saját elnöke, titkárja ügyvezetése mellett, s talán saját költségvetéssel, önállóan folytassa tudományos működését.

Szintén nevezetes a hanyatló évnek egy másik ujítása: a mód, mely szerint az Akadémia az üléseiben történteket nyilvánosságra hozni határozta. E végre mostanig az Akadémia úgynevezett Értesítője, továbbá nyomtatott Jegyzőkönyvei szolgáltak. De amazok a szerzők többnyire szabad rendelkezése miatt, nem hozhattak teljesen az ülésekben felolvasott minden értekezést; a Jegyzőkönyvek pedig nem adták a felolvasások kivonatait. Még egy hátrány volt, az ülésben előadott tudományos dolgozatok késő megjelenése; miután az Értesítők kötet és füzet-számra adatván ki, sokszor az értekezésnek hónapokig, sőt pár évig is kellett várakoznia a sorrendre. Új évtől kezdve minden osztály minden egyes értekezést külön nyomat; az ülések teljes képét pedig egy félhavonként megjelenő Értesítő füzet fogja visszatükrözni, melybe az eddigi jegyzőkönyvi tartalom mellett minden, az ülésben előadott értekezés kivonata is fel lesz véve. Az akadémia reméli, hogy az ügyei és tudományos működése iránt érdekelt Közönség helyeselve üdvözli e változást, mely által üléseiről folytonosan értesülhet, s Értesítő közlönye, mint némi folyóirat, akár előfizetés útján, szélesebb körben is el fog terjedni.

Mi a közelebbi nagy gyűlés óta az osztályok negyven ülésében tartott felolvasásokat illeti: sokkal szűkebb tér és idő áll rendelkezésre, hogysem azokról csak nehány jellemző szóval is, egyenként némi fogalmat nyujthassak; puszta nevek és címek elősorolásával pedig minél rövidebben akarom untatni hallgatóimat; egyébiránt a közönség közt mai napon szétosztott igazgatósági jelentésben részletesen megtalálható: kik, mikor és mi tárgyról tartottak előadást. Én inkább a tudomány-ágak némi csoportosítását kisértem meg, a főbb mozzanatok kijelölésével.

A Nyelvtudomány körében három kiváló haladási irány tünik fel, úgymint:

a magyar nyelv szókincsének összegyűjtése, főkép a jelenből;

a magyar nyelv szókincsének összegyűjtése a múltból; végre

a sajátképi magyar nyelvtudomány.

Az Akadémia mint mindnyájan tudjuk, keletkezésekor túlnyomólag szépirodalmi erőkből alakult. Tudósaink részint nem voltak kellő számmal, részint nem akartak símulni a nyelv haladó irányához. Pedig ez irány: a nyelvet, gyakorlat útján, aesthetikailag kifejteni, a már kivívottat állandósítani, s újabb eredményeket küzdeni ki, a tudomány műnyelvét megteremteni, mindennél fontosabbnak látszott. Így látjuk, az Akadémia akkori törekvései során, mondhatni első helyen, nem a mai szoros értelemben vett nyelvtudományt, hanem az anyagok gyűjtésén kívül, a nyelv gyakorlati képzésére fordított fáradozást. Eredeti és Külföldi Játékszín, Classicusok fordításai, drámai pályázatok s hasonlók, mind ez irányról tanúskodnak. Mondják, hogy ez az Akadémia gyermekkora volt; és valóban azóta mind a sajátképi nyelvtudomány örvendetes fejlődésnek indult s elfoglalta megillető helyét az európai nyelvészet terén; mind a tudományok különböző ágaiban, új erők, jeles szakférfiak bevonásával, erősödött az Akadémia, úgy hogy ma már sokkal inkább érdemli, mint ama kezdő korban, tudományos nevét.

Azonban, Tekintetes Akadémia, tisztelt Közönség! Vajjon a nyelvre nézve, tesz-e annyit e tudományos intézet, a mennyit e szakbeli tagjai jókora számához mérve tehetne és tekintve a szükséget, tennie talán kellene is? Oly biztos már nyelvünk gyakorlati fejlődése az irodalom terén, hogy bátran egyesek önkényének s a felkapó divatnak hagyhatjuk további folyamatát? – Tekintsünk széjjel. Naponként ezer meg ezer újságlap, évenként szaporodó könyvek tömege hordja szét, Kárpátoktól Adriáig, a szemenszedett germanismusok ujabb meg ujabb példányait, megzavarva, megvesztegetve magát az ős-ép vidéki társalgási nyelvet is. Nem az idegen szólások ama nemesebb fajtáit értem, melyeket művészi kéz, művészi célból hódít meg a nyelvnek, hol szűkét látja, hol kiváló dísszel alkalmazza; értem a gondatlanság, a majmolás, a divat szándékos ferdítését vagy akaratlan sikamlásait; a ragadó mételyt, melytől ide s tova senki sem ment, mely a nyelvérzéket bármi badar szólás iránt tompa közönybe ejti, s a régi jó magyar szólamokat kiszorítván, csendes halálra kárhoztatja. Ime én, tisztelt hallgatóim, ime én magam, ki folyvást törekedtem megőrizni magyarságomat, nem hosszú éltem folytán, gyermekkori emlékeim közt, néha oly szófordulatokra bukkanok, mely akkor közkeletű volt s ma már engem is meglep szokatlansága által. Így van: szavaink, szólásmódjaink, s ezek minden oly árnyalata, melynek megfelelő nincs a gondolatainkat irányzó idegen nyelven, lassanként elhalnak, kivesznek; szókötésünk velős rövidsége szükségtelen körülírásokban málik szét; szórendünk zavarba jő; s a felosztás processusa immár nyelvtani alakjainkat is megtámadta: nincs még egy évtizede, mióta – hogy többet ne említsek – segédigés szenvedő forma kapott fel köztünk. És az Akadémia vagyis nyelvosztálya ennek, minden figyelmét a nyelv elemzésére, hasonlítására fordítva, kicsinyelheti-e többé, mint nem tudományost, ami a nyelv gyakorlati használata körül történik, vagy megelégedhetik-e egyes pályamű bírálásával, egyes nagyjutalom odaítélésével olyan szépirodalmi dolgozatnak, mely nyelvi oldalról is érdemesnek mutatkozott? Én azt hiszem, hogy a szépirodalmi szak, mely most jóformán azt sem tudja, mi dolga e tudományos Akadémiában, volna hivatva a nyelv gyakorlati használatának ellenőrzésére; hivatott arra, hogy compact szervezett munkásság által gátot vessen a rohanó áradatnak; miután a létező szépirodalmi társaság se kellő anyagi eszközök birtokában nincs, se nem fordíthatja csupán a nyelvi oldalra figyelmét.

Bocsánat a kitérésért, melyben nem az Akadémia tisztviselője, hanem egyik tagja bátorkodott felszólalni, élvén ez alkalommal, hogy gyenge szava e magas helyről messzebb hallassék. És most folytatom rövidre vont hivatalos jelentésemet.

Jelentésem szomorú része következik. Halál általi veszteségeink a múlt évben mind számra, mind súlyra nézve, aránytalanul nagyok. Nem kevesebb, mint kilenc tagot gyászol azon évről s egyet már a jelenről is, az Akadémia. Végzetszerű jóslatként, már az év elején (jan. 10) maga intézetünk fáradhatatlan elnöke nyitja meg az elköltözendők hosszú sorát. Azok után, mik gróf

Dessewffy Emil

érdemeiről e helyen, csak kevéssel ezelőtt, mondattak, vakmerőség volna a költőként, „az ő dicsőségét elmém hiányával meghalványítani.” Mindnyájunk szivében hangzik az ismeretes mondat: Monumentum quaeris? Circumspice! – Február 17-én

Kiss Károly

mathematikai osztálybeli rendes tagot, a hadtudományban Akadémiánkban egyik, majdnem egyedüli mívelőjét kelle elbocsátanunk a halandóság útján; s még ugyanazon hó 28-án

Gaal József

Gaál József

vidor szelleme vált meg tőlünk. Május 21-én az igazgató-tanács fosztatott meg egyik díszétől, herceg Eszterházy Pál ban, kinek Akadémiánk körüli érdemeit szintén nem kell messze keresnünk, s ki történettudományunknak is nevezetes szolgálatot tőn egyik jeles őse életrajzának kiadása által. Következett Zsarnay Lajos superintendens, nyelvosztálybeli lev. tag, ki jún. 13-án itt

Pest

Budapest

en húnyt el; következett (aug. 17.)

Zádor György

törvénytudományi osztálybeli rendes tag, kinek neve azonban Akadémiánk hajnalán ama nagy nevekkel áll szoros kapcsolatban, melyek nyelvünk aesthetikai fejlődése körül csoportoznak. A fővárosban dühöngött vész szept. 9-én

Czuczor Gergelyt

Czuczor Gergely István

szemelte ki első áldozatnak körünkből; ily áldozat árán kímélve meg bennünket további dúlásaitól. October 19-én a bíboros főpap, hercegprímás Scitovszky János halálával terült ki az országos gyász, mely Akadémiánkat is oly közelről érdekelte, benne igazgató tagját gyászolván; s az év utolsó hónapja sem engedé el szomorú adóját, megfosztván bennünket (dec. 7.) Palugyay Imre történettudományi osztálybeli lev. tagtól. Végre már a jelen év is meg kezdé ritkítani sorainkat: folyó hó 20-ika elragadá tőlünk Csányi Dániel mathematikai osztálybeli lev. tagot s a debreceni főiskola tanárát; kinek elhunytát most van első szomorú alkalmam bejelenteni.

De mind e nagy veszteségeink felsorolása után, ezúttal oly kellemes helyzetben vagyok, hogy vigasztalásul nyereségeink megemlítésével zárhatom be jelentésemet. Három derék tagját Akadémiánknak adta vissza a legmagasabb királyi kegyelem:

Pulszky Ferenc

tiszteleti, Rónay Jácint levelező, és legközelebb

Horváth Mihály

rendes tagok, a hontalanság keserű évei után, ismét helyet foglaltak közöttünk.

A MAGYAR

TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

MUNKÁLKODÁSAIRÓL

S PÉNZTÁRA MIBENLÉTÉRŐL

1866-BAN

JELENTÉSE

AZ IGAZGATŐ TANÁCSNAK

I. A Magyar Tudományos Akadémiának 1865 dec. 18-ától 1867 jan. 21-eig negyven osztály, illetőleg összes ülése volt. Az 1866-i october hó folytán, a fővárosban dühöngött cholera járvány miatt, nem tartattak ülések.

1. A Nyelv és Széptudományi Osztály ülésein 1866. jan. 22-én BudenzJózsef lev. tag „A magyar igekötők s az árjai gepraefixumok” című értekezést tartott; ugyanakkor TélfyIván lev. tag „Solon adótörvényéről” értekezett. Febr. 20-án

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

r. t. rövid „emlékbeszédet” mondott „

Kiss Károly

elhunyt rendes tag felett” ; BudenzJózsef l. t. „Szintén valami az a ki – a miről” című dolgozatát olvasta fel; végre

HunfalvyPál

Hunfalvy Pál

r. t. mint szerkesztő, a Nyelvtudományi Közlemények IV-ik kötetét mutatá be. Márt. 5-én, összes ülésben,

TóthLőrinc

Tóth Lőrinc

r. t. rövid gyászbeszédet tartott

GaalJózsef

Gaál József

, ez osztálybeli elhunyt lev. tag fölött. Mart. 19-én

GyulaiPál

Gyulai Pál

lev. tag, mint bizottsági előadó, a gr. Teleki drámai pályázat eredményéről terjeszté elő a bíráló bizottság véleményét; utána

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

r. t. „A régi magyar nyelvészek ismertetését” kezdette meg; az april 9-i összes ülésben pedig

SzászKároly

Szász Károly

l. t., mint bíráló bizottsági előadó, jelentése olvastatott az 1865/6 gr. Karácsonyi drámai pályázatról. Ápril 23-án

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

r. t. „A magyar politikai szónoklat régibb történetét” adta elő; és

HunfalvyPál

Hunfalvy Pál

r. t., miután HofferEndre nagy-kőrösi tanárnak Herodot egy helyét magyarázó rövid értekezését bemutatta, RibáryFerenc tanártól „A baszk nyelv ismertetését” olvasta fel. Máj. 28-án Vámbéry Ármin l. t. ujabb tudományos működéseit és sajtó alatt lévő nyelvészeti munkáját ismertette; jún. 25-én „a török nyelvbeli szónyomozásokról” értekezett; s ugyanakkor

HunfalvyPál

Hunfalvy Pál

r. t. a Nyelvtudományi Közlemények V. köt. 1. füzetét mutatá be. Júl. 23-án

HunfalvyPál

Hunfalvy Pál

r. t. „Régi magyar szókat” fejtegetett;

FogarasiJános

Fogarasi János

r. tag pedig az „Ilyen” szót a mongol nyelv után. Nov. 12-én

TóthKálmán

Tóth Kálmán

lev. tag. székfoglalóul egy tankölteményt olvasott „a drámai nyelvről”; – s dec. 19-én

HunfalvyPál

Hunfalvy Pál

r. t. „Némely ujabb nyelvtani jelenségről”;

Budenz

Budenz József

l. t. pedig e címen értekezett: „Szótaglalások; és valami a magyar szóképzés iskolai tanításáról”. 1867. jan. 14-én

Vámbéry

Vámbéry Ármin

l. t. egy 800 éves ujgur kéziratot ismertetett meg;

Budenz

Budenz József

l. t. pedig az a e mutató szócskáról értekezett, tekintettel

Fogarasi

Fogarasi János

úr mongol ilyen-jére.

Ez osztály körébe tartozó legnevezetesb kiadás a Magyar Nyelv Szótára, melynek III-ik kötete a 6-ik füzettel befejeztetett, a IV-ikből az 1. 2. füzetek megjelentek, s folytatása azon szomorú csapás után is, mely szerkesztőségét

CzuczorGergely

Czuczor Gergely István

rendes tag halálával érte társa

FogarasiJános

Fogarasi János

r. tag kezében biztosítva van, Corpus grammaticorum.

2. A Philosophiai Osztály ülésein 1866. febr. 12-én PurgstallerJózsef r. t. „az ideal-realismus érvényéről a tudás körében” értekezett; ápril. 16-án

ErdélyiJános

Erdélyi János

r. t. ily című munkájából „A bölcsészet Magyarországon” olvasott egy szakaszt

Gyulai Pál

; NagyMárton l. t. értekezése „a gyermek fokozatos fejlődéséről” a júl. 30-i ülésen felolvasottnak vétetett; dec. 3-án

GregussÁgost

Greguss Ágost

r. t. „a társadalmi fensőségrő” értekezett. 1867 jan. 7-én HorváthCiryll tiszt. tag székét „a philosophiai módszerről” értekezve foglalta el; ugyanazon hó 21-én pedig

BrassaiSámuel

Brassai Sámuel

rend. tag székfoglaló előadása volt, szintén a „módszerről”.

3. A Törvénytudományi osztály ülésén 1866. jún. 8-án KonekSándor l. tag ily címen értekezett: „A földbirtok statistikája Magyarországban, tekintettel Csehország ebbeli törekvéseire”. Márt. 26-án WeningerVince l. t. „a bankügy elméletét” adta elő; ápril. 16-án KeletiKároly, mint vendég, ily című értekezése olvastatott fel: „Nemzetgazdaság és társadalmi tudomány” ; máj. 7-én KautzGyula r. t. értekezett e címen: „A képviseleti állam, az ujabb politikai elméletek szerint”; jun. 4-én dr. VécseyTamástól, mint vendégtől, „Tanulmányok a római jog köréből” olvastattak; jún. 18-án

GregussÁgost

Greguss Ágost

r. t. „az állam kötelességét” fejtegette „a művészet irányában”; dec. 3-án WeningerVince l. t. „a Peel actáról” értekezett; ugyanakkor

PaulerTivadar

Pauler Tivadar

r. t. „Emlékbeszédet” tartott „Récsy Emil”, ez osztálybeli elhunyt lev. tag felett. Végre 1867 jan. 21-én SzinováczGyörgy l . t. „az uzsora törvényekről” olvasott.

4. A Történelmi Osztály ülésén, a historia és segédtudományai köréből: 1866. jan. 8-án ThalyKálmán l. t. „II Rákóczy Ferenc nemes testőrző seregéről” értekezett; u. a. hó 29-én KubinyiÁgoston t . t. „rövid necrologot” olvasott „Rafn Keresztély” külföldi tag fölött; és KubinyiFerenc t . t. egy szakaszt keleti utazása leírásából „Rodosto, Nikomedia és Galata” cím alatt; ki egyszersmind jelentést tett „működéseiről, tudományos, művészeti és ipari tekintetben.” Szintén KubinyiFerenc t. t. febr. 12-én „a zborói vár és környéke” című monographiája kivonatát terjeszté elő, rajzok kiséretében;

HunfalvyJános

Hunfalvy János

r. t. pedig „Néhány szó a talajvízről, vagyis a földárjáról” c. értekezésében kútvíz magassági mérések gyüjtésére hívta fel az Akadémiát. Márt. 5-én

SzilágyiFerenc

Szilágyi Ferenc

l. t. helyreigazító és pótló előadást tartott, új kutatások alapján, a Hóra-világról; ugyanakkor

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

r. t. Baranyai Decsi János XVI-ik századbeli történetírót ismertette; WenzelGusztáv r. t. pedig Csepcsányi Vendel úr által ajándékozott három codex eredeti okmányról tőn jelentést. Márt. 26-án SchwarczGyula l. t. a magyar birodalombeli összes gymnasiumok legújabb statistikáját ismertette; és FabóAndrás l. tag részéről felolvasottnak vétetett Vitnyédi István leveleiből a 4-ik közlemény. April 16-án RómerFlóris l. t. bemutatta az archaeologiai bizottság által kiadott „Műrégészeti Kalauz” 1-ső kötetét; máj. 7-én IpolyiArnold r. t. a bél-háromkúti apátság történelmi és archaeologiai ösmertetését közölte; jun. 4-én MátyásFlórián l. t. „Anonymus időkora bizonytalan voltáról” értekezett, – WenzelGusztáv r. t. „Adalékokat” közlött „Száva- Szent-Demeter városa történetéhez” –; végül PohradczkyJózsef r. t. ily című értekezése: „Magyarország veszedelmének okozói a Lechparton 995-ben aug. 10-én” felolvasottnak vétetett. Jun. 18-án PestyFrigyes l. t. „A perdöntő bajvívások történetéből Magyarországon” olvasott néhány fejezetet, s

NagyIván

Nagy Iván

l. t. „Tanulmányokat” közlött „a várrendszer némely viszonyairól”, utána

HunfalvyJános

Hunfalvy János

r. t. a Statistikai és Nemzetgazdasági Közlemények II. k. 1. füzetét mutatá be. Jul. 9-én KarácsonMihály l. t. értekezett e címen: „Aquincum. Bevezetés Budapest történelméhez”; – WenzelGusztáv r. t. „Biographiai Tanulmányait” adta elő „Stibor vajdáról”, – s

Rómer

Rómer Flóris

l. t. az Archaeologiai Közlemények VI. k. 1. füzetét; – ugyanő jul. 30-án „a rómaiak védelmi rendszerét a Duna mentében Ó Szőnytől Szekcsőig”; és

SzilágyiSándor

Szilágyi Sándor

l. t. „Rozsnyai Dávid életét és munkáit” ismertette; –

HenszlmannImre

Henszlmann Imre

l. t. pedig a pécsi székesegyház rajzait mutatta be, magyarázó előadás kiséretében. Nov. 19-én

HunfalvyJános

Hunfalvy János

r. t. „Hazánk közlekedési eszközeiről” értekezve foglalta el székét; MátyásFlórián l. t. „Anonymus időkoráról” tartá első értekezését; végre SchwarczGyula l. t. „Észrevételeit” adá elő „hazánk elemi közoktatási statistikájának hiányairól, különös tekintettel a tanítók fizetésére”. 1867. jan. 7-én MátyásFlorián l. t. „Anonymus időkoráról” tartotta II-ik előadását.

5. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok egyesült ülésein: 1865 dec. 18-án PólyaJózsef r. t. „Omne vivum ex ovo” című értekezést tartott és ThanKároly l. t. „az ozon képződéséről” értekezett s a „polhorai sós forrás vizének vegy-elemzését” közlötte. 1866. jan. 15. RózsayJózsef l. t. „Adatok a hagymáz oktanához” című előadást tarta; s

HunfalvyJános

Hunfalvy János

r. t. bemutatá a Magyar Birodalom természettani leírását tárgyazó munkájának utolsó kötetét. Febr. 5-én EntzFerenc l. t. „a burgonya-betegségről és annak biztos elhárítási módjáról értekezett; ugyanakkor dr. FrommholdKároly, mint vendég, értekezése olvastatott „a féloldali ideges főfájásról”; 26-án SzabóJózsef l. t. „Tokaj-Hegyalja földtani viszonyairól”, – és DornerJózsef l. t. „egy Magyarországban is feltalált déleurópai (cuscuta) növény fajról” tartott előadást. Márt. 12-én PólyaJózsef r. t. előadta „a növényéleti ösmeretek alkalmazását a növény iparban”; – KubinyiFerenc t . t. „a növényvilág óriásairól” értekezett, „különösen a hársfáról, mint hazánk egyik történeti és növénytani nevezetességéről.” April 9-én FestVilmos r. t. a múlt évben megkezdett előadásait folytatta „Magyarország álladalmi és országos utairól”, – s KalchbrennerKároly l. t. részéről „a szepesi moszatok jegyzéke” lőn bemutatva. Még azon hó 30-án GregussGyula l. t. „a Duna hő-mérsékére” vonatkozó észleleteit közlé, s „a tágulás törvényéről, névszerint a víznél” értekezett; míg HazslinszkyFrigyesnek „Északi Magyarhon lombmoháiról” szóló értekezése röviden mutattatott be. Máj. 14-én SzabóJózsef l. t. „A kiszáradt Fertő tavában eddig tett nyomozások” eredményét adta elő; s EntzFerenc l. t. „a borok gallisatiójáról, magyar szempontból” című értekezését olvasta. Jun. 11-én MartinLajos lev. t. „villanydelejesség erőműtani alkalmazásáról” értekezett, – s GregussGyula l. t. „Toldalékot” nyujta „a víz tágulási törvényeinek igazolásához”, mely felolvasottnak vétetett. Jul. 2-án JendrássikJenő l. t., székfoglalólag, „Két új szemmérészeti mód” címen értekezett, ahhoz a saját terve szerinti tükör-készületet is bemutatván; SzabóJózsef l. t. pedig a Knyahinyai meteor-esésről tőn pótló jelentést; ki júl. 16-án ugyan e meteorróli ujabb jelentése mellett, a math. és term. bizottság Közleményeinek IV. Kötetét ismertette meg; valamint KruspérIstván l. t. is az általa szerkesztett Meteorologiai Füzetek kinyomott íveit. Nov. 5-én ReitterFerenc l. t. székfoglalóul „Mértani és közgazdasági tanulmányait” adta elő „az általa tervezett pesti Duna-csatorna kivitel módjáról”; és GyőrySándor r. t. „Előterjesztést tett a Mathematikai és Természettud. Értesítő ügyében; u. a. hó 26-án MarkusovszkyLajos l. t. „A közegészségi tudomány mai állása, tekintettel Pest városára” c. értekezéssel foglalt széket; SzabóJózsef l. t. A Math. és Term. tud. Közlemények IV. kötetét s a Légtüneti Észleletek 1. füzetét, – FrivaldszkyImre r. t. az Évkönyvek XI. k. 4. darabját mutatta be, melyben „Jellemző adatok Magyarország Faunájához” c. munkája foglaltatik. Dec. 17-én Frivaldszky János l. t. székfoglalóul „A magyarországi egyenes röpüek (orthoptera) magánrajzát” adta elő; és

SzilyKálmán

Szily Kálmán

l. t. „a mechanikai hőelmélet általános egyenleteiről” értekezve foglalt széket; u. a. GregussGyula l. t. bemutatta értekezését „a Tapasztalati képletek egyik általános alakjáról”; végre még

Szily

Szily Kálmán

l. t. dr. Akin Károly tudományos működését ismertette.

II. A bizottságok, feladatukhoz képest e lefolyt évben is szorgalommal és sükeresen fáradoztak a magyar nyelv, történet, föld és nép ismertetése körében. Jelesül

1. A Nyelvtudományi Bizottság. Ennek müködését kedvező színben mutatja fel „Közleményeinek” V. kötete, melyben több jeles dolgozattal találkozunk. BudenzJózsef l. t. itt fejezi be „mordvin közléseivel”

Reguly

Reguly Antal

hagyatékából kidolgozott mordvin tanulmányait. E közlések, a Reguly-hozta eredeti erza- és moksa-mordvin szövegeken s azok magyarázatán kívül, egy lehető teljes mordvin szótárral gazdagítják a nyelvtudományt.

HunfalvyPál

Hunfalvy Pál

r. t. a lapp nyelvet, jelesül annak éjszaki nyelvjárását, tekintettel azonban a déli – enarei – nyelvjárásra is, lehető teljesen ismerteti. Ugyanő „Régi magyar szók” címen részint egyes szók (rév, réj, kégy, sarchas, joccerdegh, evrek) részint némely képzők (odut, tiluvi stb.) mivoltát fejtegeti. RibáryFerenc a minden európai nyelvtől különböző ősrégi „baszk” nyelv ismertetését adja.

Budenz

Budenz József

a magyar úgynevezett igekötőket és az árja praefixumokat; FábiánIstván l. t. a va, ve képzőnek és változatainak szereplését nyelvünkben;

FogarasiJános

Fogarasi János

r. t. az „ilyen” névmást a mongol után világosítják; végre gr. KuunGéza babyloni ékiratok assyr szavakból közöl hasonlítást.

A nagy csapás után, melyet Czuczor halálával szenvedett, a Bizottság Fogarasi tagot kérte fel, hogy a kivitel egysége tekintetéből maga folytassa s végezze be, ha lehet, a Magyar Nyelv Szótára szerkesztését, ki azt szivesen el is vállalta. Czuczor halála és Vass József elköltözése által megfogyott számát tagjainak

Mátyás Flórián

és

Vámbéry Ármin

új tagokkal tölté be.

Eszközlé a Bizottság, hogy

MátyásFlórián

Mátyás Flórián

tag részint tájszólási részint levéltári nyomozásaira a hatóságokhoz ajánló levelet nyerjen a nagymélt. m. kir. helytartó tanácstól; ugyanennek magyar nyelvtörténeti szótárát melegen ajánlotta az Akadémia és Igazgató tanács pártolásába, s remélhető hogy a tett lépések után e becses szótárat nem sok idő mulva birni fogja a magyar tudományos közönség. A „Magyar Nyelv Szótárát” illetőleg, pótló cikkek érkeztek a Bizottsághoz

GruberJózsef

Gruber József

sopronyi nevelőtől két ízben;

MarikovszkyGábor

Marikovszky Gábor

dömsödi segéd lelkész pedig immár az 1197-ik számú pótcikkét küldötte be.

2. A Történelmi Bizottság ezévi munkásságát kedvező színben tünteti fel kiadványainak sora. Elsők a Történélmi Emlékek (Monumenta), s itten az Irók osztályának X, XVI, XVII és XVIII. kötetei. Ezek elseje

VeráncsicsAntal

Veránics Antal

összes munkáinak VII-d. kötetét hozza, a felejthetetlen

SzalayLászló

Szalay László

munkásságának utolsó gyümölcsét. A második

ForgáchFerenc

Forgách Ferenc

„Magyar Historiáját 1540–72. Forgách Simon és Istvánfi Miklós jegyzéseikkel együtt ”

MájerFidél

Májer Fidél

, s aztán

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

r. t. gondjai alatt. Ez utóbbitól veszszük a harmadikat: Baranyai Decsi János Commentárjainak fennmaradt, illetőleg a kiadó által felfedezett részeit; végre negyedikül, Tököly Naplóját nyerjük (1676 nov. – 1678 máj. 15.)

TormaKároly

Torma Károly

b. tag. becses törekvéseinek eredményét. – A Monumenták mellett egy rendkívüli kiadást is eszközlött a Bizottság. A tiszteletre méltó aggastyán

CzinárMór

Czinár Mór

lev. tag, áldozatos munkássága hozta létre a Betürendi Tárgymutatót Fejér György magyar történelmi Okmánytárához, mely a Codex használhatóságát kitünő mértékben növeli. A derék férfiú e nagy munkát aránylag rövid idő alatt és minden anyagi jutalom nélkül hajtotta végre.

Hogy a Bizottság gyűjtéseit ez évben is szorgalmasan folytatta, fölösleges említeni, valamint hogy mind szaporább azon kútfők és történeti munkák száma, melyek sajtó alá készítve kiadásra készen állnak. Ez utóbbiak közől „

RozsnyaiDávid

Rozsnyai Dávi

török-deák életét és munkáit”’ emeljük ki,

SzilágyiSándor

Szilágyi Sándor

l. tagtól; – a gyüjtés terén Simonyi Ernő hazánkfia tett nagyobb szolgálatot, ki ujabban 414 lapnyi másolatot küldött a „Florenci magyar Okmánytár ” számára.

3. Az Archaeologiai Bizottság a magyarhoni régi műemlékek nyomozását ez évben is szakadatlanul folytatta, a megvizsgáltakat közlönye által megismertette. Tagjai közől

HenszlmannImre

Henszlmann Imre

a pécsi főtemplomot vette föl s készíté el leírását nyomtatás alá;

RómerFlóris

Rómer Flóris

pedig, számos egyéb kirándulásain kívül, melyeket a nyár folytán a Duna mentében tett, Mohácstól a Traján hidjáig vízsgálta mindkét parton a római várakat, oly célból, hogy a rómaiak védrendszerét tanulmányozza. – Intézkedés történt, hogy a még alapjaikban is pusztuló ó-szőnyi, ó-budai és mitrovici ősrégi városok területei szakértően fölméressenek; némely községek sikeresen szólíttattak fel a határaikon álló műemlékek megóvására; a budai emléktáblák egy része föltevésre készen áll; bronz-kori eszközök és állatmaradékok vegytanilag és állatbonctanilag megvizsgáltattak; a régészet-kedvelőkkel igen élénk levelezés keletkezett, miáltal a Bizottság munkálkodása kifelé is lankadatlanul gyarapodott. A magyar értelmiség lelkesítésére felszólításokat közlött a Bizottság a havi lapokban; a földmívelők közt pedig több ezer példányban nyomtatott utasító röpíveket osztott ki. Így nem csuda, hogy a mai napon kedvenccé emelkedő archaeologiai tanulmányok iránt a részvét szembetűnőleg növekszik. Hogy végre e mozgalomban a kellő tájékozási eszközök se hiányozzanak, a Bizottság nemcsak a dús tartalmú VI. kötetet adá ki „Közleményeiből”; hanem elkövetett mindent, hogy e csekély áru évi munkálatain kívül a régen várt „Műrégészeti Kalauz” is megjelenjék. A mind olcsóság, mind tanulságos tartalom ajánlotta két első kötetet nem sokára a harmadik rész is fogja követni.

4. A Statisztikai Bizottság működése eredményeit „Statistikai és Nemzetgazdasági Közlemények” három új füzete mutatja fel.

FestVilmos

Fest Vilmos

r. t. folytatja azokban Magyarország állami és országos útjainak ismertetését, egyszersmind javaslatot közöl, mi módon s mi költséggel lehetne ez utak hálózatát kiegészíteni, kimutatván az eddigi útépítés s az ingyenes közmunka rendszer hiányait is.

KonekSándor

Konek Sándor

l. t. a földbirtok statistikájáról értekezik, egyszersmind ismertetvén a „Magyarország mívelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme” című munkát, felhíván a köz figyelmet az országos statisztikai hivatal nem létéből eredő hátrányokra. –

BarsiJózsef

Barsi József

biz. tag a róm. kath egyházmegyék elemi tanügyét ismerteti, oly részletes adatok alapján, mint még nálunk soha sem történt, s meggyőz mindenkit a népnevelési ügy javításának elutasíthatatlan szüksége felől.

HunfalvyJános

Hunfalvy János

r. t. hazánk bányászati viszonyait (1862– 1864) ismerteti s figyelmeztet az okokra, melyek ez években bányászatunk hanyatló irányát idézték elő. Dr.

TormayKároly

Tormay Károly

a légtünetek és egészségügy körében 1865-ben Pesten tett észleleteit, dr.

AthanászSzilárd

Athanász Szilárd

Jász-Fényszaru mezőváros statiszt. leírását közlé;

KeletiKároly

Keleti Károly

, a műipar meghonosítása elvéből indulva ki, értekezik „az iparos nevelésről" s megismertet az idevágó külföldi jeles intézkedésekkel; végre

WeningerVince

Weininger Vince

l. t. „A bankügy elmélete” I. részében a jegy és letéti bankokat tárgyalja s korszerű munkával hitelügyi törekvéseinknek hasznos szolgálatot tesz.–

E füzetek számos apróbb cikkein kívül fölemlítendő még az 1865-ben összeírt országgyűlési képviselő-választók kimutatása, és a magyarországi összes könyv- és kőnyomdák jegyzéke.

5. A Mathematikai s Természettudományi Bizottság a szakába vágó s honunk viszonyaira vonatkozó adatok gyüjtésében részint utaztatás, részint felszólítás, részint segélyezés által törekedett célt érni.

Utaztak

SchenzlGuidó

Schenzl Guidó

r. és

KruspérIstván

Kruspér István

lev. tag, folytatván 1864-ben megkezdett, s hazánk delejes viszonyai vizsgálására vonatkozó körútjokat.

KalchbrennerKároly

Kalchbrenner Károly

l. t. a Szepességet s annak szomszéd határait járta be a lopvanőszők tanulmányozása végett. Végre

SzabóJózsef

Szabó József

b. tag és előadó föld és talajtani tanulmányozást tőn Somlyó bortermő vidékein; ugyanő meglátogatta a híressé vált meteorkő hullás helyét, Knyahinya falut s környékét, Ung megye északi részében, hogy az esés közelebbi körülményeiről személyes meggyőződést szerezzen.

Részbeni segélyezés mellett

BernáthJózsef

Bernáth József

r. t. vegytani elemzés alá vett több oly kőzetet, melynek földtani viszonyai geologjaink által fel voltak derítve.

A meteorológiai s magnetikai észleléseket

SchenzlGuidó

Schenzl Guidó

folytatta Budán az Akadémia által fölszerelt észleldében; s az eredmények mindazon külföldi észleldének, melyek ez iránt hozzánk felszólítást intéztek, időnkint rendesen megküldettek. A vidéki észleldék, úgy a meteorologiára nézve általában, mint különosen a tiszaí mérnöki öt állomáson az esőre nézve, rendesen történtek.

A Bizottság munkálkodásának eredménye két rendbeli nyomtatványban látható; egyik „Közleményei” IV. Kötete, melyben geologiai, növénytani, meteorologiai és hydrologiai értekezések foglaltatnak; a másik e cím alatt „Légtüneti Észleletek” most látott először világot, s tartalmazza az egyes észleleteket, megkezdve a

MayerLambert

Mayer Lambert

utolsó budai csillagász által tett s kéziratban meglevő jeles észleletekkel.

III. Az 1865-i közülés óta megjelent akadémiai kiadások teljes sora, a már említettek befoglalásával, következő.

1. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei. Tizenegyedik kötet: IV. V. és VI-dik darab.

2. A Magyar Tudományos Akadémia Jegyzőkönyvei. 1865. 2. füzet. 1866. 1-ső füzet. A M. T. Akadémia rendeletéből közzéteszi Csengery Antal, jegyző. 1866. 2-ik füzet. A M. T. Akadémia rendeletéből szerkesztette a titoknok.

3. Magyar Tudományos Akadémiai Értesítő. Új folyam a) A Nyelv és Széptudományi Osztály Közlönye. Szerkeszti

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

. (Eddig megjelent három kötet). b) A Philosophiai Törvény- és Történettudományi Osztályok Közlönye. Szerkesztette

CsengeryAntal

Csengery Antal

. V. köt. 2. füz. c) A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye. Szerkeszti

GyőrySándor

Csengery Antal

, VI. köt. 1. füz.

4. Nyelvtudományi Közlemények. Szerkeszti

HunfalvyPál

Hunfalvy Pál

. IV. köt. 3. füz. V. köt. 1, 2. füz.

5. Archaeologiai Közlemények. Szerkeszti

RómerFlóris

Rómer Flóris

. V. k. 2-dik és VI. köt. 1. füzet.

6. Statistikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Szerkeszti

HunfalvyJános

Hunfalvy János

. II. köt. III. köt. 1. füz.

7. Mathematikai és Természettudományi Közlemények. Szerkeszti

SzabóJózsef

Szabó József

. IX-d. kötet.

8. Magyar Történelmi Emlékek. (Monumenta Historiae Hungarica.) Második osztály; írók: X-d. köt. Veráncsics Antal összes munkái. Közli

SzalayLászló

Szalay László

. Vll-d. köt. írók: XVI. köt. Forgách Ferenc Magyar Históriája. Közli

MajerFidél

Majer Fidél

. XVII-d kötet: Baronyai Decsi János Magyar Historiája. Közli

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

. XVIII-d. kötet: Tököly Imre Naplója. Közli:

TormaKároly

Torma Károly

.

9. Fejér György Magyarországi Okmánytárának betürendes Tárgymutatója. (Index Alphabeticus Cod. Diplomatici Hungariae.) A M. T. Akadémia megbízásából készítette

CzinárMór

Czinár Mór

ak. tag. Pest, Eggenberger, 1866.

10. A Magyar Nyelv Szótára. A M. T. Akadémia megbízásából készítették

CzuczorGergely

Czuczor Gergely

és

FogarasiJános

Fogarasi János

. III. köt. 6. füz. IV. köt. i, 2. füz.

11. A Régi Magyar Nyelvészet Erdősitől Tsétsiig. (Corpus Grammaticorum Unguae Hungaricae Veterum.) A M. T. Akadémia megbízásából kiadta

ToldyFerenc

Toldy Ferenc

t. tag. Pest, Eggenberger, 1866.

12. Euclides Elemei. XV. könyv. Fordította

BrassaiSámuel

Brassai Sámuel

akad. r. tag. Pest, Eggenberger, 1865.

13. Légtüneti Észleletek. Kiadja a M. T. Akadémia Mathem. és Term. tudományi Bizottsága. Szerkeszti

KruspérIstván

Kruspér István

. I-ső kötet. Pest, Eggenberger, 1866.

14. A Magyar Tudom. Akadémia Munkálkodásairól és Pénztára mibenlétéről 1865-ben. Jelentése az Igazgató Tanácsnak. Pest, 1865.

15. Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. MDCCCLXVII-re. Pest, Eggenberger, 1866.

IV. A közelebbi nagygyűlés óta lefolyt pályázatok eredménye következő: A gr. Teleki József féle drámai jutalmat, melyre 1866- ban szomorújátékok versenyeztek, tizenöt pályamű közől, viszonylagos becsénél fogva, a „Nagyság átka” című nyerte, melynek szerzőjéül

Zichy Antal

neve tünt ki. Az ugyanazon évi gr. Karácsonyi jutalomra pályázó hét vígjáték közül egy sem találtatván a díjra érdemesnek, az nem adatott ki; kettő azonban: „A Tévutak” (V. sz.) és „A jóféle magvak kikelnek” (IV. sz.) mint figyelemre méltók tüntek ki társaik közől. Az 1865-ben hirdetett többi pályázat sorsa még függőben van.

V. A könyvtár Európa és Amerika több rendbeli tudományos intézetével fentartott csereviszony által folyvásti gyarapodásnak örvendett: ezenkívül testületek és egyesek szivességéből, – melyek közől

KmetyGyörgy

Kmety György

, és kir. személynök

MelczerIstván

Melczer

urak adományait emeljük ki – továbá a köteles példányok pontosabb beküldése, valamint könyvvétel útján is szaporodott. Egyéb tudományos és mű-tárgyakból nevezetesb ajándékozást tettek: gr.

FesteticsGyörgy

Festetics György

igazg. tag, úr ő mlga, ki Reisz György „Régi névaláírások" gyüjteményét vette meg; dr.

StuhrLipót

Stuhr Lipót

úr éremgyüjteménye másod példányait ajánlá fel;

CsépcsányiVendel

Csépcsányi Vendel

úr, b. Révay Simon úr közbenjárására, három codex eredeti okmányt;

Süphi bej

külső tag Brussa Város terjedelmes térrajzát;

KunPál