Aranysárkány fejléc kép
 
NMÉLT. B. EÖTVÖS J.  
  326/1500. 1870.  
  Nagym. Báró, Akad. Elnök Úr!  
  Szerencsém volt az Ig. Tanács közelebbi ülései jegyzőkönyvének XX. számát kivonatban Nagymélt.-hoz fölterjeszteni, mely szerint a bekebelezési illetékek elengedésének a m. kir. kormánynál eszközlésére Nagym.-d kéretik föl.  
  E végzés hozatalkor, bár tudtam hogy van egy kegyelmes királyi leirat, mely az Ak.-t minden régibb s ujabb illeték fizetésétől felmenti, nem szólaltam föl, mert nem tudhatva hogy a bizottság részéről ez indítvány tétetni s tárgyaltatni fog, a mondott leiratot nem kereshettem ki előre, szövegére pedig nem emlékezhettem oly határozottan, hogy kiterjed-e a kérdés alatti bekebelezésekre; annyival inkább nem láttam szükségesnek fölszólalni, mert e k, leirat az Ig. Tanács tagjai előttszintén tudva van, miután az, mint a mellékelt jkvi kivonatból látható, az Igazgatóság egyik múlt évi ülésén bemutattatott.  
  Később e k. leiratot, amint a Belügymin. útján hozzánk jött, fölkerestetvén, azon meggyőződést szereztem, miben
Hinka
Hinka József
ügyész úr 2 ./. alatti levele is megerősített, hogy a bekebel. illetékek elengedéséért folyamodni nemcsak fölösleges, hanem káros is lenne, a mennyiben kétségessé tétetnék annak megnyerése, a mivel az Akad. a legmagasabb kir. kegyelem útján felruháztatott. De már igen is szükséges volna az illető pénzügyi hatóságokat a k. leirat meghirdetése által utasítani, hogy a bekebelezéseket díjtalanul teljesítsék.  
  Midőn tehát a k. kegyelmes (illetve belügyminiszteri) leirat mását 3 ./. alatt mellékelni szerencsém van, teljes tisztelettel maradok Excellentiádnak aláz. szolgája.  
 
Pest
Budapest
, 1870, márc. 28.  
 
n
Jegyzet A sokféle tudományos alapítvány hagyatéki-bekeblezési illetéktől való mentesítése érdekében helyes jogi érzékkel indokolja az MTA kérését
A.
Arany János
főtitkár, minthogy a királyi kegy már 1868-ban felmentést adott az MTAnak mindenféle illeték alól.