JELENTÉS
A Nyelv- és Széptudományi Osztály az 1861—1866.
évkörre szóló költői nagyjutalmat
Tompa Mihály
hét kötetnyi összes költeményeiből az 1863-ban
megjelent VI-ik kötetnek ajánlván kiadatni, ez a nagygyűlés által odaitéltetett. Az
Osztály — úgymond jelentésében — ha már e költőnk összes működését a jutalmi körbe
nem vonhatta, választva sem választhatna oly kötetet annak dolgozatai közül, mely
költői erejét és művészetét teljesebb ragyogásban és bevégzettségben tüntetné fel,
mint a véletlenül épen e körbe eső VI-dik. Ebben a költői ér az előbbiekhez képest,
nemcsak nem apadt, sőt mint folyam, haladtában mind mélyebbre ásta magát. E kötet,
egészben véve, mélyebb, tartalmasb, komolyabb, mint akármelyik előde. Itt már az óda
mélysége és magassága uralkodik: az élet, haza, világ, örökkévalóság, mélyen átérzett
gondolata. Reflexiói többnyire csak álarcai az elfályolozott mély érzelemnek; képes
allegoriás módja a legszerencsésebben itt érvényesül a hazafi fájdalom költői
kifejezésére. Mindig tiszta formakezelése itt a művészeti biztosság erejében
mutatkozik; szóval e kötet érdemes, hogy egy kitűnő tehetséggel kezdett, s méltó
népszerűséggel futott 25 éves költői pálya tetőzetéül tekintve, az Akadémia nagy
jutalmával ékesíttessék.
Tompa Mihály
Arany János
Arany János
II. JELENTÉS
A Nyelv- és Széptudományi Osztály jelentése alapján, az 1861-66 évkörre szóló Marczibányi 50 arany mellékjutalom
Gyulai Pál
„Vörösmarty Életrajza" című munkájának itéltetett oda, mint a
mely a megszerezhető adatok legitéletesebb és szorgalmasabb felhasználásával nyomról
nyomra kiséri nagy költőnk fejlődését a magán és országos viszonyok közt, és ezzel a
mívelődésnek nagyon sikerült pragmatikai rajzát állítja az olvasó elé; a költő
hatását nemcsak általában a magyar irodalomra és különösen a magyar költészetre,
hanem a társadalomra is indokolja és jellemzi; irodalmi történeteink egy kiváló
korszakát mesterileg ecseteli, mely munka tehát érintett jelességei által, az
életrajzi munkák közt szinte első helyet foglal irodalmunkban.
Gyulai Pál
Arany János
Arany János
III. JELENTÉS
A Nyelv- és Széptudományi Osztály jelentése alapján az 1861—1866. évkörre szóló nyelvtudományi nagyjutalom Toldy Ferenc „A Magyar Nemzeti Irodalom története a legrégibb időktől
a jelenkorig; rövid előadásban" című munkájának, mely 1864/5-ben jelent meg, itéltetett oda. E könyv a magyar irodalom
történeteit úgy adja elő, hogy a második virágzás korát vagyis az új s legujabb kort
jelentőségéhez képest bővebben tárgyalja. E munka az e mezőt hosszú évek során
keresztül páratlan szorgalommal és megfelelő sikerrel mívelő tudósunk elméjének érett
gyümölcse, minél jobbat őrajta kívül más alig irhat. Nemcsak a könyvészeti
tudósítások folytonos teljessége, a milyennel a szerző rendelkezhetik, hanem a korok
irodalmi sajátságainak helyes feltüntetése s az egyes íróknak ott, hol szükségesnek
látja, megfelelő jellemzése, s a világos szép és kedves előadás biztosítják e könyv
becsét, mely tulajdonságainál fogva a legjobb tankönyvek közt is előkelő fog
maradni.
Arany János
Arany János
IV. JELENTÉS
A Nyelv- és Széptudományi Osztály jelentése alapján az 1867.
évre szóló Sámuel-díj az 1867-ben nyomtatva
megjelent nyelvtudományi értekezések közöl
Vadnay Lajos
„A magyaros
szórendről" című munkájának itéltetett, mely az annyira szükséges magyar
szórendet világos szabályokkal igyekszik meghatározni, s mely nemcsak becses anyagot
nyujt a tárgy helyes felfogására, hanem tudományos megfejtését is hathatósan
elősegíti.
Arany János
Arany János
V. JELENTÉS
A gr. Nádasdy Ferenc úr által, elhunyt testvére gr. Nádasdy Tamás nevére alapított epikai (ezúttal 100 arany) jutalom a versenyző öt
pályamű közül a IV. számmal s „Ezer éve!" jeligével jegyzett
Álmos
címűnek itéltetetett oda, mint melynek szerkezete műértelemmel van kigondolva,
s alapeszméje: Álmos vezetése alatt
Árpád
ot a honfoglalás nagy művére megérlelni, egész biztossággal kivíve.
Különös előnyei: a remek külső, melyre nézve irodalmunk első termékei közé tehető; a
verselési ügyesség, s általában a szép, gazdag költői nyelv, melyet szerző a
legnehezebb formákban is minden salaktól vagy ernyedéstől gondosan megőriz.
Árpád
A III. számu „De profundis" jeligés „Perényi" című költemény, részbeli
jelességekért dicséretes megemlítésre lőn méltatva.
Szász Károly
Szász Károly
Arany János
Arany János
VI. JELENTÉS
A Marczibányi (40 aranyos) pályakérdésre: „Fejtessenek ki azon elvek, melyek új
szólásmódok alkotásánál szem előtt tartandók" stb. érkezett két pályamű egyikének sem
ítéltetett oda a jutalom. Az I. számú „Ezek azt sem tudják, hol tanultak nyelvet"
stb. jeligés munka tájékozva sincs az iránt, mire kellett volna figyelmeznie, s nagy
járatlanságot mutat a nyelvtörténetben; a II. számú, melynek jeligéje
Kisfaludy Sándor
ból van véve, mind a feladat körüli tájékozottságra, mind a választott
példákra, mind előadásra nézve meghaladja ugyan az elsőt, a nélkül mégis, hogy meg
lehetne koszorúzni a pályadíjjal. — E szerint a jeligés levelek felbontatlanul tűznek
adattak.
Kisfaludy Sándor
Arany János
Arany János
VII. JELENTÉS
A Gorove-alapítványból kihirdetett következő pályakérdésre: „Mi befolyással volt az
ó-classicismus a magyar költészetre" érkezett egyetlen dolgozat a bírálók többsége
véleményének alapján se kiadásra se jutalomra érdemesnek nem itéltetvén, jeligés
levele felbontatlanul enyészetnek adatott által.
Arany János
Arany János
IX. JELENTÉS
A pesti első hazai Takarék-pénztár által
Fáy András
nevére tett alapítványból, az alapító-levél értelmében kitűzött s 1500
forinttal díjazandó nemzet-gazdaság-történeti pályakérdésre egy pályamű érkezvén,
ennek, a Törvénytudományi Osztály jelentése alapján, a jutalom odaitéltetett.
Szerzője ugyanis a kitűzött kérdést helyesen fogván fel, azt kellőkép megoldani
törekedett; munkájában az ország törvényeire, az országgyűlések törekvéseire, az
azokon, valamint az élet terén mutatkozó nemzetgazdasági minden mozzanatra legnagyobb
figyelemmel volt; ritka ismeretséget tanusít mind a bel-, mind a külföldi
nemzetgazdasági írók munkáival, s ezek becsét helyesen itéli meg; szóval, a munka
kétségen kívül helyezi, hogy a szerző hosszasb idő óta és behatóan foglalkozik
nemzetgazdasági tanulmányokkal s a kérdést nem csak a mult század végétől, hanem a
legrégibb időktől fogva tárgyalván, irodalmunkra nézve valódi nyereség, mely nagy
ösztönűl és útmutatásul szolgálhat az ifjabb nemzedéknek a nemzetgazdasági
tanulmányokkal való foglalkodásra.
Fáy András
Arany János
Arany János
X. JELENTÉS
A Néhai Sztrókay Antal r. tag nevét viselő alapítványból kitűzött jogi pályakérdésre:
„Kívántatik a jelzálogi és telekkönyvi rendszer ismertetése stb." versenyző két
pályamű közül a Törvénytud. Osztály jelentése alapján az I. számu s
Constant Benjamin
ból vett francia jeligéjű munkanak iteltetett oda a 100 arany jutalom
Mindkét pályamű ugyan nemcsak megfelel a hazai irodalmunk jelen állásához mért
igényeknek, hanem ama tárgy iránt létező műveinkre való tekintettel, valamint az épen
most folyamatban lévő törvényhozási munkálatok szempontjából, irodalmi nyereségnek is
tekinthető: azonban az első számu nagyobb rendszeresség és kimerítőbb előadás,
jelesül a kérdés anyagi oldalának is kellő kifejezése által versenytársát jóval
fölűlmulja; mig ez eredeti gondolkodásra mutató néhány új nézpont feltárásaért,
szintén dicséretre méltó.
Constant, Benjamin
Dr. Schnierer Gyula,
köz- és váltóügyvéd, kir. táblai fogalmazó és egyetemi magántanár neve tünt ki; a II.
számú pályamunka jeligés levele, a szerző önigazolhatósága végett, felbontatlanul
további őrizet alá tétetvén.
Arany János
Arany János
XI. JELENTÉS
A Vitéz-alapítványból hirdetett ily feladatra: „Számláltassanak elő az erdélyi külön
diaeták 1540-ig" versenyző két pályamű közül, a
Történettudományi Osztály jelentése szerint, az I-ső szám alatti inkább csak kellő
forrás-ismeret és kritika nélküli compilatio levén, a II-ik noha annál jobb, és sok
tudományos apparatussal van irva, szintén nem fejtvén meg a feltett kérdést, kivált
ennek jogi oldalát, másfelől körébe nem tartozó dolgokkal kelletinél többet
foglalkozván, a jutalomra egyik sem érdemesített. E szerint jeligés leveleik
felbontatlanul átadattak az enyészetnek.
Arany János
Arany János
XII. JELENTÉS
A Vitéz-alapítványból közelebbi nagygyűlésen hirdetett pályakérdésre, mely a
haltenyésztés előmozdítását célozza, öt versenyző pályamű közül a 40 arany jutalom,
az osztály jelentése alapján, az V. számu, a haltenyésztés története van adva, eléggé kimerítőleg és érdekesen. Az
Osztály általában megjegyzi, hogy az 5 pályamű közt egy sincs, mely jól használható
anyagban szükölködnék; annál fogva az V. számut fenérintett előnyeiért jutalomra és
kiadásra, a II. számut dicséretre és kiadásra, sőt a IV-ből a történeti részeket
szintén kiadásra ajánlotta; mi, a szerzők beleegyezésének fentartása mellett,
elfogadtatott.
Swift
ből vett jeligés munkának ítéltetett, mint a mely a kitűzött kérdéshez
szorosabban ragaszkodik, s versenytársait különösen természetrajzi szempontból,
melyre a kérdés nagy súlyt fektet, mind fölülmúlja; mig a II. számú, olasz jeligés
pályairat a kérdést államgazdasági szempontból, sikeresen fejti meg; sőt a IV.
számuban Swift, Johnathan
[szerkesztői feloldás]
jelige: Tölünk függ minden stb. Széchenyi
jelige: Tölünk függ minden stb.Széchenyi István
kir. József-műegyetemi tanár neve tünt ki; a II. és IV. sz. pályamunkák jeligés
levelei, szerzők önigazolhatása végett, felbontatlanul további őrizet alá, a másik
kettőé, szintén felbontatlanul, enyészetnek adattak.
Arany János
Arany János
XIII. JELENTÉS
A Magyar Hölgyek alapitványából 1865-ben hirdetett
pályafeladatra: „Készíttessék a Mechanika alapvonalait előadó kézikönyv" versenyző két
pályamű közül, az illető Osztály jelentése alapján, az első szám alatti s „Minden mit
e földön stb" jeligés munka ítéltetett érdemesnek a kitűzött jutalomra. Mert ez,
ámbár inkább physika mint erőműtani szellemben van tartva, de alapos, ábrái jók,
nyelve egyszerű, szabatos és jó magyar, olvasása inkább élvezet mint fáradság, s így,
noha nem eredeti, hanem a szerző által megnevezett idegen munkákból van átdolgozva, a
Magyar Hölgyek alapítványának szellemében alkalmas a közértelmesség
előmozdítására.
Felbontott jeligés leveléből. Dr.
Bardocz Lajos
neve tűnt ki mint szerzőé. A II. számú, jutalomra s
nyomtatásra nem érdemes pályaműnek jeligés levele megsemmisíttetett.
Bardócz Lajos
Arany János
Arany János
XIV. JELENTÉS
A Magyar Hölgyek alapítványából a „Villanyosság elméleti s gyakorlati előadása" címen
hirdetett pályázatra versenyző két pályaműnek egyike sem itéltetett méltónak a
jutalomra. Az I. számuban (Qui bene distingvit stb.) megvolna ugyan az alaposság,
nyelve is jó, de tévesen fogta fel a kérdést, és hiányosan, csonkán, tárgyalta; a II.
számúban alaposság sincs; terjedelmére nézve egyik sem közelíti meg a kézikönyvre
kiszabott ívszámot. Annálfogva jeligés leveleik felbontatlanul enyészetnek
adattak.
Arany János
Arany János
XV. JELENTÉS
A Hölgyalapítványból hirdetett pályafeladatra: „Készíttessék Embertan, természetrajzi
tekintetben" érkezett egy pályamunka, az Osztály jelentése szerint, se alakjára se
tartalmára nézve nem ütvén meg a mértéket, miután a levélalakban írott munka nem képez
átgondolt egészet, s egyes adatai a tudomány jelen állása szerint nem helyesek,
részére a jutalom ki nem adatott, hanem jeligés levele olvasatlan megégettetett.
Arany János
Arany János