Aranysárkány fejléc kép
 
233/1867 BIZOTTSÁGI JELENTÉS  
  a levelező tagok számának meghatározása iránt.  
  Tekintetes Akadémia!  
  Az 1865. évben tartott nagy-gyűlés (jegyzőkönyve XXIV. számában) elhatározta, hogy az egyes osztályokban a levelező tagok száma határoztassék meg s ez által vettessék korlát azon osztályok eljárásának, melyek minden nagygyűlés alkalmával feles számu tagokat ajánlanak; egyszersmind elrendelte, hogy az egyes osztálybeli levelező tagok számának megállapítása egy küldöttség által történjék, melybe minden osztály részéről, az illető osztályok által két-két tag választandó. E határozat foganatosítása az 1867 jan.-ban tartott nagygyűlésig (321. pont) meg nem történvén, a mondott nagygyűlés (jkv. IX.) ujólag elrendelte a bizotts. javaslat elkészítését s a legközelebbi nagygyűlésre kiadását. Nem levén azonban még az osztályok által a biz. tagjai megválasztva, ennek eszközlésére az osztályok felhívattak s a megtörtént választások a febr. 25-i ülésen bejelentettek, mely összes ülés a bizottságot feladata végrehajtására utasítá. A f. hó 7-i akad. összes ülésen végre, tekintettel a közelgő nagygyűlési időszakra, a bizotts. összehívása szintén sürgősnek mondatott ki.  
  Ez előzmények után a biz. f. hó 24-én összeülvén, mindenek előtt kiküldetése határait kivánta megösmerni. A felolvasott nagygyülési jegyzőkönyvekből az tűnt ki, hogy azokban a levelező tagok számának nem csupán egy — pl. a közelebbi — választásra érvényes meghatározásáról van szó, hanem olynemű állandósítást céloznak, minő a rendes tagoknál már eleve behozatott. Így állván a dolog, a bizottságnak figyelmét az Alapszabályokra is ki kellett terjesztenie, melyek 17. §-a szerint a levelező tagok száma meghatározva nincsen ; e szerint a biz. csak úgy járhat el küldetésében, ha egyszersmind az Alapszab. említett pontjának megváltoztatását ajánlja, mely körülményt hogy a kiküldő 1865. és 1867-i nagygyűlések figyelembe vettek volna, azok jegyzőkönyveiből ki nem tűnik.  
  A biz. tehát úgy vélekedett, hogy ha már az Alapszab. módosításáról van szó, az ne csupán ez egy pontban történjék. Akadémiánk alapszabályai, súlyos idők kényszere alatt idomulván a mostani formába, sok tekintetben nem felelnek meg többé az örvendetesen megváltozott politikai viszonyoknak. Valóban sürgető szükség és kinálkozó alkalom van jelen, azokat a kor-viszonyokhoz, nemzeti és tudományos érdekeinkhez képest célszerűbben átidomítni s eszközleni azt, hogy ne álljanak még a jövő évi almanachban is nehéz viszonyokra emlékeztető — bár Istennek hála! elavult dolgok, — mint az Akadémia jelenlegi alapszabályai.  
  Ennélfogva a bizottság indítványozza, méltóztassék az Akad. már e jelen összes ülésből egy bizottságot rendelni ki, mely az Alapszabályok teljes revízióját illetőleg az előmunkálatokat megtegye, s azokat egy összes ülésen bemutassa, hogy onnan már a legközelebbi nagygyűlés elé lehessen terjeszteni. Addig a 17. § módosításába ereszkedni a bizotts. nem látja szükségesnek; annál kevésbbé, mert az 1867-i nagygyűlés (jkve VIII. száma alatt) egyelőre gondoskodott arról, hogy a tagválasztás ezentúl a kellő korlátok közt gyakoroltassék.  
  Maradván tisztelettel,
Pest
Budapest
en, az 1867 oct. 24-én tartott bizottsági ülésből:  
 
[szerkesztői feloldás]
Horváth Cyrill
t. tag biz. elnök;
A.J.
Arany János
titk.