TITKÁRI JELENTÉS

T. Közönség!

Ha jelentésem az Ak. lefolyt évi munkájáról ezúttal szerényebb eredményeket mutatna is fel: valóban nem lenne méltányos panaszt emelni az intézet vagy egyes tagjai ellen. Oly világeseményeknek voltunk tanúi, csaknem résztvevői, a leviharzott esztendő folytán, melyek a szerény tudóst épúgy megdöbbentették „circulusai" közepette, mint a közélet emberét tanácskozó asztalánál. Mindabban, ami történt, az emberiség évezredes haladásának egyszerre tagadását véltük látni; s a tudomány férfiát kétely zsibbaszthatá: vajon a mit az ismeret-vágy, messze multban elenyésző századok óta, hangya szorgalommal, vas türelemmel összehordott, nem fogja-e ismét elsöpreni dúló vihar; vajon a fáklya, mellyel ő az emberiség útait megvilágítja, nem fog-e ezentúl csupán kanócul használtatni, minden eddigi építvény elhamvasztására? Csuda lett volna-e, ha a nyelvtudós döbbenve áll meg rokonító munkájában, látva, hogy művét az Erőszak országok hódítására, népfajok irtására kezdi kizsákmányolni; ha Clio eldobja tollát, midőn a népvándorlások iszonyait ismétlődni tapasztalja; ha a jogtudós botránkozva veszi észre, annyi szép elmélete után, az ököljog visszatértét; ha a bölcselem épen v á l a s z t o t t népének tettein kénytelen pirúlni; ha végre a mennyiségi s természettudományok minden dicsőített fejleménye, óriási haladása kiválóan arra fordíttatik, hogy a rombolás eszközeit tegye ellenállhatatlanokká. Mert kinek volna kedve építeni, mikor a föld köröskörül hatalmasan reng, s eddigi építményét roskadozni látja. . .

Azonban nincs okom ily mentséghez folyamodni, s ha szerény vázlatom ép oly szerény képet állítna elő intézetünk munkásságáról, azt megszabott időm rövidségén kívül csupán az előadó gyöngeségének kérem betudni.

Akadémiánk, utóbbi közülése óta, 35 osztály- illetőleg összesülést tartott. Ezen kívül voltak az osztályok értekezletei havonkint és gyakrabban is; s az Igazgató-Tanács hat ülése.

Az I. vagy nyelv- és széptudományi osztály ülésein, szorosabb értelemben vett magyar nyelvészettel foglalkoztak: Joannovics György lt. a magyar szóalkotás kérdéséhez nyújtván adalékokat, Finály Henrik lt. a hasonértelmű szókról értekezvén,

Hunfalvy Pál

a Nyelvtud. Közlemények egyik kötetében megjelent dolgozatokat bírálólag ismertetvén. A magyar szókötésnek kivánt szolgálatot tenni Szarvas Gábor (mint vendég): „Latin fordítóink s a latinosságok" c. értekezésével: a magyar és hasonlító nyelvészetnek Budenz József, két igeképző betű (l és z) sajátságait fejtegetve, s a rokonokkal hasonlítva, – míg a rokon nyelvek tanulmánya Vámbéry Ármin „Ujgur nyelvemlékek" című saját munkájának ismertetése és

Hunfalvy Pál

nak a déli vogul nyelvről tartott előadása által gyarapodott,.hová

Szilády Áron

nak a defterekről szóló értekezését is sorozhatjuk, amennyiben a magyar nyelv történetére török hivatalos feljegyzésekből vet némi világot; szintén nyelvünk s az irodalom történetéhez nyújta adalékot

Toldy Ferenc

rtag: Baldi Bertalan XVI. szd-i szótára ismertetésével, s ugyanő az akadémiai eszmét, egy tudóstársaság felállítására célzó törekvéseket Magyarországon, még

Bessenyei

Bessenyei Ferenc

előtti korban, szerencsésen nyomozta fel, a múltszázad elejéig. Az őskori feliratok fejtegetésében

Ballagi Mór

rtag búvárkodott, Mésa: Moab királyának diadaloszlopi feliratait, a Kr. e. IX. szd-ból, magyarázva, – s a keleti mysticismus köréből Goldziher Ignác (vendég) a hetes számról értekezett az araboknál.

A klasszikai és szépirodalommal foglalkoztak: Zichy Antal lt, ki Horatius szatiráiról értekezett, saját fordítását bevezetvén; és

Jókai Mór

rtag „Párbaj Istennel" c. beszélyét adván elő;

Szilády Áron

mutatványokat közte Firdusi „Sah Name" fordításából; Télfy Iván lt. egy új-görög költő: Solomos Dénes költeményeit s a hétszigeti görög népnyelvet ismertette.

A II. osztály, mely a bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományokat öleli magában, leginkább magyar történelmi előadásokat hallott. Ily nyomozások:

Szilágyi Sándor

é a német uralkodás kezdetéről Erdélyben; Pauer János ltagé, ki Domokos fehérvári prépost családi nevét derítette föl; Mátyás Flóriáné, ki

Anonymus

időkoráról már harmadízben értekezett; Nagy Imre ltagé a Lajtha mint határfolyamról s Wenzel Gusztávé egy 1500. évi ismeretlen bécsi gyűlésről. – Helyi monographiát a régi

Pest

Budapest

ről Rómer Flóris adott; Wenzel Gusztáv rtag pedig adalékot hazánk ipar-történeté- hez: Kassa város XV. századi parkét-készítése nevezetességeiről értekezvén.

Szilágyi Sándor

a török–magyar államokmánytárnak az Akadémia kiadásában megjelent IV. kötetét ismertette bővebben;

Henszlmann Imre

ltag pedig a lőcsei és szepesi krónikásról értekezett. Még az erkölcstörténelemhez nyújtott adalékot

Toldi Ferenc

Toldy Ferenc

; egy XIV. századbeli magyar vezeklőről

Irland

Írország

ban, értekezve, s vallástörténeti viszonyainkat

Szilágyi Ferenc

ltag „II. József császár, mint az erdélyi róm. kath. egyház reformátora" c. értekezésében szellőztette.

A társadalmi tudományok mezején

Pauler Tivadar

rt. jogi és jogtörténeti előadásai állanak: az északnémet szövetség büntető törvényéről, s az észjog egyetemi (hazai) tanszékéről, fennállása első századában; továbbá Csatskó Imre ltagé, ki a halálos büntetésről értekezett. Statisztikai szempontból Keleti Károly ltag vizsgálta honunk nemzetiségeit; a nemzetgazdaság terén Matlekovics Sándor (vendég) értekezett a tőzsde és állam viszonyáról. Végre, bölcsészeti körben Barsi József ltag értekezése, az emberi öntudat jelen fokáról, – csatlakozik még ez osztály előadásaihoz.

A III. vagyis mathematikai és természettudományi osztály azon készsége által tünt ki leginkább, mellyel ifjabb szaktudósoknak alkalmat nyújta, vizsgálataik eredményét az Akad. előtt bemutatni. Igya legsűrübben jelentkező vegytan köréből Wartha Vince úr értekezése a török-piros szín előállításánál szereplő vegyfolyadékról; – Balló Mátyás úré a szilárd szénkénegről; – ismét

Wartha V.

Wartha Vince

úrnak bíráló véleménye erről; továbbá

Balló

Balló Mátyás

úr előleges közlése a Pest-városi főreáltanoda vegyműhelyéből; végre Fleischer Antal úr előadása a kéncyankalium egyvegyű módosításáról, – voltak kisebb-nagyobb terjedelemben bemutatva. Than Károly rtag maga is jelente be adatokat a vér színképének ismertetéséhez a dohányfüst behatására vonatkozólag; majd a Margit-szigeti hévforrás vegyelemzésének eredményét adta elő. Ugyanő egy általános jellegű hosszabb előadást tartott az egyetemi tanítás lényegéről. A növénytan mezején ismét vendég, Jurányi Lajos úr értekezett a Ceratozamia hímsejtjeinek kifejlődése s alkatáról, egyszersmind bejelenté, elő leges közlés gyanánt, egy Oedogonium fajról való tanulmányait, melyről később e cím alatt értekezett: „Az Oedogonium diplandrum (Jur.) s a nemzési folyamat e moszatnál." Szintén e szakból Klein Gyula úr előbb a Pilobolus gomba fejlődéséről s alakjairól, majd néhány Floridea (tengeri moszat) crystalloidjairól értekezett. Általában természetrajzi vonatkozással Xántus János rtag jelentést tett a keletázsiai küldetése alkalmával gyüjtött természeti és népismei tárgyakról. A geológia Szabó József rtagban, ki egy a Mátra hegycsoportjában, Lőrinci mellett lévő bazaltról, – és Hantken Miksa lev. tagban, ki az Esztergom-megyei korall (burány)-rétegek és

Budá

Budapest

n, a kiscelli tályag földtani koráról értekezett, – nyert előadókat; hová még Zsigmondi Vilmos l. tagnak az artézi kutak körül tapasztalt s előadott észleleteit is sorolhatjuk. Az ásványtan köréből Szabó József rt. az ásványok olvadása meghatározásának általa megállapított új módját adta elő. A physikai szakban Heller Ágoston úr bemutató értekezése a hangrezgés intenzitása megméréséről, s Martin Lajos l. tag előadása a csavarfelületekről, tünnek fel; továbbá magnetikai meghatározások hazánkban 1869-ben, melyeket véghez vittek és kidolgoztak: Schenzl Guidó és Kondor Gusztáv l. tagok; – míg a mennyiségtan és csillagászat előbb

Szily Kálmán

és küldött-társa Kruspér István rtag jelentését, a magyarországi méter és kilogramm összehasonlításáról a francia prototypekkel, – Kruspér Istvánét, a párisi méter-prototypről az 1870. augusztusi méter-értekezleten, – König Gyula úr értekezését az elliptikai függvények alkalmazásáról a magasabb fokú egyenletek elméletére, – végül Roller Mátyás urét: a nap-rendszer tovamozdulásáról, tünteti elő. Végezetre az anatómia szakához dr. Scheiber bukaresti hazánkfiának a kettős torzszülés bonctanáról bemutatott értekezése sorakozik.

Összes üléseken emlékbeszédeket tartottak;

Gyulai Pál

rtag,

Pákh Albert

, – Suhajdy János ltag

Császár Ferenc

, – Poór Imre ltag Sauer Ignác elhunyt tagok felett.

A hazai nép és nyelv, föld és történet ismertetésére hivatott állandó bizottságok működését illetőleg kénytelen vagyok különben is vázlatos előadásomat még inkább rövidíteni, s az e teremben kiosztott hivatalos jelentésre utalva, csak a főbb mozzanatok érintésére szorítkozni. Kettő e bizottságok közül, a nyelvtudományi és statistikai, azon szerény javadalomból, mit az Akadémia részökre szakíthat, nem fejthettek ki tömegesebb munkásságot.

A nyelvtudományi bizottság, feladatának szabatosb meghatározása, céljai kitűzése után, egy mester- és műszótár, továbbá egy gyakrabban megjelenő folyóirat létesítését vette célba, de még eddig anyagi eszközei mindkettőre hiányzanak. „Közleményei"-ből két új füzetet szerkesztett, ezen kívül egy kötet, egészben később készül megjelenni. Egyéb munkássága bírálatokra, vélemény-adásokra szorítkozott. A nagy szótár nyomatása a VI. köt. I-ső füzetének végefelé jár.

A történelmi bizottság folytatta a kútfők nyomozását, ezek másoltatását és kiadását. Megjelentek a Monumenták négy, a Török-Magyarkori Emlékek egy kötetei; sajtó alá három kötet Történelmi Tár; a Monumenták nyolc kötete, részben már csak néhány ív híjján készek; a Török-Magyarkori Emlékek egy kötete, s egy, sok kötetű gyűjteménynek, a II. Rákóczi Ferenc levéltárának két kötete.

Kútfő-nyomozások és másoltatások különösen a velencei és nápolyi s itthon a budai kamarai és vörösvári, gróf Erdődy-féle levéltárban történtek. –

Velencé

Velence

ben az egykori titkos tanács hazánkra vonatkozó végzései, – Nápolyban a levéltár Anjou-i regesztái s a Nemzeti Könyvtár szolgáltattak gazdag történeti anyagokat; míg a budai levéltárban

Wenzel

Wenzel Gusztáv

,

Frankl

Frankl Vilmos

és

Thaly

Thaly Kálmán

tagok buvárkodnak; s a vörösvári Rákóczi-levéltárnak

Csengery Antal

által megkezdett másoltatását jelenleg szintén

Thaly

Thaly Kálmán

folytatja.

Végre megindult régi országgyűléseink emlékeinek nyomozása és másolása is, mely a Monumenták 3. osztályának tárgyát teszi.

Az Archaeologiaí bizottság örvendetes tényként jegyzi föl a régészeti tudomány, a kutatások és gyűjtések iránti kedvnek folytonos növekedését, melyszerint már is bizton állíthatja, hogy az archaeologia hazánkban elég erős lábon áll arra, hogy azt a míveltebb osztály egyik kedvenc tudományának elismerve, haladását jövőre is remélheti. Ezt leginkább az Archaeologiai Értesítő nek köszönheti, mely minden oldalon méltánylással találkozik. Az olvasó közönséggel való levelezés, jelentés, véleményadás a mult évben tetemesen szaporodott, miután majd minden postával ujabb buzgó – részben magas állású – tagok lépnek be a bizottság munkásai sorába.

A bizottság ismételve indítványozta az országos archaeologiai bizottság szervezését s az ez iránti törvényjavaslat kebléből került ki; közbenjárásával fog a lőcsei és lebényi templom s a visegrádi rom megóvatni; ő tett lépéseket a szepesi vár fölmérése, egy komáromi régiségtár felállítása, valamint egy műutaztatás iránt külföldre.

Rajzokból, fa-ducokból, térképekből álló gyűjteményét, vétel útján folyvást gyarapítá s közbenjárt az iránt, hogy az általa rendezett ásatások eredményei a nemzeti muzeumba kerüljenek.

A bizottság eszközlésével utaztak

Henszlmann

Henszlmann Imre

és

Rómer

Rómer Flóris

tagok; ásatásokat

Haynald

Haynald Lajos

érsek, b. Nyári Jenő,

Varsányi

Varsányi Pongrác

és Foltin János urak tétettek. – Megjelent a „Közleményeiből" a VIII. k. 2. sz. füzete, a 3. sz sajtó alatt. A Régészeti Emlékekből az I. köt. 2. füzete, Értesítőjéből az egész IV. kötet.

A statistikai és nemzetgazdasági bizottság „Közleményei"-nek VII. köt. 1–2. füzetét bocsátotta ki, melyben önálló cikkek:

Weninger Vincé

Weninger Vince

től: ,,Az osztrák-magyar monarchia államháztartása e század első felében";

Kelety Károly

Keleti Károly

tól: „Nézetek a statistikai tudomány állásáról"; Matlekovits Sándortól: „A tőzsde és az állam"; Barsi Józseftől: „A magyar-horvát tengerpart hajóforgalma 1868-ban".

A bizottság feladatául jutott a lefolyt évben a Wodianer Albert-ösztöndíj pályázatát eszközölni; s a jelentkezett 23 folyamodó igényeit megvizsgálva, közölök Dobner Rezső urat választotta és küldötte ki s ez jelenleg

Lipcsé

Lipcse

ben folytatja nemzetgazdasági tanulmányait.

A mathematikai és természettudományi bizottság „Közleményei" VI–VII–VIII. kötetének számait, rövid időn, egyszerre teszik közé; valamint intézkedett az iránt is, hogy Schulzer J. megvett gombászati nagy munkájából a kiválóbb fajok, Kalchbrenner Károly lt. szerkesztésében, világot lássanak.

Az orsz. meteorologiai intézet felállítása iránt tett lépéseit siker koronázván, miután ez intézet, mondhatni a bizottság kebeléből sarjadzva múlt évi május óta fennáll, a bizottság teendőiezügy körül, oly fokban mint az előtt, megszűntek.

Honunk természettudományi átvízsgálása érdekében több netnű utazást és kutatást eszközölt. Frivaldszky Imre hazánk keleti szomszédságában, Törökországban gyűjtött állattani tárgyakat, de fájdalom, az eredmény összeírását már be nem végezhette. Dr. Feichtinger Sándor a csajkások kerületébe a Torontálba tett növénytani kirándulást; Kriesch János Felsőmagyarországba a halak és hüllők tanulmányozása végett; Szabó József a Mátrában s a feldunaí trachyt-szorosban folytatta geológiai tanulmányait. Kutatást rendezett a bizottság Élesd mellett, az igrici barlangban: vajjon itt az ősember maradványai a negyedkori állatok tetemeivel együtt előfordulnak-e, mint Európa több nyugati országaiban. Az eredmény szélesb körben érdeket fog gerjeszteni.

*

Jutalmat az Ak. ez év folytán egyszer itélt oda: a gróf Teleki-pályázaton díjnyertes műnek,

Szigligeti Ede

: „Udvari bolond "című vígjátékának. A többi pályázat eredménye még ez ülésben ki fog hirdettetni.

Az Akadémia egyéb munkássága köréből érintem még eszközlését annak, hogy a párizsi nemzetközi méter-kongresszusra magyar tudósok küldettek. A gróf Karácsonyi-pályázatnak, az alapítók beleegyeztével oly módon rendezését, hogy sikertelen pályázatok esetében a drámai elmélet ügye mozdíttassék elő jutalomra; az Edls Holzer alapítv.-ból egy orvosi s egy technikai ösztöndíjas kiküldését; egy utazónak a rokon nyelvek tanulmányozása végett Keletre küldése iránt, a m. k. Kormány hozzájárultával immár sikerülő törekvéseket; s egy országos Eötvös-emlék létesítésére,

Pest

Budapest

város felhívása után megalakított akad. bizottságot. – Az Akadémia kiadványai ez évben mintegy 60 kötetet s kisebb-nagyobb füzetet tesznek, melyek sorozata a kiosztott jelentésben olvasható. – Könyvtára nemcsak magánosok ajándékai, hanem száznál több külföldi tud. intézettel folytatott csereviszony, s az országos, ötezer ft. segélyből vétellel is gyarapodott. Kézirat és műtárgyak ajándékozói közül ki kell emelnünk Szirmay Ödönt, orsz. képviselő urat, ki másfél százat haladó Thököly–Rákóczy-féle oklevéllel s a

Rómá

Róma

ban időzött magyar főpapságot, mely az ottani Mátyáscodexek becsesb lapjai fénykép-albumával kedveskedett.

A hazafiak alapítványokban s kegyes hagyományokban folyvást nyilatkozó részvétét a kiosztott pénztári jelentés mutatja: elég legyen itt fölemlíteni azon 15,000 és·ismét 5,000 ft országos segélyt, melyet a kir. kormány mult évben a történelmi s archaeologiai bizottságok rendelkezése alá bocsátani kegyeskedett.

Halál által, némely előbbi évhez képest nem annyira igen számos, mint súlyos veszteségek érték a lefolyt évben intézetünket. Az I. oszt. jan. 2-án Engel József l. tagjától, a híres történész fiától fosztatott meg, kitől – leginkább a magyar hangtan kifejtésére irányozott tanulmányai után – gazdag eredményeket várni volt jogosítva. Jul. 22-én Batthyány Fülöp herceg, ig. tag s a nagy alapítók egyike, szenderült jobblétre; aug. 14-én Podhradczky József a II. oszt. r. tagja, történetünk kútfőinek gondos gyűjtője, nyomozója és több mással együtt Hartvik, Kézai, a Budai Krónika kiadója költözött el. October 19-én Frivaldszky Imre , III. osztálybeli r. tag vivé sirba azon koszorút, mellyel most egy éve az Akadémia „Jellemző adatok Magyarország Faunájához" című nagyobb munkáját kitüntette; benne az állattan több mint félszázados fáradhatatlan búvára hunyván el. Március 19-én a tudós világ Haidinger Vilmost, a bécsi geológiai intézet nyug. igazgatóját s benne Akadémiánk is külső tagját vesztette, míg legközelebb, e hó 9-én Érdy János , II. osztálybeli rendes tag, e minőségben Akadémiánknak csaknem alapítása óta a történet- és régiségnyomozó téren nevezetes munkása, az érdi húnsírok felfedezője, több jeles munkák közt a „Nummi Transylvaniae" írója, 12-én pedig Herschel János , a nagyhírű csillagtudós, fia a még nagyobbhírű Herschel Vilmosnak, Akadémiánk külső tagja, távozott el a halandóság útján. De ha elszámlált veteránjainkra nézve a megválás keserűségét enyhíti némileg emberi sorsunk közös érzete, amennyiben földi koruk véghatárát megközelítve léptek át az enyészetbe: mit szóljak ama legnagyobb fájdalomról, melyet még nem érintettem, – hogyan említsem a nevet, melyet tőlem, mint az év krónikásától, e teremben minden arc, minden kebel számon kérni látszik, a február 2-án élni nem, csak köztünk lenni megszűnt báró

Eötvös József

elnökünk nevét? Avagy megkisérthetem-e hivatalos vázlat körében, jellemezni akarni benne az állam- és hazafit, a költőt és tudóst, az emberiség és az emberek hőkeblű barátját? Nem! – elég legyen nekem itteni minőségemben a Dicsőült nemes tulajdonainak csupán forrására mutatnom, mely e két szóban kifejezhető: magasztos eszményiség és szerető szív. Ez immár a végenyészeté, s a hozzá kapcsolva volt szivek, mint elhalt növény testvér-szálai, fájdalmasan csüggedtek vissza; eszményisége fennragyog s biztosítást nyujt az emberiségnek, hogy amig oly irányu szellemek születnek – s adja Isten, szülessenek minden korban - mint Eötvös, addig az anyag és erőszak diadalán s nemünk jövőjén, – dacára az előadásom kezdetén érintett korjelenségnek – kétségbe esnünk nem kell. Elveszthetünk egyeseket, nagyokat, pótolhatatlanokat, kikkel nagy tettek egész sora száll sírba: Eötvös sírjából egy s z e l l e m sugárzik fel, mely arra készt: elmélkedjünk s emelkedjünk!

AJOM14

Megjegyzések: