157/1400. 1868.
NAGYM. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF
A MTA természettudományi osztálya még a múltév végén egy az Akad. helyiségeiben
felállítandó vegyészeti műhely és állomás iránt terjesztett volt
javaslatot az összes Akad. elé. Mielőtt azonban az összes ülés az osztály javaslatát
döntő határozat alá bocsátotta volna, tudni kivánta először, vajon célszerű és
szükséges-e az Akad.-nak egy ily laboratorium és állandó vegyészeti állomás
létrehozása; továbbá vajon a költségek fedezésére elégségesek-e intézetünk jövedelmei,
egyéb tudományszakok háttérbe szorítása nélkül. Annál fogva egy, a külön osztályok által
választandó, vegyes bizottságot rendelt, mely a javaslattevő osztály tervének bővebb
megvizsgálása mellett, a föntebbi kérdésekre feleletet adjon.
E bizottságnak az alulírt napon tartott összes akad. ülés elé terjesztett jelentése az
első kérdést igenlőleg dönti el. A bizottság — úgy mond — teljesen át van hatva a
vegytannak nagy horderejétől, mert nemcsak közvetlen gyakorlati hasznosságát, hanem azon
jelentőségét is átértette, mely által az újkori míveltségnek mindinkább egyik fő
fontosságú tényezőjévé válik. Már ez átalános szempontból kiindulva, óhajtandónak tartja
a bizottság nevezett intézet életbe léptetését. Hazánkban, ez irányban, a tárgy
cultur-jelentőségéhez és nemzetgazdasági fontosságához képest alig vagyunk a kezdet
elején. Nincs nálunk egyetlen vegyészeti laboratorium sem, mely belterjesen foglalkoznék
az idevágó kérdések tanulmányával. Már pedig a természetbúvár laboratorium nélkül, mint
Pasteur
mondja, harcos a csatatéren fegyver nélkül. Az Akad. mathem. és természet tud.
bizottsága a programmjában kitűzött feladatát vegyi műhely nélkül megoldani teljességgel
nem képes. Az országban már meglevő, különben is sajnálatos nyomorban sínlődő
laboratoriumok a tanítás legszerényebb igényeinek is alig felelnek meg. Föltéve azonban
hogy egy vagy két ily laboratorium péld. az egyetemen és műegyetemen fel fog is kellően
szereltetni, ezek határozott célja: gyakorlati és rendszeres oktatás a vegytanban. Ez
intézetek főnökei által tehető némi szolgálat semmikép sem felelhet meg az Akad. által
math. és term. tud. bizottsága elé tűzött feladatoknak. Ilynemű kérdések megoldására
egyrészt a külön laboratoriumok nélkülözhetetlenek, de másrészt ezek magukban véve nem
elégségesek, mert sikeres működés ezekben csak akkor képzelhető, ha alkalmas
szakképzettségű s más terhes teendőktől független egyének rendszeresen eszközlik bennök
azon vizsgálatokat, melyek hazánk természetrajzi, geologiai, hydrographiai,
archaeologiai és gazdászati viszonyainak vegytani tekintetben ismertetését célozzák és
így a math. és term. tud. biz. feladatának megoldására nélkülözhetetlenek.
Pasteur, Louis
Kimutatván e szerint a bizotts. az akadémiai vegytani műhely
szükséges voltát: a költségekre nézve ohajtaná, hogy azokat maga az Akad. födözze. Ha
azonban ez, a pénztár helyzete miatt nem történhetnék, a nélkül hogy az Akad. munkássága
más irányban csorbát ne szenvedjen: a bizottság a kérdéses ügyet azon javaslattal ajánlá
az Akad. pártfogásába, hogy e műhely folyó költségei fedezésére, mely évenkint 3—4000
frt-ot igényelne, igyekezzék országos segélyt eszközölni ki.
Indokolja e javaslatot azzal, minthogy e labor.-ban kifejtendő működés nemcsak
specifikus akad. és míveltségi de, közvetlen országos és nemzetgazdászati
érdekkel is bir. Ez esetben a kérdéses műhely működésének lehetővé
tételét az Akad. maga részéről az által támogathatná, hogy ez intézetnek a megfelelő
helyiségeket saját házában átengedné használatra s eszközölné, legalább részben, az első
fölszerelést, mi már némileg meg is történt. Ezen kívül mathem. és természet tud. biz.-a
által vezetné a működés feletti felügyeletet, s igényt tartana arra, hogy e labor.-ot
saját céljai előmozdítására is felhasználhassa.
E javaslatot az Ak. minden részeiben elfogadván, miután anyagi körülményei tekintetbe
vételével nincs reménye, hogy ily laboratoriumot saját erején állitva, fel is
tarthasson, jelen aláz. felterjesztésében Nagymélt.-t megkérni határozá, hogy ez
ügyet magas pártfogásába venni és ministeri költségvetésében az ohajtott
országos segélyt indítványozva, azt a törvényhozásnál
kieszközölni méltóztassék.