[szerkesztői feloldás]
JEGYZŐKÖNYV
Jelen voltak:
Hunfalvy Pál
r. t. s könyvtárnok, Hunfalvy Pál
Pauler Tivadar
, Petzval Ottó rr. tt.,
Pauler Tivadar
Arany János
titoknok.
Arany János
1.
Toldy Ferenc
bizottsági
elnök indítványozza, hogy az ügyek gyorsabb folyamata végett, a bizottság, ha
elintézendő tárgy van, minden hóban, az összes akad, ülést megelőző
osztályülés utánra hívassék össze.
Toldy Ferenc
2. Ugyanaz, tekintve az ingyen kiosztott akadémiai kiadványok már is
nagy számát, és hogy az ekkép megajánlott könyvek nincsenek is mindenkor az illető
intézet szükségei szerint válogatva össze, — határozatban kimondani kivánná, hogy kisebb
tanintézetek, mint algymnasiumok, alreáltanodák stb. addig is, mig a jelen bőkezű
rendszer fen áll, ezentúl csak az Értesítővel s az Értekezések öt
osztályával (a törvénytudományit oda nem értve) elégíttessenek ki.
Helyesléssel fogadtatván, a bizottságnak a mától fogva tárgyalandó kérelmeknél ez fog
zsinórmértékül szolgálni.
3. Olvastatott az eperjesi kir. kath. (al)gymnasium igazgatóságának az akad. ülés által
véleményre áttett, és mindennemű közlönyt átalában kérő folyamodványa.
Az előbbi pontban foglalt határozat értelmében, a bizottság az Értesítőt és az
Értekezések öt osztályát véli megajánlandónak.
4. A budai királyi főreál tanoda, az akadémiai ülés által ide áttett kérőlevélben, más
nagy tanintézetek példájára minden kiadványt óhajtana megnyerni.
Az Évkönyvek, a (régi) Értesítő math. és természettud. füzetei s
általában a mathem. és természettudományi kiadások eddig is járván a budai főreál
tanodának; ezekhez a bizottság még az (új) Értesítőt s az
Értekezések öt ösztályát ajánlja csatolni.
5. Az Erdélyben,
Károlyfehérvár
t levő Batthyány-könyvtár részére, könyvtárnoka Beke Antal az Akadémia minden kiadványaért folyamodik.
Gyulafehérvár
Miután a maros-vásárhelyi gr. Teleki-könyvtárt az Akadémia ily kedvezményben már
részesíté: a bizottság e kérelmet nem véli megtagadhatónak.
6. Doby Antal tisza-újlaki szabó-mester, kölcsön
könyvtára részére azon tekintetből kérné az Akadémiának ily célra alkalmas kiadványait,
hogy szegény néptanítók ingyen olvashassák.
A bizottság méltányolja ugyan Doby úr készségét, hogy kölcsönkönyvtárát a szegénysorsú
néptanitóknak ingyen megnyitotta; de úgy véli, hogy az Akadémia kiadványai a mondott
célra nem alkalmasok; annál fogva a kérelmet az Akadémia nem teljesítheti.
7. A nagybecskereki algymnasium igazgatóságának az Akadémiától véleményre áttett
kérőlevele minden kiadvány iránt, fel olvastatván:
8. Kubinyi Ágoston tiszt. tag, mint az
archaeologiai bizottság elnöke, ennek nevében kérelmet intéz a bizottsághoz, hogy miután
az akadémiai könyvtárban a külföldi társulatoktól az archaeologiai cserepéldányok igen
hiányosan vannak képviselve, gondoskodjék módokról, hogy e hiány megszüntettessék, s a
hiányzó egyes füzetek vagy kötetek megszereztessenek.
A könyvtári hivatal utasíttatott, hogy a mennyiben évi pénzrovata engedi, törekedjék a
hiánynak vétel általi kiegészítésére.
9. Ugyanaz, mint a magyar nemzeti muzeum igazgatója, kéri az intézet
számára egyenesen a titoknoki kiadóhivatalból küldetni az Akadémia kiadványait, mert a
nyomdából járó köteles példányok csak hézagosan, s nem egyszer a hozzájok tartozó
ábrák nélkül folynak be.
A bizottság véleménye szerint a nemzeti muzeum könyvtári hivatala könnyen eszközölheti,
hogy a nyomdai köteles példányok hiány nélkül beérkezzenek; az Akadémia részéről
egyenesen is megküldeni a bizottság fölöslegesnek vélné, annyival inkább, mert illetékes
oldalról oly megjegyzést hallott, hogy a magyar kir, egyetem könyvtárában hasonló baj elő
nem fordul.
10.
Rézső Enzsel Sándor
, az
általa sajtó útján javaslatba hozott börtön-könyvtárak gyarapítására, kéri az Akadémia e
célnak megfelelő kiadványait.
Fogytán lévén az Akadémia régibb — s nem oly tartalmúak ujabb kiadásai, hogy azokat
közönséges fegyenc valami haszonnal olvashatná, a kérelem teljesitését nem ajánlhatja a
bizottság.
11. A székes-fehérvári al-reáltanoda igazgatósága folyamodványára,
melyben a bizottságok közleményeit, az Évkönyveket az Értesitő
mind három osztályát jelöli ki folytonos ingyenküldésre; az 1867-ig megjelent akad. kiadványokat pedig, az ár egynegyedének
elengedésével, megvenni ohajtja,
a bizottság véleménye az, hogy folytonos küldésre, mint a föntebbi esetekben, csak az
Értesitő s az Értekezések öt osztálya adassék meg; az 1867-ig megjelentek pedig 25%-árengedéssel
odaajánlhatók volnának.
12. Demjén József, „Irodalmi Értesitő"
című magyar bibliographiai folyó-írása számára az Akadémia ez évben megjelent és
megjelenendő minden kiadványait kéri.
A bizottság véleménye szerint ez áldozat nem volna arányban a nyereséggel, mely e
bibliographiai fölemlítésből az akadémiai kiadványokra háramlanék; de fölösleges, miután
Demjén
urnak csupán a címekre van
szüksége, azokat pedig az akadémiai könyvárusnál időről-időre megszerezheti.
Demjén József
Miután a kir. egyetem e munkának birtokában van, tekintettel az Akadémia mérsékelt
könyvtári budgetére: nélkülözhetőnek látszik.
14.
Toldy Ferenc
elnöklő
bizottsági tag, fölemlítvén a tudvalevő körülményt, hogy az Akadémia
kiadványaiból ingyen elosztandó példányok száma már is oly tetemesre rúg,
hogy az 500 példányban nyomott közlönyök — és munkáknak szinte felét igénybe veszi, s ha
ily arányban szaporodik, egy felől az Akadémia pénztára nem bírja meg a terheltetést,
másfelől kiadványaink egészen kiszorulnak a könyvkereskedésből, nem csak mert oda
példány alig marad, hanem azért is, mert azon intézetek láttatnak el ingyen könyvekkel,
melyeket, a külföld példájára, Akadémiánk is épen természetes
vevőinek tekinthetne: inditványozza:
Toldy Ferenc
1. javasoltassék az Akadémiának, hogy a hazai tanintézetek számára való ingyen kiosztását
kiadványainak folyó 1867 végével szüntesse
meg.
2. Az Akadémia tegyen fölterjesztést a m. k. vallás- és közoktatásügyi miniszteriumhoz,
kérvén, hogy azon tanitézetek számára, melyek tanpénzei a mondott n. m. miniszteriumhoz
befizettetnek, e tanpénzekből az Akadémia olynemű és annyi kiadványát megrendelni
méltóztassék, minő és mennyi az illető intézet szükségeinek megfelel.
Arany János
Arany János
n
Jegyzet
Némelyik biz. ülés 4 — 5 óra hosszat is tartott, s ezután kellett
A.
-nak megírnia, vázlatai
alapján, a jkv.-et. Az itt közölt is megvan kéziratában a Vegyes Biz.
Jkv. I. részében.
Arany János