I. JELENTÉS az akadémiai nagyjutalomról és a Marczibányi-mellékjutalomról. II. JELENTÉS a Marczibányi nyelvtudományi pályázatról. III. JELENTÉS a Sámuel-díjról. IV. JELENTÉS a Nádasdy-jutalomról. V. JELENTÉS a Fekésházy-jutalomról. VI. JELENTÉS a Sztrokay-jutalomról. VII. JELENTÉS a Hölgyalapítványi kortani pályázatról. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Szolnoki Anna Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom14-lev.tei.XIV532-538 /o:ajom14-lev.tei.XIV532-538 Wenzel Gusztáv , Keleti Károly és Hajnik Imre személyi adatait korábban adtuk meg. Ponori Thewrewk Emil 1838–1917; ak. vál.: 1872. Később pesti egyet. tanár, a hazai klasszika-filológia első modern művelője; több ak. biz. tagja. Több művét adta ki az MTA és sok szakbirálata maradt fönn. Budenz ről l. /o:ajom14-lev.tei.XIV212 jegyzetünket. Loós József 1839-1878; germán filológus, gimnáziumi tanár. Baritiu Oktáv 1833-1891; naszódi gimnáziumi tanár és a románmagyar baráti kapcsolatok egyik első tevékeny híve. Madarassy László 1840-1893; pesti, majd kecskeméti ügyész, törvényszéki bíró; publicista és amerikai utazó. Pályanyertes művét maga adta ki. Knauz Nándorról: Lásd /o:ajom14-lev.tei.XIV365 jegyzetünket. A jutalmi jelentések az Évk. XIII. köt. X. f.-ban jelentek meg, 38–48. 1. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIV. kötet Hivatali iratok 2. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1964 Budapest Akadémiai Kiadó jelentés Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 I. JELENTÉS az akadémiai nagyjutalomról és a Marczibányi-mellékjutalomról. Az 1866–1871. évkörben a társadalmi tudományok terén megjelent munkák közől a jelen évi nagyjutalmat az Akadémia II. osztálya véleménye alapján két munkának, egyenlően felosztva ítélte oda. Ezek: Wenzel Gusztáv Egyetemes Európai Jogtörténet, Pest , 1869. és 1870. Keleti Károly : Hazánk és Népe, Pest , 1871. Amaz a jogeszméknek s az egyes európai államokban megállapodott jogrendszereknek természetét földeríti a különböző korszakokban, különbözőleg fejlődött jogállapotok sajátszerűségeit feltünteti, megtörve az utat, melyen hazai jogéletünknek az össze polgáriasult világ jogfogalmaival való összefüggése, valamint a másutt meghonosult jogintézményektől eltérő nemzeti alakulásoknak különválása biztosan kileshető. Ekként becses vezérfonalt szolgáltat a jogtörténeti irány bővebb kifejtésére és az összehasonlító jogtudomány sikeresb kiművelésére. Végre kiemelendő azon dús történelmi és irodalmi készlet is, melyet az összes joganyag megvilágítására összehalmozott. Keleti munkája hasonlólag úttörőnek tekinthető irodalmunk egy más terén. A rendelkezésére álló hivatalos statisztikai adatok segélyével megvilágítja a magyar birodalom földje- s népében rejlő termelési tényezőket; az állami és társadalmi szervezetünkben mutatkozó hiányokat, magán- és közéletünk minden terén mutatkozó visszás állapotokat. Az előadás modora lehetővé teszi, hogy azt a nagy művelt közönség is tanulsággal használhassa, miután a statisztikai adatok és száraz kimutatások oly szerencsésen vannak földolgozva, hogy közérdekeltséget kelteni képesek. A mellékelt táblázatok pedig, melyek az egyes társadalmi viszonyok illusztrációjára szolgálnak, tekintve akár concepciójuk geniálitását és szellemdus combinatioit, akár szabatosságukat, bármely külföldi munkának is díszére szolgálnának. A Marczibányi-jutalomra az osztály Hajnik Imre „Magyar alkotmány és jogtörténet" c. művét (Pest , 1870) ajánlja; főleg azon előnyös tulajdonáért, hogy történeti kútfőink és okmánygyüjteményeink alapos tanulmányozását a külföldi állanú viszonyok s jogállapotok figyelmes észlelésével köti össze; és így nemcsak a magyar alkotmány fejlődését képes nyomról nyomra kísérni, hanem kimutatja azon hatást is, melyet e fejlődésre a nagy világtörténelmi események és a szomszéd népek gyakoroltak. – Minek alapján a Marczibányi-jutalom Hajnik Imré nek itéltetett. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. II. JELENTÉS a Marczibányi nyelvtudományi pályázatról. Az 1870–72-ki Marczibányi-pályázat a megelőző évek terméketlenségéért elegendő kárpótlást nyújtott. Mind a két versenyző pályamű egészben véve helyesen tárgyalja az idegen szólásmódok és a szabálytalan nyelvújítás kitűzött kérdését s mindegyik dicséretre méltó dolgozatnak mondható. Az I. sz., Grimm ből vett jeligéjű pályamunka a kérdésnek minden oldalról való vizsgálata, részletek beható megvitatása, a botlásokat s visszaéléseket feltüntető példák nagy száma által tünik ki; de vannak lényegbe vágó tévedései is. A II. számú, Berzsenyi-jeligés pályamű önálló felfogás s főleg a helyes elvek tekintetében mulja felül némileg pályatársát. – Minélfogva a bírálók többsége véleményének alapján, az I. oszt. ajánlatára, a jutalom a II. sz. pályaműnek ítéltetett, kiadásra is ajánltatván; az I. sz. pedig dicsérettel kiemelendőnek s tiszteletdíj mellett szintén kiadandónak határoztatott. A II. sz. munka jeligés levele felbontatván, abból Ponori Thewrewk Emil , a budapesti egyetemi főgymnasiumban a classica philologia tanára neve tünt ki. Az I. sz. pályamunka szerzője felhivatik, akarja-e, hogy jeligés levele felbontassék. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. III. JELENTÉS a Sámuel-díjról. Az 1871-re szóló Sámuel-díj az ua. évben megjelent nyelvtudományi értekezések közül, az I. oszt. ajánlatára, Budenz József r. t. „A denominatív igék az ugor nyelvekben" (Megj. a Nyelvtud-Közl. X. köt.-ben) c. értekezésének itéltetett, mint a mely a magyar l és z denominatív igeképzők jelentését számos példa alapján kutatja s azokat egyszersmind összehasonlítja az ugor nyelvek számos hasonló igeképzőivel, tehát kiterjeszkedik a finn és lapp, továbbá a mordvin és cseremisz, a zürjén és votják, végre az osztják és vogul nyelvekre, s így nyelvtudományunk egyik nevezetes és homályos kérdését alapos tudománnyal s éles ésszel világosítja meg. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. IV. JELENTÉS a Nádasdy-jutalomról. A gróf Nádasdy Tamás nevére alapított jutalomért 1871/72-re két pályamű versengett. Az I. sz. „Egy lovag szerelme" címűnek meséje érdektelen, hosszú leírásaiban semmi plasticitas, személyeiben semmi jellemzetes, katasztrófájának tragikuma pedig bántólag igazságtalan. Inkább csak technikája érdemel némi figyelmet, de ez is nagy részt keresett és ízléstelen. Verselése zöng, csörög, csattog és peng s a dagály és puszta hangjáték majdnem élvezhetetlenné teszik. A II. számúhoz, mely „Világos" cím alatt alak és tartalom nélküli verseket halmoz össze, komoly szó alig férhet. Szerző 80 hasábon mintegy 25,000 sorban DugonicsKOHA_AUTH:107200 Etelkáját akarja föleleveníteni, a költői szellemnek egyetlen, bár futó, csilláma nélkül. Mindezeknél fogva az I. osztály véleménye alapján a jutalom ki nem adatott. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. V. JELENTÉS a Fekésházy-jutalomról. A Fekésházy-jutalomra minden ötödik évben a hazában divatozó bármely nyelven (a magyaron kívül) írt oly munkák pályáznak, melyek a magyar nyelv és irodalom megismertetését előmozdítják. Az 1867–71. évkörben megjelent ily munkák között legelső helyet foglalnak el: I) A magyar, német és tót nyelv szótára. Készítette Loos József , besztercebányai állami főgymnasiumi tanár, két köt., Pest , 1869. II) Grammatica Limbei Magiare pentru clasile gimnasiali inferiori, precum şi pentru privaţi de Octaviu Baritiu . Clusiu ,1869. – Továbbá ua. szerzőtől, mintegy az előbbi munka kiegészítéseül: Magyar-román zsebszótár, tanodai és magánhasználatra. Írta Baritiu Octav , Kolozsvár , 1870. Mindkét mű megfelel az alapítvány pontjaiban meghatározott célnak, s ezért az Akadémia, az I. oszt. ajánlatára, örömest részesítené a Fekésházy-jutalomban mindkét művet, de minthogy az alapítványi szabályzat értelmében ez nem lehetséges, a jutalom Loos József magyar–német–tót szótárának itéltetett, mely mind terjedelménél, mind tudományos értékénél fogva felűlmulja társát. Azonban Baritiu nyelvtana s szótára is dicsérettel kitüntetendőnek határoztatott. Ez értelemben a Fekésházy-alapítványt kezelő m. kir. közoktatási ministeriumhoz, a jutalom kiadása iránt, fölterjesztés fog tétetni. Arany János.KOHA_AUTH:96679 főtitkár VI. JELENTÉS a Sztrokay-jutalomról. A Sztrokay-alapítványból kitűzött azon pályakérdésre, mely a házasságból eredő jogviszonyok s a gyámság kifejtését kívánta, egy pályamű érkezvén be, a bírálók azt egyhangulag a jutalomra s kinyomatásra érdemesnek itélik. Mert bár egyrészről a hazai jogtörténetre nem fektet kellő súlyt, okoskodó része aránylag sovány, irálya és előadása nem elég gondos, kifejezései gyakran hibásak; másrészről tanulmányait nevezetes irodalmi apparátusra alapította, az anyag összehordásában dicséretes szorgalmat, feldolgozásában komoly tudományos szellemet, s az ezen jogviszonyok új rendezést; tárgyában kidolgozott javaslata eredeti felfogást és rendszeres logikai szerkezetet tüntet ki: minélfogva a dolgozat a törvényhozásra e kérdések tárgyalásakor kiváló beccsel birand. A II. oszt. ennek folytán ajánlja, hogy a jutalom e pályamunkának kiadassék, s az kinyomattassék; úgy azonban, hogy mielőtt sajtó alá adatnék, Szerző átjavítsa és a nem mindig következetesen használt műkifejezésekbe egyöntetűséget hozzon. E szerint a pályaműnek a jutalom megítéltetvén, felbontott jeligés leveléből Madarassy László kir. ügyész, bírói államvizsgabizottsági tag, név tünt ki. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. VII. JELENTÉS a Hölgyalapítványi kortani pályázatról. A Hölgyalapítványból kitűzött kortani (chronologiai) pályakérdésre két pályamunka érkezett be. A három bíráló egyértelmű nyilatkozata szerint, bár a két mű közül a kitűzött feladatnak teljesen egyik sem felel meg, mindkettő irodalmunkra nézve valódi nyereségnek tekinthető. Az I. számu (Jelig. „In examine litterarum, debet attendi maxime datum litterarum" VerbőcziKOHA_AUTH:170185 ) túlnyomólag a magyar középkori kortan kézikönyve, a nemmagyar tárgyakat röviden tárgyalja, sőt részben mellőzi, időszámítási szabályai nem mindig a legegyszerűbbek s az ujabb tabellák nélküli számításokat nem ismeri. Ámde a hazánkban, a középkorban divatozott időszámítási sajátságokra tömérdek oklevél és 60, nagyrészt eddig ismeretlen naptár földolgozása által oly fényt vet hogy általa az eddig úgyszólván teljesen elhanyagolt magyar kortan egyszersmindenkorra megalapítva van. Végre a régi naptárainkat és királyaink uralkodáskorát ismertető fejezetek által a hazai történettudomány lényeges gyarapodást nyert. Míg ellenben hiányai és hézagai könnyen lesznek pótolhatók. A II. sz. pályamű (Jeligéje: „nem fényleni, használni akarok művemmel") inkább egyetemes kortan; a nemmagyar chronologiára nagyobb gondot fordít és az ujabb időszámítási szabályokat is jobban ismeri, mint az előbbi. De a speciális hazai történeti szempontot úgyszólván teljesen elhanyagolja, minélfogva a magyar történetíró szükségleteinek és a pályakérdés ígényeinek meg nem felel. A bírálók többségének véleménye s a II. osztály ajánlata alapján a jutalom az I. sz. munkának itéltetett; úgy azonban, hogy mielőtt sajtó alá adatnék, hiányait a bírálók egyikének részletes fejtegetései alapján kipótolja s a befejezetlen 41-dik szakaszt kiegészítse. A II. számu pályamű dicséretes megemlítésre érdemesnek találtatott. Felbontatván az I. sz. jeligés levele, abból Knauz Nándor lev. tag neve tünt ki. A II. sz. pályamű jeligés levele felbontatlan őriztetik, s szerzője felhivatik nyilatkozásra, kivánja-e annak felbontását. Kelt Pest en, az Akadémia 1872 máj. 23-án tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár.