JELENTÉS a Nyelv- és Széptudományi Osztály egyik Nagy jutalmáról. II. JELENTÉS a Nyelv- és Széptudományi Osztály Mellékjutalmáról. III. JELENTÉS a Nyelv- és Széptudományi Osztály másik Nagyjutalmáról. IV. JELENTÉS V. JELENTÉS a Gr. Nádasdy Tamás nevét viselő Epikai Jutalomról. VI. JELENTÉS a Marczibányi Pályakérdésre Versenyző Munkákról VII. JELENTÉS a Gorove-Pályázatról. VIII. JELENTÉS a Hölgyalapitványi Aesthetikai Pályázatról. IX. JELENTÉS a Fáy-Alapítványi Jutalomról. X. JELENTÉS a Sztrókay-pályázatról. XI. JELENTÉS a Vitéz-Féle Történettudományi Pályázatról. XII. JELENTÉS a Vitéz-Féle Természettudományi Pályázatról. XIII. JELENTÉS a Hölgyalapítványi Technikai Pályázatról. XIV. JELENTÉS a Villanyosságot Tárgyazó Hölgyalapítványi Pályázatról. XV. JELENTÉS a Hölgyalapítványi Embertani Pályázatról. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Szolnoki Anna Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom14-lev.tei.XIV293-307 /o:ajom14-lev.tei.XIV293-307 
Vadnay Lajos


 1810 — 1888; Miskolc orsz. képviselője, író és publicista. 
Schnierer Gyula


 1832-1902. Jogi író. 
Kriesch János 
 műegyet. tanár, 1834 —1888; ak. vál.:
 1881. Emlékb.: 
Alm.
1889. évi köt.-ben. 
Bardócz Lajos


 1836—1890. Erdélyi orvos és
 természetbúvár. Közölve az Évk. XI. köt. IX. f. 43-57. lapján. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIV. kötet Hivatali iratok 2. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1964 Budapest Akadémiai Kiadó jelentés Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 JELENTÉS a Nyelv- és Széptudományi Osztály egyik Nagy jutalmáról. A Nyelv- és Széptudományi Osztály az 1861—1866. évkörre szóló költői nagyjutalmat Tompa MihályKOHA_AUTH:142388 hét kötetnyi összes költeményeiből az 1863-ban megjelent VI-ik kötetnek ajánlván kiadatni, ez a nagygyűlés által odaitéltetett. Az Osztály — úgymond jelentésében — ha már e költőnk összes működését a jutalmi körbe nem vonhatta, választva sem választhatna oly kötetet annak dolgozatai közül, mely költői erejét és művészetét teljesebb ragyogásban és bevégzettségben tüntetné fel, mint a véletlenül épen e körbe eső VI-dik. Ebben a költői ér az előbbiekhez képest, nemcsak nem apadt, sőt mint folyam, haladtában mind mélyebbre ásta magát. E kötet, egészben véve, mélyebb, tartalmasb, komolyabb, mint akármelyik előde. Itt már az óda mélysége és magassága uralkodik: az élet, haza, világ, örökkévalóság, mélyen átérzett gondolata. Reflexiói többnyire csak álarcai az elfályolozott mély érzelemnek; képes allegoriás módja a legszerencsésebben itt érvényesül a hazafi fájdalom költői kifejezésére. Mindig tiszta formakezelése itt a művészeti biztosság erejében mutatkozik; szóval e kötet érdemes, hogy egy kitűnő tehetséggel kezdett, s méltó népszerűséggel futott 25 éves költői pálya tetőzetéül tekintve, az Akadémia nagy jutalmával ékesíttessék. Kelt Pest en, M. T. Akadémia 1868. márc. 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok. II. JELENTÉS a Nyelv- és Széptudományi Osztály Mellékjutalmáról. A Nyelv- és Széptudományi Osztály jelentése alapján, az 1861-66 évkörre szóló Marczibányi 50 arany mellékjutalom Gyulai PálKOHA_AUTH:111878 „Vörösmarty Életrajza" című munkájának itéltetett oda, mint a mely a megszerezhető adatok legitéletesebb és szorgalmasabb felhasználásával nyomról nyomra kiséri nagy költőnk fejlődését a magán és országos viszonyok közt, és ezzel a mívelődésnek nagyon sikerült pragmatikai rajzát állítja az olvasó elé; a költő hatását nemcsak általában a magyar irodalomra és különösen a magyar költészetre, hanem a társadalomra is indokolja és jellemzi; irodalmi történeteink egy kiváló korszakát mesterileg ecseteli, mely munka tehát érintett jelességei által, az életrajzi munkák közt szinte első helyet foglal irodalmunkban. Kelt Pest en az M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok III. JELENTÉS a Nyelv- és Széptudományi Osztály másik Nagyjutalmáról. A Nyelv- és Széptudományi Osztály jelentése alapján az 1861—1866. évkörre szóló nyelvtudományi nagyjutalom Toldy Ferenc „A Magyar Nemzeti Irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig; rövid előadásban" című munkájának, mely 1864/5-ben jelent meg, itéltetett oda. E könyv a magyar irodalom történeteit úgy adja elő, hogy a második virágzás korát vagyis az új s legujabb kort jelentőségéhez képest bővebben tárgyalja. E munka az e mezőt hosszú évek során keresztül páratlan szorgalommal és megfelelő sikerrel mívelő tudósunk elméjének érett gyümölcse, minél jobbat őrajta kívül más alig irhat. Nemcsak a könyvészeti tudósítások folytonos teljessége, a milyennel a szerző rendelkezhetik, hanem a korok irodalmi sajátságainak helyes feltüntetése s az egyes íróknak ott, hol szükségesnek látja, megfelelő jellemzése, s a világos szép és kedves előadás biztosítják e könyv becsét, mely tulajdonságainál fogva a legjobb tankönyvek közt is előkelő fog maradni. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok IV. JELENTÉS az 1867-ki Sámuel-Díjról. A Nyelv- és Széptudományi Osztály jelentése alapján az 1867. évre szóló Sámuel-díj az 1867-ben nyomtatva megjelent nyelvtudományi értekezések közöl Vadnay Lajos „A magyaros szórendről" című munkájának itéltetett, mely az annyira szükséges magyar szórendet világos szabályokkal igyekszik meghatározni, s mely nemcsak becses anyagot nyujt a tárgy helyes felfogására, hanem tudományos megfejtését is hathatósan elősegíti. Kelt Pest en, M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok V. JELENTÉS a Gr. Nádasdy Tamás nevét viselő Epikai Jutalomról. A gr. Nádasdy Ferenc úr által, elhunyt testvére gr. Nádasdy Tamás nevére alapított epikai (ezúttal 100 arany) jutalom a versenyző öt pályamű közül a IV. számmal s „Ezer éve!" jeligével jegyzett Álmos címűnek itéltetetett oda, mint melynek szerkezete műértelemmel van kigondolva, s alapeszméje: Álmos vezetése alatt ÁrpádKOHA_AUTH:97555 ot a honfoglalás nagy művére megérlelni, egész biztossággal kivíve. Különös előnyei: a remek külső, melyre nézve irodalmunk első termékei közé tehető; a verselési ügyesség, s általában a szép, gazdag költői nyelv, melyet szerző a legnehezebb formákban is minden salaktól vagy ernyedéstől gondosan megőriz. A III. számu „De profundis" jeligés „Perényi" című költemény, részbeli jelességekért dicséretes megemlítésre lőn méltatva. Felbontatván a IV. számunak jeligés levele abból, mint szerzőé Szász KárolyKOHA_AUTH:125639 neve tűnt ki. A többi jeligés levél küldöttségileg megsémmisíttetett. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok VI. JELENTÉS a Marczibányi Pályakérdésre Versenyző Munkákról A Marczibányi (40 aranyos) pályakérdésre: „Fejtessenek ki azon elvek, melyek új szólásmódok alkotásánál szem előtt tartandók" stb. érkezett két pályamű egyikének sem ítéltetett oda a jutalom. Az I. számú „Ezek azt sem tudják, hol tanultak nyelvet" stb. jeligés munka tájékozva sincs az iránt, mire kellett volna figyelmeznie, s nagy járatlanságot mutat a nyelvtörténetben; a II. számú, melynek jeligéje Kisfaludy SándorKOHA_AUTH:115721 ból van véve, mind a feladat körüli tájékozottságra, mind a választott példákra, mind előadásra nézve meghaladja ugyan az elsőt, a nélkül mégis, hogy meg lehetne koszorúzni a pályadíjjal. — E szerint a jeligés levelek felbontatlanul tűznek adattak. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok VII. JELENTÉS A Gorove-Pályázatról. A Gorove-alapítványból kihirdetett következő pályakérdésre: „Mi befolyással volt az ó-classicismus a magyar költészetre" érkezett egyetlen dolgozat a bírálók többsége véleményének alapján se kiadásra se jutalomra érdemesnek nem itéltetvén, jeligés levele felbontatlanul enyészetnek adatott által. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok VIII. JELENTÉS a Hölgyalapitványi Aesthetikai Pályázatról. A Magyar Hölgyek alapítványából kitűzött e feladatra: "Fejtessék ki a Szép a természetben, művészetben és életben" versenyzett. három pályamű egyike sem itéltetvén méltónak kiadásra, vagy jutalomra, jeligés leveleik febontatlanul semmivé tétettek. IX. JELENTÉS a Fáy-Alapítványi Jutalomról. A pesti első hazai Takarék-pénztár által Fáy AndrásKOHA_AUTH:108788 nevére tett alapítványból, az alapító-levél értelmében kitűzött s 1500 forinttal díjazandó nemzet-gazdaság-történeti pályakérdésre egy pályamű érkezvén, ennek, a Törvénytudományi Osztály jelentése alapján, a jutalom odaitéltetett. Szerzője ugyanis a kitűzött kérdést helyesen fogván fel, azt kellőkép megoldani törekedett; munkájában az ország törvényeire, az országgyűlések törekvéseire, az azokon, valamint az élet terén mutatkozó nemzetgazdasági minden mozzanatra legnagyobb figyelemmel volt; ritka ismeretséget tanusít mind a bel-, mind a külföldi nemzetgazdasági írók munkáival, s ezek becsét helyesen itéli meg; szóval, a munka kétségen kívül helyezi, hogy a szerző hosszasb idő óta és behatóan foglalkozik nemzetgazdasági tanulmányokkal s a kérdést nem csak a mult század végétől, hanem a legrégibb időktől fogva tárgyalván, irodalmunkra nézve valódi nyereség, mely nagy ösztönűl és útmutatásul szolgálhat az ifjabb nemzedéknek a nemzetgazdasági tanulmányokkal való foglalkodásra. Felbontatván a jeligés levél, abból Kautz Gyula , egyetemi tanár neve tűnt ki, mint szerzőé, kinek is a jutalom kiadása elrendeltetett. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok X. JELENTÉS a Sztrókay-pályázatról. A Néhai Sztrókay Antal r. tag nevét viselő alapítványból kitűzött jogi pályakérdésre: „Kívántatik a jelzálogi és telekkönyvi rendszer ismertetése stb." versenyző két pályamű közül a Törvénytud. Osztály jelentése alapján az I. számu s Constant Benjamin ból vett francia jeligéjű munkanak iteltetett oda a 100 arany jutalom Mindkét pályamű ugyan nemcsak megfelel a hazai irodalmunk jelen állásához mért igényeknek, hanem ama tárgy iránt létező műveinkre való tekintettel, valamint az épen most folyamatban lévő törvényhozási munkálatok szempontjából, irodalmi nyereségnek is tekinthető: azonban az első számu nagyobb rendszeresség és kimerítőbb előadás, jelesül a kérdés anyagi oldalának is kellő kifejezése által versenytársát jóval fölűlmulja; mig ez eredeti gondolkodásra mutató néhány új nézpont feltárásaért, szintén dicséretre méltó. Felbontatván az I. számú jeligés levele, abból Dr. Schnierer Gyula , köz- és váltóügyvéd, kir. táblai fogalmazó és egyetemi magántanár neve tünt ki; a II. számú pályamunka jeligés levele, a szerző önigazolhatósága végett, felbontatlanul további őrizet alá tétetvén. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok XI. JELENTÉS a Vitéz-Féle Történettudományi Pályázatról. A Vitéz-alapítványból hirdetett ily feladatra: „Számláltassanak elő az erdélyi külön diaeták 1540-ig" versenyző két pályamű közül, a Történettudományi Osztály jelentése szerint, az I-ső szám alatti inkább csak kellő forrás-ismeret és kritika nélküli compilatio levén, a II-ik noha annál jobb, és sok tudományos apparatussal van irva, szintén nem fejtvén meg a feltett kérdést, kivált ennek jogi oldalát, másfelől körébe nem tartozó dolgokkal kelletinél többet foglalkozván, a jutalomra egyik sem érdemesített. E szerint jeligés leveleik felbontatlanul átadattak az enyészetnek. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok XII. JELENTÉS a Vitéz-Féle Természettudományi Pályázatról. A Vitéz-alapítványból közelebbi nagygyűlésen hirdetett pályakérdésre, mely a haltenyésztés előmozdítását célozza, öt versenyző pályamű közül a 40 arany jutalom, az osztály jelentése alapján, az V. számu, Swift ből vett jeligés munkának ítéltetett, mint a mely a kitűzött kérdéshez szorosabban ragaszkodik, s versenytársait különösen természetrajzi szempontból, melyre a kérdés nagy súlyt fektet, mind fölülmúlja; mig a II. számú, olasz jeligés pályairat a kérdést államgazdasági szempontból, sikeresen fejti meg; sőt a IV. számuban jelige: Tölünk függ minden stb. SzéchenyiKOHA_AUTH:126051 a haltenyésztés története van adva, eléggé kimerítőleg és érdekesen. Az Osztály általában megjegyzi, hogy az 5 pályamű közt egy sincs, mely jól használható anyagban szükölködnék; annál fogva az V. számut fenérintett előnyeiért jutalomra és kiadásra, a II. számut dicséretre és kiadásra, sőt a IV-ből a történeti részeket szintén kiadásra ajánlotta; mi, a szerzők beleegyezésének fentartása mellett, elfogadtatott. Felbontatván az V. számunak jeligés levele, abból Kriesch János kir. József-műegyetemi tanár neve tünt ki; a II. és IV. sz. pályamunkák jeligés levelei, szerzők önigazolhatása végett, felbontatlanul további őrizet alá, a másik kettőé, szintén felbontatlanul, enyészetnek adattak. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok XIII. JELENTÉS a Hölgyalapítványi Technikai Pályázatról. A Magyar Hölgyek alapitványából 1865-ben hirdetett pályafeladatra: „Készíttessék a Mechanika alapvonalait előadó kézikönyv" versenyző két pályamű közül, az illető Osztály jelentése alapján, az első szám alatti s „Minden mit e földön stb" jeligés munka ítéltetett érdemesnek a kitűzött jutalomra. Mert ez, ámbár inkább physika mint erőműtani szellemben van tartva, de alapos, ábrái jók, nyelve egyszerű, szabatos és jó magyar, olvasása inkább élvezet mint fáradság, s így, noha nem eredeti, hanem a szerző által megnevezett idegen munkákból van átdolgozva, a Magyar Hölgyek alapítványának szellemében alkalmas a közértelmesség előmozdítására. Felbontott jeligés leveléből. Dr. Bardocz Lajos neve tűnt ki mint szerzőé. A II. számú, jutalomra s nyomtatásra nem érdemes pályaműnek jeligés levele megsemmisíttetett. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok XIV. JELENTÉS a Villanyosságot Tárgyazó Hölgyalapítványi Pályázatról. A Magyar Hölgyek alapítványából a „Villanyosság elméleti s gyakorlati előadása" címen hirdetett pályázatra versenyző két pályaműnek egyike sem itéltetett méltónak a jutalomra. Az I. számuban (Qui bene distingvit stb.) megvolna ugyan az alaposság, nyelve is jó, de tévesen fogta fel a kérdést, és hiányosan, csonkán, tárgyalta; a II. számúban alaposság sincs; terjedelmére nézve egyik sem közelíti meg a kézikönyvre kiszabott ívszámot. Annálfogva jeligés leveleik felbontatlanul enyészetnek adattak. Kelt Pest en, a M. T. Akadémia 1868. március 17-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok XV. JELENTÉS a Hölgyalapítványi Embertani Pályázatról. A Hölgyalapítványból hirdetett pályafeladatra: „Készíttessék Embertan, természetrajzi tekintetben" érkezett egy pályamunka, az Osztály jelentése szerint, se alakjára se tartalmára nézve nem ütvén meg a mértéket, miután a levélalakban írott munka nem képez átgondolt egészet, s egyes adatai a tudomány jelen állása szerint nem helyesek, részére a jutalom ki nem adatott, hanem jeligés levele olvasatlan megégettetett. Kelt Pest en, 1868. márc. 17-én. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 titoknok.