I. JELENTÉS az 1870-ki akadémiai nagyjutalomról.

I. JELENTÉS

Az 1870-ről hátralékban maradt s az 1864–69. évkörben megjelent mathematikai munkákat illető nagyjutalom a III. oszt. jelentése alapján mely az e szakban tapasztalt örvendetes lendületről tanuskodik, következő munkáknak itéltetett: „Földmértan, mérnöki használatra, különös tekintettel hazai viszonyainkra. XVI táblával.

Pest

Budapest

, 1869." – szerzője Kruspér István műegyetemi tanár, – mint amely munka első magyar kézikönyv, mely a gyakorlati mértant kimerítőleg tárgyalja; irodalmunkban úttörő; nemcsak a tudomány szinvonalán áll, hanem azt sok részben előbbre is viszi, gyakorlati haszna jelentékeny és nagyon élénken érzett hézagot tölt ki.

E szerint a jutalom

Kruspér

Kruspér István

úrnak kiadatni rendeltetett.

Arany János

főtitkár.

II. JELENTÉS

az 1870-i Marczibányi jutalomról.

Az 1870-ről hátralékban volt Marczibányi-mellékjutalom az 1864-69. évkörben megjelent mathematikai munkák közöl a III. oszt. jelentése alapján, következő munkának itéltetett: „Az ércek előkészítésének elvei és. gyakorlati szabályai" 149 ábrával,

Pest

Budapest

, 1869, – szerzője Péch Antal pénzügyi osztálytanácsos, – mint amely a címben kifejezett tárgyat, a bányászattudomány egy érdekes és fontos ágát, oly módon adja elő, hogy e munka bármely irodalom terén is, kedves jelenség gyanánt üdvözöltetnék; párosulván benne jeles elméleti s gyakorlati képzettség, világos előadás, s a 149 kőnyomatú ábrái oly tökéletesen lévén, maga a szerző által rajzolva, hogy azok után bízvást el lehet indulni az illető gépek és készülékek szerkesztésénél. A jutalom tehát

Péch

Péch Antal

úrnak kiadandó.

Arany János

főtitkár.

III. JELENTÉS

az 1871-iki akad. nagyjutalomról.

Az 1871-i, az 1865–70. évkörben megjelent s bölcsészeti szakba tartozó munkákat illető nagyjutalom, a II. oszt. jelentése alapján a következő című munkának itéltetett: „Neveléstudomány, műveltebb közönség számára" – írta Lubrich Ágost , Pozsony, 1868. 4 kötet – mint oly műnek, mely számbavéve s önállólag felhasználva az összes neveléstani irodalom jeleseinek buvárlatait s mindenkor figyelve a hazai nevelésünk viszonyaira, a nevelés és tanítás kérdéseit rendszeresen, részletesen tárgyalja s az olvasót minden kérdésben kellőleg tájékoztatja, s mely ezenfelül jó előadása, csinos és szabatos nyelvezete által is ajánltatik.

E szerint a jutalom Lubrich Ágost úrnak kiadatni rendeltetett.

Arany János

főtitkár.

IV. JELENTÉS

az 1871-iki Marczibányi-jutalomról.

A Marczibányi-alapból az 1865–70. évkör lefolyása alatt megjelent bölcsészeti munkák közől a nagyjutalommal koszorúzottat becsre követő munkának 1871-ben kijáró mellékjutalom, a II. oszt. jelentése alapján a következő című munkának ítéltetett: „A bölcsészet története. I. köt. Ó-kor. Irta Domanovszky Endre ,

Pest

Budapest

, 1870.", – mint a mely szabatos és folyó előadásban, a görög bölcsészet történetét oly nagy mérvben, oly pontos részletességgel, oly minden oldalúsággal tárgyalja, hogy e téren egyedül áll irodalmunkban, sőt külföldi e nemű jobb munkákkal is kiállja a versenyt. – E szerint a jutalom

Domanovszky Endré

Domanovszky Endre

nek kiadatni határoztatott.

Az osztály jelentése dicsérettel említé föl Haberern Jonathán aristotelesi fordításait, nevezetesen a lélektan és politika fordítását, melyet azonban csak eredeti munka nemlétében lehetett volna e jutalomnál tekintetbe venni.

Arany János

főtitkár.

V. JELENTÉS

a Sámuel-díjról.

Az 1870-re szóló Sámuel-díj az azon évben megjelent nyelvtudományi értekezések közül, az I. oszt. véleménye alapján,

Brassai Sámuel

r. tag „A magyar bővített mondat" (megjel. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből X., 1870) c. értekezésének itéltetett, mint a mely a magyar syntaxis minden homályos kérdését sikerrel világosítja meg, az élő beszéd alapján, a mondatbeli hangsúly természetéből igyekezvén kimagyarázni a magyar mondat szabályait.

E szerint a jutalom kiadása elrendeltetett.

Arany János

főtitkár.

VI. JELENTÉS

a Gorove-pályázatról.

A Gorove-alapítványból kitűzött jutalomkérdésre: „Hazai és külföldi iskoláztatás a XVI. században" – beérkezett egyetlen pályamunkának, a II. osztály jelentése alapján, megitéltetett a jutalom, mint oly műnek, mely a kitűzött kérdést legnagyobb részt teljes sikerrel megoldotta s irodalmunkban nyereségnek tekinthető; de vannak egyes hiányai, melyek, kiadás előtt, a bírálók tüzetes kimutatása szerint kijavítandók; valamint a munka előszavában igért „Adalékok" is hozzácsatolandók lesznek.

E szerint az „Inter stridentes" jeligés levél felbontatván, abból Frankl Vilmos papnöveldei tanár, akadémiai l. tag, Esztergomban – név tünt ki; s részére a jutalom ki fog adatni.

Arany János

főtitkár.

VII. JELENTÉS

a Dóra-pályázatról.

A Dóra Szilárd által kereskedelmi tudományos pályakérdések kitűzésére rendelt alapítványból hirdetett jutalomra beérkezett egyetlen pályaműnek a II. oszt. jelentése alapján, megitéltetett a jutalom; miután a bírálók egyhangúlag jutalomra és kiadásra méltónak jelenték, mint oly művet, mely teljesen megoldja a pályakérdést s gazdag tartalmánál s a külföldi tanintézetek bő ismertetésénél fogva nemcsak nyereménynek tekinthető irodalmunkban hanem az itt-ott simítandó irály mellett élvezetes és tanulságos olvasmányul is kínálkozik; egyszersmind az ügy országos rendezése körül kiválóan lehet használni.

A felbontott jeligés levélből („A kereskedő hivatása" stb) a következő név tünt ki: Matlekovits Sándor , a keresk. m. kir. ministeriumban titkár; kinek tehát a jutalom kiadandó.

Arany János

főtitkár.

VIII. JELENTÉS

a Hölgyalapítványi római történeti pályázatról.

A Magyar Hölgyek alapítványából kitűzött jutalomra beérkezett „Róma Története" c. egyetlen pályamunkának, a II. oszt. jelentése alapján, a jutalom odaitéltetett; miután a bírálók, mint oly művet, mely az elébe tűzött feladatot helyesen felfogva, kellőleg megoldotta, s így használható és alkalmas, sőt jeles kézikönyvül szolgálhat a magyar olvasóközönségnek, jutalomra, s némi, leginkább nyelvi javítások után, kiadásra is ajánlották, s irodalmunkban szükségpótló, sőt minden tekintetben nyereségnek mondható könyvnek jellemezték.

E szerint a ,,Die rőmische Geschichte ist ein grosser Inductionsbeweiss" stb. jeligés levél felbontatván, abból Pór Antal tanár, Nagyszombatban név tünt ki s a jutalom kiadása elrendeltetett.

Arany János

főtitkár.

IX. JELENTÉS

a Hölgyjutalmi meteorológiai pályázatról.

A M. Hölgyek alapítványából kitűzött pályafeladatra: „Kivántatik népszerű légtünettan stb" beérkezett egyetlen munkának, a III. osztály jelentése alapján megitéltetett a jutalom; tekintve, hogy a tárgyat alaposan a tudomány állásához, honi viszonyainkhoz s mívelődési érdekeinkhez mérten adja elő, nyelve csinos és gördülékeny, így a jelen pályázthoz kötött kellékeknek: megfelel; szükséges azonban, hogy a szerző, munkáját, kiadás előtt, az egyik bíráló által részletesen kiírt helyeken, a hiányzó magyarázatokkal bővítse.

Felbontván a „Valamint az eszmét stb." kezdetű jeligés levél, abból e név tűnt ki: Szabó Ignác , egri főgymnasiumi tanár, kinek is a jutalom kiadatni határoztatott.

Arany János

főtitkár.

X. JELENTÉS

a Hölgyalapítványi logikai pályázatról.

A M. H. alapítványból kitűzött pályafeladatra: „Kivántatik a logika kézikönyve stb." beérkezett 3 pályamunka egyikének sem itéltetett oda a jutalom, miután a II. oszt. jelentése szerint, a bírálók többsége egyiket sem tartja méltónak jutalomra vagy kiadásra. Az I. számú sokoldalú olvasottságról s önálló gondolkodásról tesz ugyan tanuságot, nyelve is elég szabatos, bár műszavai néhol határozatlanok, de egyes figyelemre méltóbb helyei mellett egészében a tárgy kezelésénél, a fogalomtan ingadozásánál, s főleg polemikus szinezeténél fogva az alapítvány céljának, mely „népszerű kézikönyv", nem felel meg. A II. számúban feltűnő a lélektani határozatlanság, alig nyujt egyebet, mint a „Formális Logika" kézikönyveiből összeállított kivonatokat. A III. sz. tartalmilag gazdag, de világosság és szabályosság nélkül; nyelve sem szabatos.

Minél fogva a jutalom ki nem adása határozatba ment s a jeligés levelek felbontatlanul megsemmisíttettek.

Arany János

főtitkár.

XI. JELENTÉS

a Hölgyalapítványi embertani pályázatról.

A M. H. alapítványából „Anthropologiai Kézikönyvre" kitűzött jutalomért versenyző két pályamunka egyike sem itéltetett méltónak e jutalomra, miután a II. oszt. jelentése szerint, az I. számú száraz, vázlatos szolgai kivonat; a II. számú gazdagabb ugyan, de nem önálló, összefüggő s .kellően rende.zett egész, melynek tartalma dicséretre méltó, de alakja nem; s a munka még most inkább csak anyag-gyűjteménynek tekinthető, melyből jó stiliszta jutalmat érdemlő művet alkothat.

E szerint a jutalom nem adatik ki, a jeligés levelek felbontatlanul megsemmisültek.

Arany János

főtitkár.

XII. JELENTÉS

a Hölgyalapítványi vegytani pályázatról.

A M. H. alapítványából kitűzött pályakérdésre: „Kivántatik a vegytan kézikönyve stb." érkezett két pályamunka közöl egyik sem itéltetett méltónak a jutalomra; minthogy a III. oszt. jelentése szerint az első számú a

Garay

Garay János

ból vett jeligés mű általában igen gyenge; a II. sz., melynek jeligéje

Goethé

Goethe, Johann Wolfgang von

ből van, jobb ugyan, s egyik bíráló szerint, némi hiányai dacára is megfelel a követelménynek; de a másik kettő szerint szűk keretben igen sok tárgyra terjed ki, ezért nem elég világos, s nem alkalmas arra, hogy azon körökben, melyek számára irva van, kedves olvasmányul szolgálna.

E szerint a jeligés levelek felbontatlanul tűznek adattak.

Arany János

főtitkár.

XIII. JELENTÉS

a Hölgyjutalmi ásványtani pályázatról.

A M. Hölgyek alapítványából az „Ásványtan Alapvonalait" kivánó pályafeladatra beérkezett egy pályamű nem itéltetett méltónak a jutalomra, miután a III. oszt. jelentése szerint mindkét bíráló gyengének tartja; sem a beosztásból, sem a fogalmak értelmezéséből ki nem tünik, hogy a szerző alapos jártassággal birna e szakban.

Minélfogva a jeligés levele („Semmi sem mulja felül az örömet") felbontatlanul semmivé tétetett.

Kelt

Pest

Budapest

en, a MTA 1871. május 16-án tartott nagygyűléséből.

Arany János

főtitkár.

XIV. JELENTÉS

a MTA új választásairól:

A mai napon tartott Elegyes Ülésben megválasztattak elnökké:

Lónyay Menyhért

másodelnök; másodelnökké:

Csengery Antal

ig. és r. t. Folytatólag a nagygyűlésen: Igazgató-tanács tagjaivá:

rendes tag,

rendes tag s osztályelnök.

Az I. osztályba:

Rendes tagnak:	Budenz József lev. tag,
Levelező tagnak:	I.Szarvas Gábor pesti kir. gymn. tanár,
	2. Szénássy Sándor pesti ágh. ev. gymn. tanár,
Külső tagnak:	I. Wiedemann Ferdinánd, a szentpétervári akad. tagja,
	2. Kreutzwald Frigyes , a dorpati észt tudom. társ. tagja.

A II. osztályba:

Rendes tagnak:	I. Rómer Flóris lev. tag,
	2. Szabó Károly Szabó Károly lev. tag,
	3. Salamon Ferenc Salamon Ferenc lev. tag.
Levelező tagnak:	I. Lubrich Ágost egyet. tanár,
	2. dr. Hajnik Imre győri jogtanár,
	3. Domanovszky Endre bölcsészettanár, Sopronban.

A III. osztályba:

Levelező taggá:	I. dr. Jurányi Lajos egyet. tanár,
	2. dr. Hoffmann Károly, m. geologiai int. főgeológus,
	3. Kenessey Albert , hajóskapitány, min. oszt. tanácsos,
	4. Tóth Ágoston honvéd ezredes, egyetemi tanár.
Külső tagnak:	I. Scacchi Archangelo , nápolyi egyet. tanár s az Egyetem rectora.
	2. Parlatore Fülöp , a flórenci muzeum igazgatója,
	3. Boissier Edmond , Genfben,
	4. Fenzl Ede , bécsi egyet. tanár s a Növénykert igazgatója.

Kelt

Pest

Budapest

en, a MTA 1871, május 17-én tartott elegyes ill. nagygyűléséből.

Arany János

főtitkár.

AJOM14

Megjegyzések: