JEGYZŐKÖNYV

A Magyar Tudom. Akadémia állandó könyvtári bizottságának 1868 febr. 27-én tartott ülésében, jelenlévén

Toldy Ferenc

r. t. mint elnök,

Petzval Otto

Petzval Ottó

r. t.,

Hunfalvy Pál

r. t., könyvtárnok

Arany János

titoknok.

1. Olvastatott az akad. titoknoknak a jan. 27-i összes ülés azon határozatáról értesítő levele, mely szerint a bizottságtól vélemény kivántatik a párisi Archaeologiai és történelmi Társulattal megkötendő csereviszony és megajánlandó akad. kiadványok iránt.

A bizottság az Akadémia kiadványaiból egyelőre az Archaeologiai publicatiokat teljesen felajánlandóknak s megküldendőknek véleményezi; egyszersmind felszólíttatni javasolja a mondott társaságot, foglalkozik-e szorosb értelemben vett történelmi kiadásokkal? Mely esetben, kölcsönös arány megtartása mellett, a történelmi bizottság kiadásai is megküldhetők volnának.

2. Ugyanazon akad. ülésből áttett válaszára a vallás és közoktat. minister ő exjának, miszerint Bock Ferenc híres munkája a német koronázási jelvényekről csak Ő Felsége magán pénztára igénybe vételével volna kérhető ajándékul: javasoltatik a nevezett munkának az akad. könyvtár részére, az ajánlott árengedmény felhasználása mellett, pénzen való megszerzése.

3. A bizottság elnöke előterjeszti ugyanazon n. m. minister úrnak, úgy is mint az Akadémia elnökének, szintén a jan. 27-i összülésből véleményre áttett azon válaszát, hogy az akadémia kiadványainak a tanintézetek számára pénzen megrendelése iránt a ministerium nem határozhat addig, míg az Akadémia az ingyenküldés ügyét végleg el nem dönti; ez utóbbi pontra nézve azonban, mint akadémiai elnök is azt tanácsolja, hogy álljon el az Akadémia ezen szándokától.

A bizottság, részint a miniszteri válaszban előadott okok, részint és főleg a hazai körülmények bővebb megfontolása után időszerűnek véli, hogy az Akadémia egyelőre ne szüntesse még meg kiadványainak tanintézetek számára ingyen való kiszolgáltatását.

4. Előterjesztetett

Hunfalvy Pál

akad. könyvtárnok jelentése a könyvtár állapotáról, melyet a jan. 27-i összes ülés véleményre tett által a bizottsághoz, egyszersmind kiemelvén az abban foglalt panaszt, hogy a köteles példányok gyérebben érkeznek a könyvtárba egy idő óta, s véleményt kivánván az iránt: vajon célszerű volna-e ez ügyben a m. kormánynál ujabb lépéseket tenni.

A mi a jelentést átalában illeti, fel fognak szólítatni a bizottság összes tagja, hogy azt figyelmesen megolvasva, reá észrevételeiket s javaslatokat megtenni szíveskedjenek, mi megtörténvén, egy későbbi ülésben fogna tárgyalásra kitüzetni. A köteles példányokra nézve ellenben a bizottság már most ajánlja az Akadémiának, hogy miután az 1840 VI. t. c. II §-a rendelete szerint a Magyarországban és kapcsolt részeiben nyomtatott munkákból a Magyar Tudós Társaságot egy példány illeti, s e törvényt az 1848-i sajtó törvény hallgatással mellőzte ugyan, de határozottan el nem törölte, kéressék meg egy alázatos fölterjesztésben a m. kir. ministerium, hogy ha az idézett 1840-i törvényt érvényben állónak véli, annak foganatosítására a szükséges rendeletet kibocsátani méltóztassék; ha ellenben úgy vélekednék hogy a nyomdászok és kiadók csupán az 1848-i sajtótörvényben megnevezett 2 köteles példánynyal (a n. muzeum és a hatóság részére), tartoznak, oda hatni kegyeskedjék, hogy az Akadémiának egyszer már törvény által meg állapított igénye a törvényhozás által ujólag és határozottan megerősíttessék, annál is inkább, mert remélhetőleg nem sokára oly helyzetben lesz az Akadémia, hogy könyvtárát az egész közönségnek megnyithatja.

5. Akadémiai elnök úr ő nmga az Eggenberger féle könyvárusi cég ellen a titoknoki hivatal részéről beadott panaszok megvizsgálását általtevén a bizottsághoz;

Ámbár a B. alatti csatolványból és ennek mellékleteiből világosan kiderül, hogy a mondott könyvárusi cég a bel és külföldi intézetek s tagok számára rendelt könyvek elszállítását igen hanyagul teljesíti, úgy hogy több esetben másfél s egy évbe került míg azok eljutottak rendeltetésök helyére; némely távoliab küldeményekről pedig téritvény még sohasem jött vissza, minélfogva azok elvesztét gyaníthatni; ámbár ugyanez iratokból arra mutató jelek sem hiányoznak, hogy az Eggenberger cég az Akadémia könyvei árulása körül sem fejt ki szükséges erélyt, sőt a rendetlenség gyakori jeleit tapasztalhatni nálok: mindazáltal tekintetbe véve, hogy az e céggel való régi viszony rögtöni felbontása nem csak a cégre lesujtólag, hanem magára az Akadémiára is alkalmatlanul hatna, s remélve más felől, hogy a legközelebb e kereskedésbe vont új erők az üzlet folyamába nagyobb élénkséget fognak behozni, — a bizottság nem javasolja az Eggenberger féle viszonynak rögtöni felbontását; hanem mind a könyvek árulását mindazok elszállítását az illető tagokhoz és intézetekhez még ez évben kisérletkép nála hagyni kívánja; oly módon azonban, hogy az Akadémia könyvárusát illetőleg az A alatti csatolványban elősorolt föltételeknek (kivéve az eladási százalék lejebb szállítását) a cég tulajdonosai magokat alávessék, s azokat kötelező formában alá is irják. — A mi illeti a cég tulajdonosai által beadott javaslatot a könyvek postai szállítása iránt: a bizottság azt nem tartja elfogdhatónak, miután a vám területen állítólag 1/3 részre szállított postai díj is tetemesen nagyobb, mint a könyvárusi küldés költsége; a vámterületen kívül pedig még is fennmaradna a bizonytalan könyvárusi szállítás; valamint a hazában sem remélhető az ingyen postavitel kieszközlése. — Végül a könyvárus azon kivánatát, hogy a csomagolást a raktárban, itt az Akadémia helyiségében teljesíthesse, bárha erre a raktárpince nem alkalmas, — oly módon talán meg lehetne adni, hogy az akadémiai raktárnok valamelyik bizottsági terembe (mikor ülés ideje nincs) szállítván a könyveket, ott a könyvárus becsomagolhassa.

Mely értelemben elnök úr ő méltóságának jelentés fog tétetni.

Arany János

titoknok

n

Jegyzet A Könyvtári Bizottság hosszas ülésében nemcsak a külföldi cserékkel foglalkoztak, hanem elvileg kimondták az iskolák ingyen-könyv ellátásának megszüntetését is; foglalkoztak az Eggenberger-céggel is.