A Kazinczy-ünnepélyre pályázat útján beérkezett tizenhárom szavaló költemény közül minden
tekintetben legjobbnak s általános becs szerint is jelesnek találom
az V. sz. alattit, melynek jeligéje: „Hív és nagy vala”. – Kenetteljes hang, ódai hév s
emelkedés, a tartalom költőisége, erő a nyelvben adják előnyeit s véleményem szerint ez
mint az ünnepély méltóságának legjobban megfelelő, jutalomra érdemes. Utána áll becsre
nézve a II. sz. alatti, egy hosszabb elmélkedés
Kazinczy
pályája fölött, elég költői tartalmú, s
helyenként lyrai szökellésekkel vegyes, melyet nyomtatásra szintén méltónak, s
dicsérettel említendőnek vélnék. – Figyelmet érdemel a VII. számú, rövid jambusokban írt
pályamű is; és még talán a IV. sz., mint amelynek tartalma (habár az utóbbinak nyelve
kissé lapított) nem költőietlen s hangjok emelkedő.
Kazinczy Ferenc
A többinek, – noha külformára némelyik gondos (mint az ottávákban írt I., továbbá a VI.
és IX.) – tartalma vagy szegény, vagy prózai, vagy éretlen fonáksággal teljes, le a III.
számúig, mely költészet, nyelv és józanész elleni botrány. – Miről teszem alázatos
jelentésemet. –
Arany János
Arany János