Aranysárkány fejléc kép
 
[szerkesztői feloldás]
BÁLINT GÁBOR RÉSZÉRE, IDEGEN NYELVEKRE FORDÍTANDÓ SZÖVEG
 
  465/1871.  
  A MTA jelen irat előmutatóját, Bálint Gábor urat a végre küldi Keletre, jelesen az Orosz császári birodalom tartományaiba Kazán vidékére, s onnan folytatólag a chinai császári birodalom Urgha (Küren) városába, s esetleg a chinai és orosz birodalom egyéb tartományaiba, s városaiba hosszabb időzéssel
Szent Pétervár
Szentpétervár
ott is, hogy a tatár, mongol és mandzsu nyelveket és azok dialectusait tanulmányozhassa.
[szerkesztői feloldás]
Áthúzva: az élő nép ajkáról, azon népek szólásmódjait, meséit, költeményeit stb. Áthúzva:
 
 
[szerkesztői feloldás]
Áthúzott bekezdés: Azon elismert rokonság, mely egyfelől a föntebb nevezett tatár, mandzsu és mongol nyelvek közt és másfelől a magyar nyelv között létezik: teljesen igazolja jelen kiküldését egy magyar tudósnak, ki e téren, mint turáni nyelvérzékkel biró egyén, alkalmasint bármely más európai tudósnál sikeresebben müködhetik. Áthúzott bekezdés:
 
  Miután tehát Bálint Gábor úr utazásának a föntebb előadott tudományos búvárlaton (récherche) kívül semmi politikai vagy más mellékcélja nincs: a M. T. Akadémia tisztelettel fölkéri az illető Magas Kormányhatóságokat, Követségeket, Consulságokat, Tudományos Testületeket és azok elöljáróit, s városi hatóságokat, szóval mindazokat, kikkel érintkezésbe jövend, hogy nevezett Bálint Gábor úrnak szabad menés-jövését, rövidebb vagy hosszabb ideig való tartózkodást engedni és néki tudományos céljai kivitelében kegyes pártfogásukkal és oltalmazásukkal segédkezet nyujtani méltóztassanak.  
 
Pest
Budapest
, Magyarország, 1871, május hó.  
 

Megjegyzések:

[szerkesztői feloldás]
Bálint Gábor 1844–1913; Kazánról irt kötetét az MTA adta ki; évekig tartózkodott török, görög, egyes kaukázusi és mongol országokban. Mint nyelvész később a kolozsvári egyet. tanára lett. Róla írta
A.
Arany János
tréfás versét ( Arany János Összes Művei Kritikai Kiadás 1952. VI. köt. 146- 147. I.).