NAGYMÉLT. KERKÁPOLY KÁROLY
A MTA, mint az itten csatolt belügyministeri, 1868 jun. 30-án kelt leirat másolatából megérteni méltóztatik, beadott
folyamodványa következtében Ő Császári Királyi Felségétől kegyelem útján megnyerte, hogy
addig is, míg adózási viszonyai a törvényhozás által véglegesen rendeztetnének, úgy a
gróf
Teleki József
által részére hagyományozott 37,800 ft
alapítvány után kivetett közvetlen illeték, valamint az akad.
palota és bérház után eddigelé kivetett vagy ezentúl kivetendő
minden nemű országos adók s adópótlékok, továbbá valamennyi bélyeg és
vagyonátruházási közvetlen illetékek és haszonértékek fizetése alól
ideiglenesen fölmentessék.
Teleki József
Hasonló kedvezményben részesíté tudományos intézetünket a magyar törvényhozás is. Így az
1868: XXII. törvénycikk a házadó alól egészen fölmenti h) pontja alatt a tud.
akadémiákat e tc. 21. §-a szerint a tudományi, közoktatási és közjótékonysági célokra
tett hagyományok és ajándékozások illetékmentesek; a XXVI. tc. 5. §-a
e) pontja szerint „a tudományok előmozdítására szolgáló tőkék
kamatjövedelme kivétetik a jöved. adó alól"; az 1869: XVI. tc. szerint a tudományos
egyletek a közhatóságokhoz és hivatalokhoz intézendő beadványaikra és irataikra nézve, a
peres eljárás kivételével, bélyegmentesek.
Az Akad. ig. tanácsa f. é. márc. havában, az Akad. régibb alapítványainak
biztosítását vette munkába. Tekintve ugyanis, hogy vannak alapítványok,
melyeknél egyszerű kötvény is hiányzik s hogy a 202 alapítvány közt alig van
négy, mely bekebelezés által biztosítva volna; hogy némely
alapítványoknál a törvényes bélyeg hiányzik: elhatározta, mindenütt, hol a kötvény
hiányzik, annak kieszközlését; tovább a kötvények bekeblezését az Ak. javára; végül hogy
e bekeblezések díjának elengedésére a nagymélt. m. kir Pénzügyministerium
fölkéressék.
Ez utóbbi lépést azonban késett az akad. megtenni azért, mert azon hiedelemben volt, hogy
Ő Cs. Kir. Felségének a mellékelt belügymin. leiratban foglalt kegyelmi ténye elég lesz
ezen ugyis régebbi keletű alapítványoknál, a bekeblezési és
bélyegilletékek alóli mentességre; de noha a mondott leiratban nyilván benfoglaltatik,
hogy az a magyar kir. pénzügyi ministeriummal közöltetett, a kir. pénzügyi hatóságok
annak érvényét elismerni vonakodnak, — állítván, hogy az köztük, annak rendje szerént
meghirdetve nem volt.
A Tud. Akadémia ig. tanácsa f. évi octóber
30-án tartott ülésében úgy vélekedett, hogy mind a legkegyelmesebb királyi
leirat, mind a föntebb idézett törvények szelleméből az foly, hogy a tudományok mívelése
— s terjesztésére rendelt hazafiui alapítványok állami terhektől lehetőleg
kiméltessenek, továbbá hogy, midőn ujabb keltű hagyományoknál e mentességet élvezi az
akad., nem folyhat e mentesítő törvény szelleméből oly intézkedés, mely szerint a célba
vett munkálatnál, midőn nem új vagyon szerzéséről, hanem csupán a régiek
biztosításáról van szó, olly alapítványokéről: melyek egyrésze még azon
időből származik, midőn a bekeblezési illetékek behozva sem voltak, az Akad. ez
illetékek címe alatt tetemes adóval rovassék meg, annál kevésbbé, mert ha tartozott
volna is azokért a birtokba lépés alkalmával fizetni az átruházási illetékeket azokat a
multra, a törvényhozási intézkedést megelőzött időre 1nézve, Ő Felsége kegyelmi irata az
./. alatti belügyministeri kibocsátvány szerint elengedte.
Alázatos tisztelettel kéri tehát az Igazg. Tanács Nagyméltóságodat, hogy a pénzügyi
hivatalokhoz oly értelmű rendeleteket kibocsátani méltóztassék, mely szerint ezek
utasíttassanak az ily régibb keltű alapítványok és kötvények díjtalan bekeblezésére. A
mennyiben pedig Nagymélt.-od a többször idézett kir. kegyelmi irat- s a fennálló
törvényekre támaszkodva sem vélné pusztán rendelet által eszközölhetőnek, méltóztassék a
magyar orsz. törvényhozás elé terjesztendő javaslatai alkalmával a törvény oly
intézkedését kieszközölni, mely által az Akad. ily terhek alól, mind a multra, mind a
jövőre nézve, kétes magyarázatnak helyet nem engedő módon fölmentessék.