TITOKNOKI JELENTÉS
T. Közönség! Valahányszor az Ak. lefolyt egyévi munkálkodásáról e díszes helyen jelentést
kell tennem: mindannyiszor összeütközésbe jő tárgyaim sokasága és sokfélesége azon
nehány percnyi idővel, mely számomra kimérve van. Birnék bár az összefoglalás, a
tömörítés oly rendkívüli tehetségével, hogy mind e különféle részleteket vegyileg tudnám
egyesíteni: a kép, melyet így nyujtanék az Ak. müködéséről, épen úgy nem tüntetné fel az
egészben a részleteket, az általános mellett az egyesek munkásságát, valamint a
szivárvány színei, egyesülten, az általános fehér színben
olvadnak össze, mely mindeniktől különböző. Maga az egyes tudós, művének, mellyel talán
évek óta foglalkozik, olykor csak töredékeit hozza az Akad. elé; az ily előadások csupán
vázlatos ismertetése is kötetet venne igénybe; a hivatalos jelentőnek legfölebb a száraz
címsor marad.
Röviden összefoglalom tehát számadásomat: hogy az Akadémia első alapítói által kitűzött
kettős céljának, mely a tudományok magyar nyelven mívelése és
terjesztése, a lefolyt évben is igyekezett a lehetőségig megfelelni.
Tette amazt osztályai és állandó bizottságai,
— ezt Könyvtára s a kiadott tudományos munkák, folyóiratok által,
az utóbbiakat számos hazai intézetnek is ingyen megküldvén s a közönség számára
mérsékelt árokat szabván.
A nyelv- és széptudományi osztály ülésein sajátképi magyar
nyelvészettel
Hunfalvy Pál
,
Barna Ferdinánd, Joannovics György, — magyar nyelv- és irodalomtörténettel Mátyás Flórián és Hunfalvy Pál
Toldy Ferenc
, — klasszikai irodalommal Szepesi Imre, Télfy Iván, Toldy Ferenc
Fábián Gábor
, — nyelvhasonlítással s rokon nyelvekkel Vámbéri Ármin és Fábián Gábor
Fogarasi János
foglalkoztak; míg a sémi nyelvészet gr. Kuun Géza és Goldziher Ignácban talált mívelőkre; s esztétikai műismertetést Fogarasi János
Gyulai Pál
és Gyulai Pál
Szász Károly
adtak.
Szász Károly
A Philosophiai osztály körében, részint a tagok korlátolt száma
miatt, részint talán, mert az idők nem igen alkalmasak nyugalmas szemlélődésre, —
kevesebb történt. Horváth Cyrill értekezett a
módszerek akadályairól,
Brassai Sámuel
a módszertanról, — Haberern Jonathán
Aristotelese fordítását mutatta be, Kohut Sándortól a Talmud s Parsismus c. mű
terjesztetett elő; Nagy Márton a gyakorlati
neveléstan történetét adta elő. De megjelentek az Osztály és különösen Horváth Cyrill t. tag gondjai alatt: „Apácai Csere János
bölcsészi dolgozatai".
Brassai Sámuel
A Törvénytudományi Osztály ülésein a jogi és államtudományok terén a
következő mozzanatok tüntek fel: Kautz Gyula a
„Jogtudomány és nemzetgazdaság", Kelety Károly a
„statistika hivatalos és tudományos mívelése", Csatskó Imre „a bíróságok szervezése" s a „büntetési módszerek", Pulszky Ágost és Rentmeister Antal a „római jog", Lőw Lipót
rabbi a „zsidó eskü", Ökröss Bálint a
„törvénykezés reformja" körül vizsgálódtak; míg többen az osztály elhunyt tagjai emlékét
ünnepelték: Ipolyi Arnold néh. Lonovics József, Karvassy Ágoston néh. Szinovácz György,
Tóth Lőrinc
néh.
Tóth Lőrinc
Zádor György
,
Zádor György
Pauler Tivadar
pedig
Mittermaier külső tag felett mondván
emlékbeszédet.
Pauler Tivadar
A Történettudományi osztályban leginkább a hazai történelem
különböző pontjai megvilágítása volt a cél. Karácson Mihály „Budavár húnkori történetét", Mátyás Flórián „Gizella királyné védelmét" és „Péter király származását",
Wenzel Gusztáv „Diósgyőrt, mint királyi mulató
helyet", — Pesty Frigyes a „Temesi bánság" név
jogtalanságát, —
Szilágyi Sándor
„Rákóczy és Pázmán jellemzését", — Thaly Kálmán „Almádi István és Tököli naplóit", meg az 1704-i nagyszombati harcot vevék értekezés
tárgyául; Kerékgyártó Árpád „Alkotmányunk
biztosítékainak" történetét, — s Szilágyi Sándor
Szilágyi Ferenc
a protestáns autonómia történetéből egy epizódot
igyekezett földeriteni. — A Corvina-könyvtár maradványait nyomozta
Szilágyi Ferenc
Szilády Áron
bolognai
utazásában, és Rómer Flóris egy prágai codex
ismertetésével. Az általános történelem körébe esik Herodot ismertetése, Szilády Áron
Hoffer Endré
től, — s „Babylonia és Assyria őskori történelme hitelességének"
bírálata Ribáry Antaltól.
Hoffer Endre
A historia segédtudományai, jelesül az archaeologia terén
Rómer Flóris mutatott be két régi ezüst
díszlemezt s előterjeszté az óbudai ásatások eredményeit; a föld- és népleírás mezején
pedig
Hunfalvy János
ismertette Japán földjét és népét, közgazdasági és tudományos
viszonyait.
Hunfalvy János
A mathematikai és természettudományi osztályok ülésein Győry Sándor algebrai, Vész Ármin mértani feladatokat fejtegettek Hunyady Jenő a két Bolyai külföldi híréről, Akin Károly
D'Alambert autograph jegyzeteiről ada tudósítást;
Kruspér István a Schwerdt-féle comparator
módosítását, — ismét Akin Károly, részben
öntalálmányú physikai készülékeit mutatta be; Petzval Ottó egy, Hamar Leó által
feltalált „fordítási gőzmozdítógép" elméletét állítá fel. Vegytani
értekezésben Thán Károly adta a harkányi hévvíz és
Lengyel Béla a szulini savanyúvíz elemzését és
Wartha Vince a kovasav ásvány vegyületeinek
képleteit. Növénytani tekintetben Kalchbrenner Károly a szepesi érchegység jellemzését rajzolta;
Haynald Lajos érsek, tiszt. tag a Szentírás
némely növényeiről értekezett, mely dolgozatának egy részét a mai ülésben is szerencsénk
lesz hallani; s a geologiai körben Szabó József terjeszté elő újabb vizsgálatait a halmok és kőzettani
tanulmányait a fehérvári gránitok körül. Az orvostudomány és
közegészségügy terén Polya József
értekezett a vasútakról egészségügyi tekintetben, s Batizfalvy Sámuel a „test-egyenészet" haladásáról; Kubinyi Ágoston a temetőkről és temetkezésekről. — Végre Akin Károly ecsetelé az exact tudományok állását Magyarországon.
Míg az osztályok működése, az egyesek szakbúvárlatai és tudományos kedvtelése szerint,
ily szerteágazó irányokat tüntet fel: az állandó bizottságok, külön
feladatukhoz képest, a magyar föld és nép, történeti és nyelvadatai összegyüjtésére s
azok közhasznúvá tételére szorítkoztak.
A nyelvtudományi bizottság három új füzettel szaporítá
„Közleményeit", melyekben a magyar nyelvre és nyelvtörténetre, valamint a
rokon nyelvekre nézve is számos nagybecsű értekezés foglaltatik; - továbbá részint a
javaslott segély, részint buzdítás által eszköz volt abban, hogy Mátyás Flórián „Nyelvtörténeti Szótárának" két újabb
fél-füzete megjelenjék, — hogy Vámbéri Ármin
„Ujgur nyelvemlékei" és Budenz József„Finn-magyar szótárának" kiadása megkönnyíttessék. Az
akadémiai szótár (Magyar Nyelv Szótára) ügyében is fáradozott, melynek a mult
évben
Fogarasi János
r.
tag szerkesztése mellett két füzete jelent meg az V. köt.-ből s remény van hozzá, hogy
két év alatt a még hátralévő VI. kötettel befejeztetik az egész.
Fogarasi János
A történelmi bizottság históriai emlékeinek fölkincselését nem
kevesebb buzgalommal és szerencsével folytatta, mint az előbbi években. A „M. Tört.
Emlékek" nagyszámú köteteit újabb hárommal gazdagítá, melyek közül egy az
Okmánytárak, kettő az „Irók" osztályába tartozik; ezenkívül egy köt. a Török-Magyarkori
Emlékekből is megjelent. Sajtó alá adott hét kötetet a „Történelmi Emlékek"
Török—magyarkori Emlékek, s Történelmi Tár folytatásaul.
Az anyag-gyüjtés, különösen Simonyi Ernő, b.
Nyáry Albert s főleg azOlaszországban e végre megbízott Mircse János urak közreműködésével, rendkívül sikeresen folyt. Nagyszámú
történeti kútfők vannak már felhalmozva: az Irók osztályába XV-XVII, az Okmánytáriba
X-XVII. századbeliek.
Az archaeologiai bizottság mind külső érintkezései, megszaporított
levelezése, — mind folyóiratok kibocsátása által törekedett e tudományszak terjesztésére
és szélesb körben megkedveltetésére. Az ország különböző vidékein mind társulatok, mind
magános szakkedvelők segítségét veheti már is igénybe; a mellett, hogy tagjai mint a
lefolyt évben
Rómer
és Rómer Flóris
Henszlmann
, kutató
kirándulásokat tesznek. A bizottság kiadásában megjelent „Közlemények" VII.
köt.- ből egy kettős, nagy füzet; megindította „Magyarország Régészeti
Emlékeit" is az első résszel, — s Archaeologiai Értesítőjét, hogy
az e szakban felmerült jelenségekről azonnal tudósítást adhasson.
Henszlmann Imre
Azonban e bizottság tevékenységének fő polntját az ó-budai római ásatások tevék,
Rómer
vezetése alatt. Há ásan
ismeri el a bizottság e munkánál a kir. Kormány s a birtokos téglavető és szeszgyári
részvénytársulatok segédnyujtását; valamint általában azon honfiak és egyletek
áldozatkészségét, kik részint a bizottság rajztárát gazdagíták, részint becses régi
tárgyaikat, olykor nagyérdekű emlékköveiket a nemzetnek átengedték.
Rómer Flóris
A nemzetgazdasági és statisztikai bizottság feladatának
anyaggyűjtési részét megkönnyebbíté a felállított országos statisztikai hivatal. Számára
tehát leginkább a tudományos feldolgozás marad; és ezt eszközli már az új folyam szerint
is V-ik kötetben járó „Közleményeiben", melyekből tavaly két füzet jelent
meg. E mellett a bizottság részt vett egyéb munkálatokban, aminő volt az orsz.
helyszínrajzi osztály szervezése, s akadémiai nemzetgazdasági pályakérdések formulázása
és több hasonlók.
A mathematikai és természettudományi biz.-nak honunk természetrajzi
megismertetését előmozdítani leginkább növénytani szempontból volt alkalma. E végre
utazásokat segített elő, különösen Erdély növénytani
felkutatására; továbbá
Slavoniá
ba, egy
jelesnek állított gombászati munkát megvizsgáltatni. De geológiai kirándulásokat is
tétetett, Szabó József r. tag által
Horvátország
Tervet dolgozott ki és indítványt terjesztett föl a kormányhoz egy központi meteorologiai
és magneticai észlelde felállítására. indítványozá s minden követ megmozdított, hogy a
keletázsiai expedícióhoz egy vagy két magyar tudós csatoltassék, ami végre Xantus János kiküldetése által sikerült is.
Az Akad. physikai termében megindult és folyt a munkálkodás; a működő physikus egy kézi
könyvtárt rendezett be; megrendelt több érdekes physikai eszközt s egyet, a calcescentia
tüneményei bemutatására maga talált fel.
„Közleményei" V. kötetéből megjelent a második nagy füzet, a VI-ik sajtó alatt
s a tárgyak előkészítve a továbbiakra.
Im ez rövid vázlata az osztályok és bizottságok működésének. Eredményül nyolc
terjedelmes kötetre és 57 kisebb-nagyobb füzetre mutathatunk, melyek ha
kevésbé forognak a közönség kezén, valóban nem az Akadémián múlik.
Jutalmakat az összes ülések háromszor itéltek oda: 1868-ban a gr. Karácsonyi és Teleki-féle
drámai pályadíjakat
Szigligeti
„Trónkereső" c. szomorú- és „Bajusz"
c. vígjátékának, — 1869-ben a gr. Teleki
jutalmat Szigligeti Ede
Szász Károly
„Fráter György" c. tragoediájának. A jelen nagygyűlésen eldöntött
pályázatokról még ez ülésben fel fog olvastatni a hivatalos jelentés.
Szász Károly
Szentelnünk kell még néhány sort az anyagi és szellemi támogatás
megemlítésére, melyben intézetünk a múlt év folytán részesült. Amannak élén Ő Felsége a
Király áll, ki az Akadémia régibb adóit kegyelemből elengedte: továbbá a M. k. Kormány s
országgyűlés a meghozott adómentességi törvény s történelmi és régészeti célokra
megszavazott 12,000, valamint a Könyvtár gyarapítására kirendelt 5000 ft. orsz. segély
által, — mely segédforrásokhoz a hazafiak adományai s végrendeleti hagyatékai járultak,
kiknek nevei a ma kiosztott pénztári kimutatásban olvashatók. Elég legyen itt csupán
Fogarasi Jánosnak a
nyelv érdekében tett 400 aranyát s ama lelkes adakozók neveit említenem, kik a pusztító
tűzvész által
febr. 3-án okozott káraink
enyhítésére siettek: főherc. József ezer ft,
Jekelfalusy Vince sz. fehérvári püsp. úr 300
ft, Wenckheim Krisztina úrhölgy 500 ft,
Göndöcs Benedek apát úr 200, Marczibányi Antal ig. tag úr 2,000 ft, Pappenheim Kálmán úr 100 ft, Örvényi Ottó úr 10 ft, Flesch Alajos úr
200 ft; a Rimaszombati Takarékpénztár 100 ft, a pesti Hazai Első Tptár 500 ft, a
nagyváradi bank 500, a homonnai 40 ft, a debreceni 50 ft stb.
Akadémiánk Könyvtárát a száznál több külföldi tudományos intézettel
folytatott csereviszonyon kívül, egyes hazafiak, szerzők, kiadók, nyomdászok is szépen
gyarapítják: a Kézirattárt özv. Ráth Károlyné asszony, férje gazdag gyüjteményével; gr. Hadik Gusztáv, p.Szathmáry Károly, gr. Zichy Jenő és mások
is megajándékozták; műtárgyak közől kiemelendő azon Ender-féle 220
darab akvarel tájkép, mellyel gr. Waldstein János
úr kedveskedett az Ak.-nak.
És most bevégeztem volna előadásomat, ha még egy fájdalmas kötelesség nem nézne reám:
megemlékezni az Ak. elhúnyt tagjairól. Nem annyira számosak az
előbbi évihez mérve, mint súlyosak veszteségeink. Megnyitja ezek sorát
Nagy Károly
, a
mathematikai osztály r. tagja, a tudományszomjáért magát száműzött hazafi, ki soha véget
nem érő törekvések után az egész művelt világgal osztozunk:
Hörnes Móricét
, a természettudomány és
Schleicher Ágostonét, a nyelvtudomány
osztályából; s felujítanom a Főváros, a Haza, az egész művelt külföld fájdalmas
emlékezetét egy oly férfiú elvesztése miatt, ki szakmájában messze földig páratlan,
fáradatlan, csaknem utolsó percéig a szenvedő emberiség jóltevője volt, kinek a „Képző
műtétekről" írott munkája Évkönyveink egyik díszét teszi: nevét szükség-e említenem? -
Balassa János
!
Páris
egyik temetőjében
nyugossza ki fáradalmait. Követte
Ráth Károly
lev. tag a történ. osztályban, munkás élete
munkabíró delén, búvárlatai és gyüjteménye közül váratlanul ragadva ki; nem sokkal
utóbb, kit már élve megkoszorúztunk s megsirattunk,
Párizs
Tompa Mihály
, a
költő. Quis desiderio sit pudor aut modus tam cari capitis!. . . De nekem tovább kell
mennem objectiv jelentésemben; említenem két derék külső tag elhunytát is, kiknek
óhajtásában
Tompa Mihály
[szerkesztői feloldás]
sic!