TITOKNOKI JELENTÉS 1866-RÓL.
A MTA életét és munkásságát hivatalos jelentésben vázolandó: mindenek előtt ama javítást
emelem ki, mely a lefolyt év alkonyán elhatározva, már életbe is lépett, s mely a jövőre
nevezetes fejlemény csíráját rejti magában.
Az Akadémia osztályai eddig rendszerint csak nyílt ülésekben találkoztak. Több osztály is
együtt tartván ülését, ezenkívül más osztálybeli tagok megjelenése nemhogy kizárva, de
épen kivánatos lévén: mi természetesb, mint az ülések oly magatartása, mely a
nemszakmabeli, sőt az általános közönséghez is alkalmazkodott. Nem vala tehát rendes
összejövetel, hol az egyes osztály saját szakügyeit fesztelenül megvitassa; benső,
mintegy házi dolgait rendezze, összevágó munkásságot ébresszen és ellenőrizze az
osztálybeli előadásokat. Ez utóbbiak egyes tagok vállalkozására, jóformán a véletlenre
voltak hagyva, az osztály előleges befolyása nélkül. Szóval, az osztály, mint szerves
egész, alig létezett ülésein kívül; ez ülésekben pedig, különböző tekintetek által,
korlátozva volt. Méltán nevezheti tehát üdvösnek a javítást, mely az osztályokat
szorosabban szervezve, rendes tanácskozásokat léptetett életbe, hol az egyes osztály,
szakja összevágó előbbviteléről eszméket cserélhessen, nyílt üléseit előkészíthesse, s
azok tárgyai felett ellenőrséget gyakorolhasson. Ily szervezetből fogja magát kinőni
amaz elkülönített szakmunkásság, minőt teljesebb akadémiákban látunk; hogy minden
osztály saját elnöke, titkárja ügyvezetése mellett, s talán saját költségvetéssel,
önállóan folytassa tudományos működését.
Szintén nevezetes a hanyatló évnek egy másik ujítása: a mód, mely szerint az Akadémia az
üléseiben történteket nyilvánosságra hozni határozta. E végre mostanig az Akadémia
úgynevezett Értesítője, továbbá nyomtatott Jegyzőkönyvei szolgáltak. De
amazok a szerzők többnyire szabad rendelkezése miatt, nem hozhattak teljesen az
ülésekben felolvasott minden értekezést; a Jegyzőkönyvek pedig nem adták a felolvasások
kivonatait. Még egy hátrány volt, az ülésben előadott tudományos dolgozatok késő
megjelenése; miután az Értesítők kötet és füzet-számra adatván ki, sokszor az
értekezésnek hónapokig, sőt pár évig is kellett várakoznia a sorrendre. Új évtől kezdve
minden osztály minden egyes értekezést külön nyomat; az ülések teljes képét pedig egy
félhavonként megjelenő Értesítő füzet fogja visszatükrözni, melybe az eddigi
jegyzőkönyvi tartalom mellett minden, az ülésben előadott értekezés kivonata is fel lesz
véve. Az akadémia reméli, hogy az ügyei és tudományos működése iránt érdekelt Közönség
helyeselve üdvözli e változást, mely által üléseiről folytonosan értesülhet, s
Értesítő közlönye, mint némi folyóirat, akár előfizetés útján, szélesebb
körben is el fog terjedni.
Mi a közelebbi nagy gyűlés óta az osztályok negyven ülésében tartott
felolvasásokat illeti: sokkal szűkebb tér és idő áll rendelkezésre, hogysem azokról csak
nehány jellemző szóval is, egyenként némi fogalmat nyujthassak; puszta nevek és címek
elősorolásával pedig minél rövidebben akarom untatni hallgatóimat; egyébiránt a közönség
közt mai napon szétosztott igazgatósági jelentésben részletesen megtalálható: kik, mikor
és mi tárgyról tartottak előadást. Én inkább a tudomány-ágak némi csoportosítását
kisértem meg, a főbb mozzanatok kijelölésével.
Az Akadémia mint mindnyájan tudjuk, keletkezésekor túlnyomólag szépirodalmi erőkből
alakult. Tudósaink részint nem voltak kellő számmal, részint nem akartak símulni a nyelv
haladó irányához. Pedig ez irány: a nyelvet, gyakorlat útján, aesthetikailag kifejteni,
a már kivívottat állandósítani, s újabb eredményeket küzdeni ki, a tudomány műnyelvét
megteremteni, mindennél fontosabbnak látszott. Így látjuk, az Akadémia akkori törekvései
során, mondhatni első helyen, nem a mai szoros értelemben vett nyelvtudományt, hanem az
anyagok gyűjtésén kívül, a nyelv gyakorlati képzésére fordított
fáradozást. Eredeti és Külföldi Játékszín, Classicusok fordításai, drámai pályázatok s
hasonlók, mind ez irányról tanúskodnak. Mondják, hogy ez az Akadémia gyermekkora volt;
és valóban azóta mind a sajátképi nyelvtudomány örvendetes fejlődésnek indult s
elfoglalta megillető helyét az európai nyelvészet terén; mind a tudományok különböző
ágaiban, új erők, jeles szakférfiak bevonásával, erősödött az Akadémia, úgy hogy ma már
sokkal inkább érdemli, mint ama kezdő korban, tudományos nevét.
Azonban, Tekintetes Akadémia, tisztelt Közönség! Vajjon a nyelvre nézve, tesz-e annyit e
tudományos intézet, a mennyit e szakbeli tagjai jókora számához mérve tehetne és
tekintve a szükséget, tennie talán kellene is? Oly biztos már nyelvünk gyakorlati
fejlődése az irodalom terén, hogy bátran egyesek önkényének s a felkapó divatnak
hagyhatjuk további folyamatát? – Tekintsünk széjjel. Naponként ezer meg ezer újságlap,
évenként szaporodó könyvek tömege hordja szét, Kárpátoktól Adriáig, a szemenszedett
germanismusok ujabb meg ujabb példányait, megzavarva,
megvesztegetve magát az ős-ép vidéki társalgási nyelvet is. Nem az idegen szólások ama
nemesebb fajtáit értem, melyeket művészi kéz, művészi célból hódít meg a nyelvnek, hol
szűkét látja, hol kiváló dísszel alkalmazza; értem a gondatlanság,
a majmolás, a divat szándékos ferdítését vagy
akaratlan sikamlásait; a ragadó mételyt, melytől ide s tova senki sem ment, mely a
nyelvérzéket bármi badar szólás iránt tompa közönybe ejti, s a régi jó magyar szólamokat
kiszorítván, csendes halálra kárhoztatja. Ime én, tisztelt hallgatóim, ime én magam, ki
folyvást törekedtem megőrizni magyarságomat, nem hosszú éltem folytán, gyermekkori
emlékeim közt, néha oly szófordulatokra bukkanok, mely akkor közkeletű volt s ma már
engem is meglep szokatlansága által. Így van: szavaink, szólásmódjaink, s ezek minden
oly árnyalata, melynek megfelelő nincs a gondolatainkat irányzó idegen nyelven,
lassanként elhalnak, kivesznek; szókötésünk velős rövidsége szükségtelen körülírásokban
málik szét; szórendünk zavarba jő; s a felosztás processusa immár nyelvtani alakjainkat
is megtámadta: nincs még egy évtizede, mióta – hogy többet ne említsek – segédigés
szenvedő forma kapott fel köztünk. És az Akadémia vagyis nyelvosztálya ennek, minden
figyelmét a nyelv elemzésére, hasonlítására fordítva, kicsinyelheti-e többé, mint nem
tudományost, ami a nyelv gyakorlati használata körül történik, vagy megelégedhetik-e
egyes pályamű bírálásával, egyes nagyjutalom odaítélésével olyan szépirodalmi
dolgozatnak, mely nyelvi oldalról is érdemesnek mutatkozott? Én azt hiszem, hogy a
szépirodalmi szak, mely most jóformán azt sem tudja, mi dolga e tudományos Akadémiában,
volna hivatva a nyelv gyakorlati használatának ellenőrzésére; hivatott arra, hogy
compact szervezett munkásság által gátot vessen a rohanó áradatnak; miután a létező
szépirodalmi társaság se kellő anyagi eszközök birtokában nincs, se nem fordíthatja
csupán a nyelvi oldalra figyelmét.
Bocsánat a kitérésért, melyben nem az Akadémia tisztviselője, hanem egyik tagja
bátorkodott felszólalni, élvén ez alkalommal, hogy gyenge szava e magas helyről messzebb
hallassék. És most folytatom rövidre vont hivatalos jelentésemet.
Jelentésem szomorú része következik. Halál általi veszteségeink a múlt évben mind számra,
mind súlyra nézve, aránytalanul nagyok. Nem kevesebb, mint kilenc tagot gyászol azon
évről s egyet már a jelenről is, az Akadémia. Végzetszerű jóslatként, már az év elején
(jan. 10) maga intézetünk
fáradhatatlan elnöke nyitja meg az elköltözendők hosszú sorát. Azok után, mik gróf
Dessewffy Emil
érdemeiről e helyen, csak kevéssel ezelőtt,
mondattak, vakmerőség volna a költőként, „az ő dicsőségét elmém hiányával
meghalványítani.” Mindnyájunk szivében hangzik az ismeretes mondat: Monumentum quaeris?
Circumspice! – Február 17-én
Dessewffy Emil
Kiss Károly
mathematikai osztálybeli rendes tagot, a
hadtudományban Akadémiánkban egyik, majdnem egyedüli mívelőjét kelle elbocsátanunk a
halandóság útján; s még ugyanazon hó 28-án
Kiss Károly
Gaal József
vidor szelleme vált meg tőlünk. Május 21-én az igazgató-tanács
fosztatott meg egyik díszétől, herceg
Eszterházy Pál
ban, kinek Akadémiánk körüli érdemeit szintén nem
kell messze keresnünk, s ki történettudományunknak is nevezetes szolgálatot tőn egyik
jeles őse életrajzának kiadása által. Következett
Zsarnay Lajos
superintendens, nyelvosztálybeli lev.
tag, ki jún. 13-án itt Gaál József
Pest
en húnyt el; következett (aug. 17.)
Budapest
Zádor György
törvénytudományi
osztálybeli rendes tag, kinek neve azonban Akadémiánk hajnalán ama nagy nevekkel áll
szoros kapcsolatban, melyek nyelvünk aesthetikai fejlődése körül csoportoznak. A
fővárosban dühöngött vész szept. 9-én
Zádor György
Czuczor Gergelyt
szemelte ki első áldozatnak körünkből; ily
áldozat árán kímélve meg bennünket további dúlásaitól. October 19-én a bíboros főpap, hercegprímás
Scitovszky János
halálával terült ki az országos gyász, mely Akadémiánkat is oly közelről érdekelte,
benne igazgató tagját gyászolván; s az év utolsó hónapja sem engedé el szomorú adóját,
megfosztván bennünket (dec. 7.)
Palugyay Imre
történettudományi osztálybeli lev. tagtól. Végre már a jelen év is meg kezdé ritkítani
sorainkat: folyó hó 20-ika elragadá
tőlünk
Csányi Dániel
mathematikai osztálybeli lev. tagot s a debreceni főiskola tanárát; kinek elhunytát most
van első szomorú alkalmam bejelenteni.
Czuczor Gergely István
De mind e nagy veszteségeink felsorolása után, ezúttal oly kellemes helyzetben vagyok,
hogy vigasztalásul nyereségeink megemlítésével zárhatom be jelentésemet. Három derék
tagját Akadémiánknak adta vissza a legmagasabb királyi kegyelem:
Pulszky Ferenc
tiszteleti,
Rónay Jácint
levelező, és legközelebb
Pulszky Ferenc
Horváth Mihály
rendes tagok, a hontalanság keserű évei
után, ismét helyet foglaltak közöttünk.
Horváth Mihály
I. A Magyar Tudományos Akadémiának 1865 dec. 18-ától 1867 jan. 21-eig negyven osztály, illetőleg összes ülése
volt. Az 1866-i october hó folytán, a
fővárosban dühöngött cholera járvány miatt, nem tartattak ülések.
1. A Nyelv és Széptudományi Osztály ülésein 1866. jan. 22-én
BudenzJózsef lev. tag
„A magyar igekötők s az árjai gepraefixumok” című értekezést tartott;
ugyanakkor TélfyIván lev.
tag „Solon adótörvényéről” értekezett. Febr. 20-án
ToldyFerenc
r. t. rövid „emlékbeszédet” mondott „Toldy Ferenc
Kiss Károly
elhunyt rendes tag
felett” ; BudenzJózsef l.
t. „Szintén valami az a ki – a miről” című dolgozatát olvasta fel; végre
Kiss Károly
HunfalvyPál
r. t. mint szerkesztő, a Nyelvtudományi Közlemények
IV-ik kötetét mutatá be. Márt. 5-én,
összes ülésben, Hunfalvy Pál
TóthLőrinc
r. t. rövid gyászbeszédet tartott Tóth Lőrinc
GaalJózsef
, ez osztálybeli
elhunyt lev. tag fölött. Mart. 19-én
Gaál József
GyulaiPál
lev. tag, mint bizottsági előadó, a gr. Teleki drámai pályázat
eredményéről terjeszté elő a bíráló bizottság véleményét; utána Gyulai Pál
ToldyFerenc
r. t. „A régi magyar nyelvészek ismertetését” kezdette meg; az april 9-i összes ülésben pedig
Toldy Ferenc
SzászKároly
l. t., mint bíráló bizottsági előadó, jelentése olvastatott az
1865/6 gr. Karácsonyi drámai
pályázatról. Ápril 23-án
Szász Károly
ToldyFerenc
r. t. „A magyar politikai szónoklat régibb
történetét” adta elő; és Toldy Ferenc
HunfalvyPál
r. t., miután HofferEndre nagy-kőrösi tanárnak Herodot
egy helyét magyarázó rövid értekezését bemutatta, RibáryFerenc tanártól „A baszk nyelv
ismertetését” olvasta fel. Máj.
28-án
Vámbéry Ármin
l. t. ujabb
tudományos működéseit és sajtó alatt lévő nyelvészeti munkáját ismertette; jún. 25-én „a török nyelvbeli
szónyomozásokról” értekezett; s ugyanakkor Hunfalvy Pál
HunfalvyPál
r. t. a
Nyelvtudományi Közlemények V. köt. 1. füzetét mutatá be. Júl. 23-án
Hunfalvy Pál
HunfalvyPál
r. t. „Régi magyar szókat” fejtegetett; Hunfalvy Pál
FogarasiJános
r. tag pedig az „Ilyen” szót a mongol nyelv után. Nov. 12-én
Fogarasi János
TóthKálmán
lev. tag. székfoglalóul egy tankölteményt olvasott „a drámai
nyelvről”; – s dec. 19-én
Tóth Kálmán
HunfalvyPál
r. t. „Némely ujabb nyelvtani jelenségről”;
Hunfalvy Pál
Budenz
l. t. pedig e címen értekezett: „Szótaglalások; és valami a magyar szóképzés
iskolai tanításáról”. 1867. jan.
14-én
Budenz József
Vámbéry
l. t.
egy 800 éves ujgur kéziratot ismertetett meg;
Vámbéry Ármin
Budenz
l. t. pedig az a e mutató
szócskáról értekezett, tekintettel Budenz József
Fogarasi
úr mongol ilyen-jére.
Fogarasi János
Ez osztály körébe tartozó legnevezetesb kiadás a Magyar Nyelv Szótára, melynek
III-ik kötete a 6-ik füzettel befejeztetett, a IV-ikből az 1. 2. füzetek megjelentek, s
folytatása azon szomorú csapás után is, mely szerkesztőségét
CzuczorGergely
rendes tag halálával érte társa Czuczor Gergely István
FogarasiJános
r. tag kezében
biztosítva van, Corpus grammaticorum.
Fogarasi János
2. A Philosophiai Osztály ülésein 1866. febr. 12-én
PurgstallerJózsef r. t.
„az ideal-realismus érvényéről a tudás körében” értekezett; ápril. 16-án
ErdélyiJános
r. t. ily című munkájából „A bölcsészet
Magyarországon” olvasott egy szakaszt Erdélyi János
Gyulai Pál
; NagyMárton l. t. értekezése „a gyermek
fokozatos fejlődéséről” a júl.
30-i ülésen felolvasottnak vétetett; dec. 3-án
Gyulai Pál
GregussÁgost
r. t. „a társadalmi fensőségrő” értekezett. 1867 jan. 7-én
HorváthCiryll tiszt. tag
székét „a philosophiai módszerről” értekezve foglalta el; ugyanazon hó 21-én pedig Greguss Ágost
BrassaiSámuel
rend. tag
székfoglaló előadása volt, szintén a „módszerről”.
Brassai Sámuel
3. A Törvénytudományi osztály ülésén 1866. jún. 8-án
KonekSándor l. tag ily címen
értekezett: „A földbirtok statistikája Magyarországban, tekintettel Csehország
ebbeli törekvéseire”. Márt.
26-án
WeningerVince l. t. „a
bankügy elméletét” adta elő; ápril.
16-án
KeletiKároly, mint vendég,
ily című értekezése olvastatott fel: „Nemzetgazdaság és társadalmi tudomány”
; máj. 7-én
KautzGyula r. t. értekezett
e címen: „A képviseleti állam, az ujabb politikai elméletek szerint”; jun. 4-én dr. VécseyTamástól, mint vendégtől,
„Tanulmányok a római jog köréből” olvastattak; jún. 18-án
GregussÁgost
r. t. „az állam kötelességét” fejtegette „a művészet irányában”;
dec. 3-án
WeningerVince l. t. „a
Peel actáról” értekezett; ugyanakkor Greguss Ágost
PaulerTivadar
r. t.
„Emlékbeszédet” tartott „Récsy Emil”, ez
osztálybeli elhunyt lev. tag felett. Végre 1867 jan. 21-én
SzinováczGyörgy l . t. „az
uzsora törvényekről” olvasott.
Pauler Tivadar
4. A Történelmi Osztály ülésén, a historia és segédtudományai
köréből: 1866. jan. 8-án
ThalyKálmán l. t. „II
Rákóczy Ferenc nemes testőrző seregéről” értekezett; u. a. hó 29-én
KubinyiÁgoston t . t. „rövid
necrologot” olvasott „Rafn Keresztély” külföldi
tag fölött; és KubinyiFerenc
t . t. egy szakaszt keleti utazása leírásából „Rodosto, Nikomedia és Galata”
cím alatt; ki egyszersmind jelentést tett „működéseiről, tudományos, művészeti és ipari
tekintetben.” Szintén KubinyiFerenc t. t. febr.
12-én „a zborói vár és környéke” című monographiája kivonatát
terjeszté elő, rajzok kiséretében;
HunfalvyJános
r. t. pedig „Néhány szó a
talajvízről, vagyis a földárjáról” c. értekezésében kútvíz magassági mérések
gyüjtésére hívta fel az Akadémiát. Márt.
5-én
Hunfalvy János
SzilágyiFerenc
l. t. helyreigazító és pótló előadást tartott, új kutatások
alapján, a Hóra-világról; ugyanakkor Szilágyi Ferenc
ToldyFerenc
r. t. Baranyai Decsi János XVI-ik századbeli történetírót ismertette;
WenzelGusztáv r. t.
pedig Csepcsányi Vendel úr által ajándékozott
három codex eredeti okmányról tőn jelentést. Márt. 26-án
SchwarczGyula l. t. a magyar
birodalombeli összes gymnasiumok legújabb statistikáját ismertette; és FabóAndrás l. tag részéről felolvasottnak
vétetett Vitnyédi István leveleiből a 4-ik
közlemény. April 16-án
RómerFlóris l. t. bemutatta
az archaeologiai bizottság által kiadott „Műrégészeti Kalauz” 1-ső kötetét;
máj. 7-én
IpolyiArnold r. t. a
bél-háromkúti apátság történelmi és archaeologiai ösmertetését közölte; jun. 4-én
MátyásFlórián l. t.
„Anonymus időkora bizonytalan voltáról” értekezett, – WenzelGusztáv r. t. „Adalékokat” közlött
„Száva- Szent-Demeter városa történetéhez” –; végül PohradczkyJózsef r. t. ily című értekezése:
„Magyarország veszedelmének okozói a Lechparton 995-ben aug. 10-én”
felolvasottnak vétetett. Jun. 18-án
PestyFrigyes l. t. „A
perdöntő bajvívások történetéből Magyarországon” olvasott néhány fejezetet, s
Toldy Ferenc
NagyIván
l. t. „Tanulmányokat” közlött „a várrendszer némely viszonyairól”,
utána Nagy Iván
HunfalvyJános
r. t. a Statistikai és Nemzetgazdasági Közlemények II.
k. 1. füzetét mutatá be. Jul. 9-én
KarácsonMihály l. t.
értekezett e címen: „Aquincum. Bevezetés Budapest történelméhez”; –
WenzelGusztáv r. t.
„Biographiai Tanulmányait” adta elő „Stibor vajdáról”, – s
Hunfalvy János
Rómer
l. t. az Archaeologiai
Közlemények VI. k. 1. füzetét; – ugyanő jul.
30-án „a rómaiak védelmi rendszerét a Duna mentében Ó Szőnytől
Szekcsőig”; és Rómer Flóris
SzilágyiSándor
l. t. „Rozsnyai Dávid
életét és munkáit” ismertette; – Szilágyi Sándor
HenszlmannImre
l. t. pedig
a pécsi székesegyház rajzait mutatta be, magyarázó előadás kiséretében. Nov. 19-én
Henszlmann Imre
HunfalvyJános
r. t. „Hazánk közlekedési eszközeiről” értekezve
foglalta el székét; MátyásFlórián l. t. „Anonymus időkoráról” tartá első értekezését;
végre SchwarczGyula l. t.
„Észrevételeit” adá elő „hazánk elemi közoktatási statistikájának hiányairól, különös
tekintettel a tanítók fizetésére”. 1867. jan.
7-én
MátyásFlorián l. t.
„Anonymus időkoráról” tartotta II-ik előadását.
Hunfalvy János
5. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok egyesült ülésein:
1865 dec. 18-án
PólyaJózsef r. t. „Omne
vivum ex ovo” című értekezést tartott és ThanKároly l. t. „az ozon
képződéséről” értekezett s a „polhorai sós forrás vizének vegy-elemzését”
közlötte. 1866. jan. 15.
RózsayJózsef l. t.
„Adatok a hagymáz oktanához” című előadást tarta; s
HunfalvyJános
r. t. bemutatá a Magyar Birodalom természettani leírását tárgyazó
munkájának utolsó kötetét. Febr. 5-én
EntzFerenc l. t. „a
burgonya-betegségről és annak biztos elhárítási módjáról értekezett; ugyanakkor dr.
FrommholdKároly, mint
vendég, értekezése olvastatott „a féloldali ideges főfájásról”; 26-án
SzabóJózsef l. t.
„Tokaj-Hegyalja földtani viszonyairól”, – és DornerJózsef l. t. „egy Magyarországban
is feltalált déleurópai (cuscuta) növény fajról” tartott előadást. Márt. 12-én
PólyaJózsef r. t. előadta
„a növényéleti ösmeretek alkalmazását a növény iparban”; – KubinyiFerenc t . t. „a
növényvilág óriásairól” értekezett, „különösen a hársfáról, mint hazánk egyik
történeti és növénytani nevezetességéről.” April 9-én
FestVilmos r. t. a múlt
évben megkezdett előadásait folytatta „Magyarország álladalmi és országos
utairól”, – s KalchbrennerKároly l. t. részéről „a szepesi moszatok jegyzéke” lőn
bemutatva. Még azon hó 30-án
GregussGyula l. t. „a Duna
hő-mérsékére” vonatkozó észleleteit közlé, s „a tágulás törvényéről, névszerint a
víznél” értekezett; míg HazslinszkyFrigyesnek „Északi Magyarhon lombmoháiról” szóló értekezése
röviden mutattatott be. Máj. 14-én
SzabóJózsef l. t. „A
kiszáradt Fertő tavában eddig tett nyomozások” eredményét adta elő; s
EntzFerenc l. t. „a
borok gallisatiójáról, magyar szempontból” című értekezését olvasta. Jun. 11-én
MartinLajos lev. t.
„villanydelejesség erőműtani alkalmazásáról” értekezett, – s GregussGyula l. t. „Toldalékot”
nyujta „a víz tágulási törvényeinek igazolásához”, mely felolvasottnak vétetett. Jul. 2-án
JendrássikJenő l. t.,
székfoglalólag, „Két új szemmérészeti mód” címen értekezett, ahhoz a saját
terve szerinti tükör-készületet is bemutatván; SzabóJózsef l. t. pedig a Knyahinyai
meteor-esésről tőn pótló jelentést; ki júl.
16-án ugyan e meteorróli ujabb jelentése mellett, a math. és term.
bizottság Közleményeinek IV. Kötetét ismertette meg; valamint KruspérIstván l. t. is az általa
szerkesztett Meteorologiai Füzetek kinyomott íveit. Nov. 5-én
ReitterFerenc l. t.
székfoglalóul „Mértani és közgazdasági tanulmányait” adta elő „az általa
tervezett pesti Duna-csatorna kivitel módjáról”; és GyőrySándor r. t. „Előterjesztést tett a
Mathematikai és Természettud. Értesítő ügyében; u. a. hó 26-án
MarkusovszkyLajos l. t.
„A közegészségi tudomány mai állása, tekintettel Pest városára” c.
értekezéssel foglalt széket; SzabóJózsef l. t. A Math. és Term. tud. Közlemények IV. kötetét s
a Légtüneti Észleletek 1. füzetét, – FrivaldszkyImre r. t. az
Évkönyvek XI. k. 4. darabját mutatta be, melyben „Jellemző adatok
Magyarország Faunájához” c. munkája foglaltatik. Dec. 17-én
Frivaldszky János l. t. székfoglalóul „A
magyarországi egyenes röpüek (orthoptera) magánrajzát” adta elő; és
Hunfalvy János
SzilyKálmán
l. t. „a mechanikai hőelmélet általános
egyenleteiről” értekezve foglalt széket; u. a. GregussGyula l. t. bemutatta értekezését
„a Tapasztalati képletek egyik általános alakjáról”; végre még
Szily Kálmán
Szily
l. t. dr. Akin Károly tudományos működését ismertette.
Szily Kálmán
II. A bizottságok, feladatukhoz képest e lefolyt évben is szorgalommal és sükeresen
fáradoztak a magyar nyelv, történet, föld és nép ismertetése körében. Jelesül
1. A Nyelvtudományi Bizottság. Ennek müködését kedvező színben
mutatja fel „Közleményeinek” V. kötete, melyben több jeles dolgozattal
találkozunk. BudenzJózsef l.
t. itt fejezi be „mordvin közléseivel”
Reguly
hagyatékából kidolgozott mordvin tanulmányait. E közlések, a
Reguly-hozta eredeti erza- és moksa-mordvin szövegeken s azok magyarázatán kívül, egy
lehető teljes mordvin szótárral gazdagítják a nyelvtudományt. Reguly Antal
HunfalvyPál
r. t. a lapp nyelvet, jelesül annak éjszaki nyelvjárását, tekintettel azonban a déli –
enarei – nyelvjárásra is, lehető teljesen ismerteti. Ugyanő „Régi magyar
szók” címen részint egyes szók (rév, réj, kégy, sarchas, joccerdegh, evrek)
részint némely képzők (odut, tiluvi stb.) mivoltát fejtegeti. RibáryFerenc a minden európai nyelvtől
különböző ősrégi „baszk” nyelv ismertetését adja.
Hunfalvy Pál
Budenz
a magyar úgynevezett
igekötőket és az árja praefixumokat; FábiánIstván l. t. a va, ve képzőnek és
változatainak szereplését nyelvünkben; Budenz József
FogarasiJános
r. t. az „ilyen” névmást a
mongol után világosítják; végre gr. KuunGéza babyloni ékiratok assyr szavakból közöl
hasonlítást.
Fogarasi János
A nagy csapás után, melyet Czuczor halálával szenvedett, a Bizottság Fogarasi tagot kérte
fel, hogy a kivitel egysége tekintetéből maga folytassa s végezze be, ha lehet, a Magyar
Nyelv Szótára szerkesztését, ki azt szivesen el is vállalta. Czuczor halála és Vass
József elköltözése által megfogyott számát tagjainak
Mátyás Flórián
és
Mátyás Flórián
Vámbéry Ármin
új
tagokkal tölté be.
Vámbéry Ármin
Eszközlé a Bizottság, hogy
MátyásFlórián
tag részint tájszólási részint levéltári
nyomozásaira a hatóságokhoz ajánló levelet nyerjen a nagymélt. m. kir. helytartó
tanácstól; ugyanennek
magyar nyelvtörténeti szótárát
melegen ajánlotta az Akadémia és
Igazgató tanács pártolásába, s remélhető hogy a tett lépések után e becses szótárat nem
sok idő mulva birni fogja a magyar tudományos közönség. A „Magyar Nyelv Szótárát”
illetőleg, pótló cikkek érkeztek a Bizottsághoz Mátyás Flórián
GruberJózsef
sopronyi nevelőtől két
ízben; Gruber József
MarikovszkyGábor
dömsödi segéd lelkész pedig immár az 1197-ik számú pótcikkét
küldötte be.
Marikovszky Gábor
2. A Történelmi Bizottság ezévi munkásságát kedvező színben tünteti fel kiadványainak
sora. Elsők a
Történélmi Emlékek (Monumenta), s itten az Irók osztályának X, XVI, XVII
és XVIII. kötetei. Ezek elseje
VeráncsicsAntal
összes munkáinak VII-d. kötetét hozza, a
felejthetetlen Veránics Antal
SzalayLászló
munkásságának utolsó gyümölcsét.
A második Szalay László
ForgáchFerenc
„Magyar Historiáját 1540–72. Forgách Simon és Istvánfi Miklós jegyzéseikkel együtt ”Forgách Ferenc
MájerFidél
,
s aztán
Májer Fidél
ToldyFerenc
r. t. gondjai alatt. Ez utóbbitól veszszük a
harmadikat: Baranyai Decsi János Commentárjainak fennmaradt, illetőleg a kiadó által
felfedezett részeit; végre negyedikül, Tököly Naplóját nyerjük (1676 nov. – 1678 máj.
15.) Toldy Ferenc
TormaKároly
b. tag. becses törekvéseinek eredményét. – A Monumenták mellett egy
rendkívüli kiadást is eszközlött a Bizottság. A tiszteletre méltó aggastyán
Torma Károly
CzinárMór
lev. tag, áldozatos munkássága hozta létre a Betürendi Tárgymutatót Fejér György magyar
történelmi Okmánytárához, mely a Codex használhatóságát kitünő mértékben növeli. A derék
férfiú e nagy munkát aránylag rövid idő alatt és minden anyagi jutalom nélkül hajtotta
végre.
Czinár Mór
Hogy a Bizottság gyűjtéseit ez évben is szorgalmasan folytatta, fölösleges említeni,
valamint hogy mind szaporább azon kútfők és történeti munkák száma, melyek sajtó alá
készítve kiadásra készen állnak. Ez utóbbiak közől „
RozsnyaiDávid
török-deák életét és
munkáit”’ emeljük ki, Rozsnyai Dávi
SzilágyiSándor
l. tagtól; – a gyüjtés terén Simonyi Ernő
hazánkfia tett nagyobb szolgálatot, ki ujabban 414 lapnyi másolatot küldött a „Florenci
magyar Okmánytár ” számára.
Szilágyi Sándor
3. Az Archaeologiai Bizottság a magyarhoni régi műemlékek nyomozását ez évben is
szakadatlanul folytatta, a megvizsgáltakat közlönye által megismertette. Tagjai közől
HenszlmannImre
a pécsi főtemplomot vette föl s készíté el leírását nyomtatás alá;
Henszlmann Imre
RómerFlóris
pedig, számos egyéb kirándulásain kívül, melyeket a nyár folytán a Duna mentében
tett, Mohácstól a Traján hidjáig vízsgálta mindkét parton a római várakat, oly célból,
hogy a rómaiak védrendszerét tanulmányozza. – Intézkedés történt, hogy a még alapjaikban
is pusztuló ó-szőnyi, ó-budai és mitrovici ősrégi városok területei szakértően
fölméressenek; némely községek sikeresen szólíttattak fel a határaikon álló műemlékek
megóvására; a budai emléktáblák egy része föltevésre készen áll; bronz-kori eszközök és
állatmaradékok vegytanilag és állatbonctanilag megvizsgáltattak; a régészet-kedvelőkkel
igen élénk levelezés keletkezett, miáltal a Bizottság munkálkodása kifelé is
lankadatlanul gyarapodott. A magyar értelmiség lelkesítésére felszólításokat közlött a
Bizottság a havi lapokban; a földmívelők közt pedig több ezer példányban nyomtatott
utasító röpíveket osztott ki. Így nem csuda, hogy a mai napon kedvenccé emelkedő
archaeologiai tanulmányok iránt a részvét szembetűnőleg növekszik. Hogy végre e
mozgalomban a kellő tájékozási eszközök se hiányozzanak, a Bizottság nemcsak a dús
tartalmú VI. kötetet adá ki „Közleményeiből”; hanem elkövetett mindent, hogy e csekély
áru évi munkálatain kívül a régen várt „Műrégészeti Kalauz” is megjelenjék. A mind
olcsóság, mind tanulságos tartalom ajánlotta két első kötetet nem sokára a harmadik rész
is fogja követni.
Rómer Flóris
4. A Statisztikai Bizottság működése eredményeit „Statistikai és Nemzetgazdasági
Közlemények” három új füzete mutatja fel.
FestVilmos
r. t. folytatja azokban
Magyarország állami és országos útjainak ismertetését, egyszersmind javaslatot közöl, mi
módon s mi költséggel lehetne ez utak hálózatát kiegészíteni, kimutatván az eddigi
útépítés s az ingyenes közmunka rendszer hiányait is.
Fest Vilmos
KonekSándor
l. t. a földbirtok
statistikájáról értekezik, egyszersmind ismertetvén a „Magyarország mívelési ágak
szerinti terjedelme és földjövedelme” című munkát, felhíván a köz figyelmet az országos
statisztikai hivatal nem létéből eredő hátrányokra. –
Konek Sándor
BarsiJózsef
biz. tag a róm. kath
egyházmegyék elemi tanügyét ismerteti, oly részletes adatok alapján, mint még nálunk
soha sem történt, s meggyőz mindenkit a népnevelési ügy javításának elutasíthatatlan
szüksége felől. Barsi József
HunfalvyJános
r. t. hazánk bányászati viszonyait (1862– 1864) ismerteti
s figyelmeztet az okokra, melyek ez években bányászatunk hanyatló irányát idézték elő.
Dr. Hunfalvy János
TormayKároly
a légtünetek és egészségügy körében 1865-ben Pesten tett észleleteit,
dr. Tormay Károly
AthanászSzilárd
Jász-Fényszaru mezőváros statiszt. leírását közlé;
Athanász Szilárd
KeletiKároly
, a
műipar meghonosítása elvéből indulva ki, értekezik „az iparos nevelésről" s megismertet
az idevágó külföldi jeles intézkedésekkel; végre Keleti Károly
WeningerVince
l. t. „A bankügy
elmélete” I. részében a jegy és letéti bankokat tárgyalja s korszerű munkával hitelügyi
törekvéseinknek hasznos szolgálatot tesz.–
Weininger Vince
E füzetek számos apróbb cikkein kívül fölemlítendő még az 1865-ben összeírt országgyűlési
képviselő-választók kimutatása, és a magyarországi összes könyv- és kőnyomdák
jegyzéke.
5. A Mathematikai s Természettudományi Bizottság a szakába vágó s honunk viszonyaira
vonatkozó adatok gyüjtésében részint utaztatás, részint felszólítás, részint segélyezés
által törekedett célt érni.
Utaztak
SchenzlGuidó
r. és
Schenzl Guidó
KruspérIstván
lev. tag, folytatván 1864-ben megkezdett, s
hazánk delejes viszonyai vizsgálására vonatkozó körútjokat. Kruspér István
KalchbrennerKároly
l. t. a
Szepességet s annak szomszéd határait járta be a lopvanőszők tanulmányozása végett.
Végre Kalchbrenner Károly
SzabóJózsef
b. tag és előadó föld és talajtani tanulmányozást tőn Somlyó bortermő
vidékein; ugyanő meglátogatta a híressé vált meteorkő hullás helyét, Knyahinya falut s
környékét, Ung megye északi részében, hogy az esés közelebbi körülményeiről személyes
meggyőződést szerezzen.
Szabó József
Részbeni segélyezés mellett
BernáthJózsef
r. t. vegytani elemzés alá vett több oly
kőzetet, melynek földtani viszonyai geologjaink által fel voltak derítve.
Bernáth József
A meteorológiai s magnetikai észleléseket
SchenzlGuidó
folytatta Budán az Akadémia által
fölszerelt észleldében; s az eredmények mindazon külföldi észleldének, melyek ez iránt
hozzánk felszólítást intéztek, időnkint rendesen megküldettek. A vidéki észleldék, úgy a
meteorologiára nézve általában, mint különosen a tiszaí mérnöki öt állomáson az esőre
nézve, rendesen történtek.
Schenzl Guidó
A Bizottság munkálkodásának eredménye két rendbeli nyomtatványban látható; egyik
„Közleményei” IV. Kötete, melyben geologiai, növénytani, meteorologiai és hydrologiai
értekezések foglaltatnak; a másik e cím alatt „Légtüneti Észleletek” most látott először
világot, s tartalmazza az egyes észleleteket, megkezdve a
MayerLambert
utolsó budai
csillagász által tett s kéziratban meglevő jeles észleletekkel.
Mayer Lambert
III. Az 1865-i közülés óta megjelent akadémiai kiadások teljes sora, a már említettek
befoglalásával, következő.
2. A Magyar Tudományos Akadémia Jegyzőkönyvei. 1865. 2. füzet. 1866. 1-ső füzet. A M. T.
Akadémia rendeletéből közzéteszi Csengery Antal, jegyző. 1866. 2-ik füzet. A M. T.
Akadémia rendeletéből szerkesztette a titoknok.
3. Magyar Tudományos Akadémiai Értesítő. Új folyam
a) A Nyelv és Széptudományi Osztály
Közlönye. Szerkeszti
ToldyFerenc
. (Eddig megjelent három kötet).
b) A Philosophiai
Törvény- és Történettudományi Osztályok Közlönye. Szerkesztette Toldy Ferenc
CsengeryAntal
. V. köt.
2. füz. c) A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye. Szerkeszti
Csengery Antal
GyőrySándor
, VI. köt. 1. füz.
Csengery Antal
4. Nyelvtudományi Közlemények.
Szerkeszti
HunfalvyPál
. IV. köt. 3. füz. V. köt. 1, 2.
füz.
Hunfalvy Pál
6. Statistikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Szerkeszti
HunfalvyJános
. II. köt. III.
köt. 1. füz.
Hunfalvy János
8. Magyar Történelmi Emlékek. (Monumenta Historiae Hungarica.) Második osztály; írók:
X-d. köt. Veráncsics Antal összes munkái.
Közli
SzalayLászló
. Vll-d. köt. írók: XVI.
köt. Forgách Ferenc Magyar Históriája.
Közli Szalay László
MajerFidél
. XVII-d kötet: Baronyai Decsi
János Magyar Historiája. Közli Majer Fidél
ToldyFerenc
. XVIII-d. kötet: Tököly Imre Naplója.
Közli:
Toldy Ferenc
TormaKároly
.
Torma Károly
9. Fejér György Magyarországi Okmánytárának betürendes Tárgymutatója. (Index Alphabeticus
Cod. Diplomatici Hungariae.) A M. T. Akadémia megbízásából készítette
CzinárMór
ak.
tag. Pest, Eggenberger, 1866.
Czinár Mór
10. A Magyar Nyelv Szótára. A M. T. Akadémia megbízásából készítették
CzuczorGergely
és
Czuczor Gergely
FogarasiJános
. III. köt. 6. füz. IV. köt. i, 2. füz.
Fogarasi János
11. A Régi Magyar Nyelvészet Erdősitől Tsétsiig. (Corpus Grammaticorum Unguae Hungaricae
Veterum.) A M. T. Akadémia megbízásából kiadta
ToldyFerenc
t. tag. Pest, Eggenberger,
1866.
Toldy Ferenc
12. Euclides Elemei. XV. könyv. Fordította
BrassaiSámuel
akad. r. tag. Pest,
Eggenberger, 1865.
Brassai Sámuel
13. Légtüneti Észleletek. Kiadja a M. T. Akadémia Mathem. és Term. tudományi Bizottsága.
Szerkeszti
KruspérIstván
. I-ső kötet. Pest, Eggenberger, 1866.
Kruspér István
14. A Magyar Tudom. Akadémia Munkálkodásairól és Pénztára mibenlétéről 1865-ben.
Jelentése az Igazgató Tanácsnak. Pest, 1865.
15. Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral.
MDCCCLXVII-re. Pest, Eggenberger, 1866.
IV. A közelebbi nagygyűlés óta lefolyt pályázatok eredménye következő: A gr. Teleki
József féle drámai jutalmat, melyre 1866- ban szomorújátékok versenyeztek, tizenöt
pályamű közől, viszonylagos becsénél fogva, a „Nagyság átka” című nyerte, melynek
szerzőjéül
Zichy Antal
neve tünt ki.
Az ugyanazon évi gr. Karácsonyi jutalomra pályázó
hét vígjáték közül egy sem találtatván a díjra érdemesnek, az nem adatott ki; kettő
azonban: „A Tévutak” (V. sz.) és „A jóféle magvak kikelnek” (IV. sz.) mint figyelemre
méltók tüntek ki társaik közől. Az 1865-ben hirdetett többi pályázat sorsa még függőben
van.
Zichy Antal
V. A könyvtár Európa és Amerika több rendbeli tudományos intézetével fentartott
csereviszony által folyvásti gyarapodásnak örvendett: ezenkívül testületek és egyesek
szivességéből, – melyek közől
KmetyGyörgy
, és
kir. személynök Kmety György
MelczerIstván
urak
adományait emeljük ki – továbá a köteles példányok pontosabb beküldése, valamint
könyvvétel útján is szaporodott. Egyéb tudományos és mű-tárgyakból nevezetesb
ajándékozást tettek: gr. Melczer
FesteticsGyörgy
igazg. tag, úr ő mlga, ki Reisz György
„Régi névaláírások" gyüjteményét vette meg;
dr. Festetics György
StuhrLipót
úr éremgyüjteménye másod
példányait ajánlá fel;
Stuhr Lipót
CsépcsányiVendel
úr, b. Révay Simon úr közbenjárására, három
codex eredeti okmányt;
Csépcsányi Vendel
Süphi bej
külső tag Brussa Város terjedelmes térrajzát;
Süphi bej
KunPál
úr, négy okmányt;
Kun Pál
HangyaliMihály
úr 58 db. érmet;
Hangyali Mihály
DeákFarkas
úr Keglevich Péter (1599–
1631) naplóját;
Deák Farkas
DobyAntal
úr régi okleveleket;
Doby Antal
BecskeBálint
úr Kazinczy Ferenc
gyermekkori arcképét;
Becske Bálint
ToldyFerenc
r. tag Czuczor Gergely arcképét ajándékozták az
Akadémiának.
Toldy Ferenc
VI. Halál által nagy és súlyos veszteségeket szenvedett az Akadémia. 1866. jan. io-én
veszté el elnökét,
gr.
Dessewffy Emil
t, egyszersmind törvénytud. osztálybeli tiszt.tagját; febr. 17-én
Dessewffy Emil
Kiss Károly
mathem. osztálybeli rendes tagját; febr. 28-án
TKiss Károly
Gaál József
nyelvtud. osztálybeli tagot; máj. 21-én hg.
Gaál József
Esterházy Pál
igazg. tagot; jun. 13-án
Esterházy Pál
Zsarnay Lajos
nyelvosztályi lev. tagot; aug. 17-én
Zsarnay Lajos
Zádor György
törvénytud. osztálybeli rendes tagot; sept. 9-én
Zádor György
Czuczor Gergely
nyelvosztálybeli rendes tagot; oct. 19-én hg. prímás és bíbornok
TCzuczor Gergely
Scitovszky János
igazg. tagot; végre dec. 7-én
Scitovszky János
Palugyay Imre
történettudományi osztálybeli tagját.
Palugyay Imre
Vigasztalásul három külföldre menekült tagját adta vissza királyi kegyelem:
Pulszky Ferenc
tiszteleti,
Pulszky Ferenc
Horváth Mihály
rendes és
Horváth Mihály
Rónay Jácint
levelező tagokat.
Rónay Jácint