JELENTÉS

az Akadémia 1871–72-dik évi müködéséről:

A Magyar Tudományos Akadémiának múlt évi május óta mostanig huszonhét osztály és tizenhárom összes ülése volt.

A nyelv- és széptudományi (I.) osztály ülésein, mint a magyar Akadémiához illő és szabályai által kötelezve van, a magyar vagy a rokon nyelvekkel hasonlító nyelvészetből tartatott legtöbb előadás. Ide tartozik Barna Ferdinánd lev. t. három értekezése: a magyar és finn irodalom közötti kapcsolatról; a hangsúlyról a magyar nyelvben; s a nyelvészkedés a magyar népnél; Szarvas Gáboré: az idegen szókról a magyar nyelvben;

Szilády Áron

magyar szófejtegetései; Riedl Szende előadása a dissimilatio törvényéről nyelvünkben, végre Bálint Gábor keleti utazó küldötte két értekezés: egyik a birtokos é-ről s a félmúlt idő nyújtotthangzójáról, másik: „Nyelvtani adatok és tények" című. – Az általános nyelvészet körében forogtak gr. Kuún Géza levelező tag a sémi magánhangzókról és azok megjelölése módjáról, – Szénássy Sándor a latin nyelv- és dialectusairól tartott értekezéseikkel, –

Hunfalvy Pál

rendes tag azon ismertetéssel, melylyel Kohut Sándor munkáját: „a persa Pentateuch Tavus-féle fordításának kritikai megvilágítását" az Akadémia elé terjesztette. A classica-philologiában

Brassai Sámuel

r. t. nyujta „Commentator commentatus" címmel tarlózatokat

Horác

Horatius, Quintus Flaccus

satiráinak magyarázói után, s

Fábián Gábor

mutatványt Valerius Flaccus Argonauticonja fordításából. – Hitregei körbe vágó értekezések voltak:

Szabó István

l. tagé: a Titánok és Gygasok nemzetsége – és

Szilády Áron

é, a ráolvasásokról; a történelmet érintők

Hunfalvy Pál

ismertetése Roessler „Román tanulmányok" című munkája felől és szintén az ő jelentése a történelem előtti régiségek nyomozóinak 1871-ben

Bologná

Bologna

ban tartott nemzetközi gyüléséről.

Irodalom- és műtörténeti tárgyakat adtak elő:

Toldy Ferenc

r. t., ki adalékul a régibb irodalom történetéhez a) Magyar Pál (Paulus Virganus), b) Margit, IV. Béla leánya, mint író ismertetését nyujtá; s

Pulszky Ferenc

t. t., Marc Antonio Rajmondi és iskolája című értekezésben. Végre a széptan köréből

Greguss Ágost

r. t. a vers elméletéhez adalékot terjeszte elő.

Az osztály elhatározta a régi magyar versírók összes kiadását (Corpus Poetarum)

Zrinyi

Zrínyi Miklós

ig, s közelebb foganatba veszi. A magyar nyelv szótára hatodik, már utolsó kötetéből a 2-ik füzet is e napokban megjelent.

A bölcsészeti, társadalmi és történeti tudományok osztálya (II.) ülésein ismét a magyar történet volt legtöbb előadásban megvilágítva. Kezdve

Rómer

Rómer Flóris

monographiáján: Pest fejlődése a visszafoglalástól 1750-ig, az ő régi magyar jelmez-tanulmányáig, melyet legközelebb mutatott be; mind a magyar történeti tárgyról értekeztek: Mátyás Flórián már negyed ízben,

Anonymus

időkoráról Frankl Vilmos

Pázmány

Pázmány Péter

1632-ki diplomatiai küldetéséről

Rómá

Róma

ba; Thaly Kálmán a Rákóczy-Aspremont-levéltárról; Pesty Frigyes a régi eltűnt magyar vármegyékről;

Henszlmann Imre

a visegrádi korona-kamráról; Wenzel Gusztáv Óvári nápolyi kutatásairól, s a XIV. századbeli vámhelyekről Nyitrában;

Horváth Mihály

Rákóczy Ferenc

II. Rákóczi Ferenc

„Confessiones" című, csak most feltalált önéletiratáról;

Salamon Ferenc

: Bölcs Leo „Taktika" című munkájáról; Bottka Tivadar III. Endre leánya,

Erzsébet

hercegnő legendájáról, mely szintén új felfödözés. Általánosabb, a historia bölcsészetébe tartozó előadás volt Pauler Gyula l. tagé, ki a positivizmus hatását a történetírásra tette vizsgálatai tárgyává. Egy bibliographiai értekezés Knauz Nándoré, XVI. századbeli ritka nyomtatványokat ismertetett; a földleírási szakban

Hunfalvy János

r. t. tett jelentést a múlt évi antwerpeni geographiai congressusról. A jogtudomány terén

Tóth Lőrinc

r. tag két ülésben tarta szemlét a magyar jogászgyülések munkássága és eredményei felett. – A bölcselmi szakban

Domanovszky Endre

l. t. méltatta a bölcsészetet mint szükségképi tudományt, s Haberern Jonathán ismertette Aristoteles Ethikáját mutatvánnyal saját fordításából; végre Lubrich Ágoston a középtanodai tanárok paedagógiai kiképzéséről értekezett.

A mathematikai és természettudományi (III.) osztály ülésein mennyiségtani előadások voltak Hunyady Jenő l. tagé: a trigonometriai sor állandóinak meghatározása; König Gyula vendégé: a függvényeseknek végtelen sorok által való kifejezése; más alkalommal: a mértan hypothesisei s azok elemző tárgyalása. Csillagászati: Murmann Ágoston (vendég) 3 értekezése: Európa bolygó elemeiről, Freia bolygóról, s az 1861-iki nagy üstökösről; a hadtani-földírati szakban Tóth Ágoston l. t. három előadása: a földkép-készítés jelen állásáról, a nemzetközi fokmérés állandó bizottsága munkálatiról, végre geographiai és históriai tanulmány Franciaország határairól. – A physika és mechanika köréből báró Eötvös Lóránd (vend.) értekezése a rezgési elméletből következő távolbani hatás törvényéről; Martin Lajos l. tagé a vízszintes szélkerék elmélete

Heller Ágost

vendégé: a normal súlyok összehasonlítása,

Szily Kálmán

l. tagé a Hamilton-féle elv és a mechanikai hőelmélet második föltétele; Kenessey Alberté: a kapaszkodó hajózásról, vagy a láncon és kötélen vontatásról. – Föld- és vegytani előadások: Szabó József r. tagé, a közetek földpátjai meghatározásának általa megállapított új módjáról, a tolucai meteorvas octaéderje- és zárványairól; Koch Antal vendégé, egyszer: górcsői kőzettani vizsgálatok, más ízben: a szent-endre-visegrádi trachythegységről; Abt Antal, szintén vendég munkája: a pesti egyetem muzeuma földpátjainak kristály-sorozatáról; Than Károly r. tagtól az egyetem vegytani intézetének leírása, s ugyanabból közlemények; dr. Fleischer részéről: a szobránci ásványvíz elemzése; a felmangánsavas kálium behatása szerves savakra; dr. Steinertől: az isocyanursavról; továbbá Balló Mátyás vendég közlései a pesti főreáltanoda vegyműhelyéből: a) a fordított lángok hangzása, b) a leucolin olaj és tiszta naphtalin; végre Wartha Vince (vendég) előadásai; a bor cukortartalma meghatározásáról, s a hydrauli meszek elegyítéséről. – Légtünettani értekezés, Árvamegye meteorológiai viszonyairól, Veszelovszky úr részéről adatott be. – Növény- és állattaniak: Jurányi Lajos l. tagé, az oedogonium termékenyített pete-sejtjéről, majd a salvinia natans termése kifejlődéséről, végre Pest megye Flórája c. munka bemutatása Borbás Vince tanártól; Entz Géza vendégé, a rhyzidium Euglanae növényről, s

Klein Gyulá

Klein Gyula

é (vendég) a tűlevelűek gyökerei bonctanáról. Kriesch János, mint vendég, Magyarország hal-faunájáról közle adatokat. – Végre a bonctudomány Hirschler Ignác l. t. által volt képviselve, ki a szem porchártyájában levő festanyagos rakodmányokról értekezett. Pólya József rendes tag kísérletet olvasott a földi szerves teremtésről.

Összes ülési előadások, az elhunyt tagok feletti emlékbeszédek voltak: Nendtvich Károly r. tagé Frivaldszky Imre r. t. felett;

Szász Károly

é

Herepei Károly

Herepey Károly

l. t. felett; Riedl Szende l. tagé Schleicher Ágoston külső tag felett;

Poór Imré

Poór Imre

é Flór Ferenc l. t. felett; Haszlinszky Frigyes

Neilreich Ágoston

August Nielreich

k. t. felett;

Szvorényi József

é Árvay Gergely l. t. felett, végre

Szabó Imre

t. tagé

Bittnicz Lajos

Bitnicz Lajos

t. t. felett.

A február 2-iki rendkívüli közülésen gr.

Lónyay Menyhért

elnök és tiszteleti tag emlékbeszédet,

Szász Károly

r. t. emlékkölteményt olvasott báró

Eötvös József

elhunyt akad. elnök és t. t. felett.

A hazai föld és nép, múlt és jelen ismertetésére fennálló akadémiai állandó bizottságok működése is szokott tárgya jelentésemnek. Ilyen bizottság van öt: a nyelvtudomány, a történelem, a régiségtan, a statistika és nemzetgazdaság, végül a mathematika és természettudomány részére. Azonban részletekkel már eddig is túlhalmozott előadásom rövidítése végett, kénytelen vagyok, ezek működését illetőleg, az itt kiosztott jelentés, szintén vázlatos, de rnégis valamivel bővebb helyeire utalni. A mit róluk futtában megérintek, leginkább arányosság kedvéért szövöm be.

A nyelvtudományi bizottság, a Szarvas Gábor l. t. szerkesztése alatt megindult Nyelvőr rel oly folyóiratot kivánt létesíteni, mely a magyar nyelv érlüktetéseit mintegy tapogassa, s egyfelől a nép nyelvében vagy az irodalomban lappangó nyelvkincseket vagy nyelvmorzsákat napfényre hozza, s bevezesse az országos nyelvszokásba; másfelől pedig az irodalomban, főleg a napi sajtóban szaporodó helytelenségeket fel- és megrója. Továbbá

Fogarasi János

r. t. évenkénti 500 frt. nemes ajánlata öt évre, lehetővé tette a bizottságnak, régi óhajtása szerint, a magyar tájnyelvek kutatását, minthogy az azokban rejlő kincsek naponként inkább-inkább feledésbe mennek, javaslatba hozni, s elébb is a göcseji és ormánysági tájnyelv vidékeire utazó nyelvtudósokat küldeni ki. A magyar helyesírás ügye is több soronkívüli ülésnek volt tárgya; de a munka lassan halad, mert az elv, hogy a szófejtés és a kiejtés együtt teszik a helyesírás alapját, alkalmazásban nehezen találja meg az illető határokat.

„Közleményei"-ből megjelent a IX-ik egész kötet s a X-nek I. füzete.

A történelmi bizottság szokott nagy eréllyel s az országos segély-engedte bővebb anyagi eszközökkel folytatta mind kútfőkiadásait, mind levéltári gyűjtéseit. Megjelent a „Történelmi Tár"- ból négy kötet és egy pótfüzet; a „Török-magyarkori történelmi emlékek"-ből két kötet; végre megindult

II. Rákóczy Ferenc

II. Rákóczi Ferenc

levéltára, az „Archivum Rákoczyanum" is az első kötettel. Sajtó alatt e különböző tárakból tíz kötet van. Ezenkívül „Rákóczy Ferenc összes munkái" és „Magyarország Helyirati Történeté"-nek II. kötete.

Levéltári gyűjtéseit folytatta a bizottság Nápolyban,

Velencé

Velence

ben,

Budá

Budapest

n a pénzügyi, Vörösvárott a gr. Erdődy-levéltárban. Készületeket tesz több rendű „Levelestár" s az „Országgyűlési Emlékek" kiadásához.

Az archaeologiai bizottság örömmel látja a régiségtan iránt országszerte növekvő érdekeltséget, s igyekszik azt összeköttetései, levelezései által még inkább buzdítani. Eredményül már is a vármegyei és szegedi régeszeti egyletek létrejöttet üdvözli; s kilátásba teszi a nagy-váradit, kassait, szepesit, torontál megyeit. A hazai műemlékek felkeresése, fentartása, rajzban felvétele körül is folytonos volt a bizottság tevékenysége. Műemlékek tanulmányozására tagjainak és másoknak útiköltséget adott, vagy eszközölt a közoktatás ministeriumtól. Munkatársai a vidéken serényen müködtek; maga a bizottság kiadványai és rajzeszközei átengedésével gyámolítá a rokon társulatokat.

Kiadványaiból a Közlemények VIII-dik kötete befejezve a IX-nek első része sajtó alatt; az „Értesítő"-nek már VI. kötete vége felé közeledik.

A statisztikai és nemzetgazdasági bizottság történetében fordulópont az, hogy Közleményeit, melyekből mát a VIII. kötet I. füzete megjelent, e kötettel bezárni s helyette nemzetgazdasági folyóirat megindítását határozta. Tapasztalá ugyanis hogy mióta a felelős magyar kormány a hivatalos statistika ügyét is felkarolta s e téren már eredményeket is képes felmutatni, az Akadémia statistikai bizottságának egyik létoka, mely adatok gyüjtésében állott, megszünt. A statistika tudományos müvelése inkább egyesek búvárlásának, mint testületi müködésnek képezvén feladatát, ezután is helyet fog ugyan találni az Akadémia általános müködésében; szükségesebb azonban, hogy az Akadémia, illetőleg statisztikai bizottság, oly nemzetgazdasági folyóiratot indítson meg, mely a külföld e téren való müködését, az országgyülés és kormány közgazdasági tevékenységét és az általános közgazdasági kérdések tisztázását tűzte ki feladatául.

Határozta ehhez képest a bizottság, hogy megmarad ugyan jelen alakjában, de közgazdasági és statistikai bizottság címet vesz. fel, s e célba vett folyóiratát, 4-5 íves havi füzetekben, megindítja mit immár az Akadémia is elfogadott.

A mathematikai és természettudományi bizottság főfigyelmét két nevezetes munka előkészítése vette igénybe. Megbízta ugyanis Kalchbrenner Károly l. tagot, hogy a Schulzer Istvántól vett gombászati nagy munkát nézze át, belőle ami új, szemelje ki kiadásra.

Kalchbrenner

Kalchbrenner Károly

jelenté a bizottságnak, hogy saját e szakbeli tanulmányaival is annyira kész hogy ezek alapján oly gombászati munkát hoz javaslatba, mely Felső-Magyarország és Horvát-Szlavonország eddig nem ismert új gombáit irná le, színezett képekkel. A bizottság elhatározta egy ily munka kiadását, 30 táblával, s magyar-latin szöveggel. Nyilatkozott e kiadásról Fries, a legilletékesebb szakember is, s az ő tanácsa nyomán a bizottság oly alakban és modorban adja azt ki, mint Fries munkáját a stockholmi svéd akademia, mert e tékintély szavai szerint, a két kiadvány egymást kiegészíteni van hivatva.

Szintén e bizottság feladata volt egy terv készítése a

Xántus

Xántus Ferenc

által gyüjtött kelet-ázsiai természetrajzi tárgyak kidolgozása és kiadása iránt. A terv elkészült; a munka egyes osztályai kidolgozása, a hazai, s a mennyiben némely szakra nem volnának, külföldi szakerők felkérésével fog eszközöltetni.

Honunk természettani átvizsgálására állat-, növény-, ásvány- , földtani tekintetben a bizottság egyes tudósoknak úti segélyt adott: növénytani vizsgálatokra két, állattanira szintén két utazónak.

"Közleményeinek" VI-dik kötete befejeztetett, a VII-dik és VIII-dik folyamatban van.

Az Akadémia egyéb munkásságát érintőleg, említhetem még könyvkiadásait, melyek teljesebb sora a szétosztott jelentésben olvasható. Huszonhárom rendbeli kiadványok ezék, némelyek egyes füzetekben, de mások, főkép a történelmiek, egész vastag kötetekben. Megszerzésök, az akadémiai könyvárus útján, nyitva áll a közönségnek.

Jutalmat az Akadémia ez év folyamán csak kétszer döntött el, a gr. Teleki drámai pályázaton, melynek nyertese Dóczi Lajos „Csók" című vígjátéka lett; s a gr. Karácsonyi pályázaton, melynek jutalmára érdemes mű nem találtatott. A jelen nagygyűlésen eldöntött pályázatokról még az ülés folytán jelentés olvastatik fel.

Akadémiánk életében nevezetes mozzanat ama két indítvány megvalósulása, melyeket

Toldy

Toldy Ferenc

r. t. már régebben előterjesztett, de azonnali kivitelüket anyagi akadály gátolta. Egyik indítványa ez volt: „Az Akadémia találjon módot, mikép terjeszthesse sikeresen a tudományokat hazánkban magyar tudományos kézikönyvek és más, a tudományokat jelen szinvonalukon előadó magyar munkák készíttetése, idegen jeles munkák fordíttatása, és megjelenésük eszközlése által." A másik indítvány ez: „Az Akadémia alkosson, vagy segélyezzen egy irodalmi időszaki közlönyt, mely egyfelől a külföldi irodalom legfontosabb vagy reánk érdekkel bíró tüneményeit ismertesse; másfelől a hazai irodalmat folyvást figyelemmel kísérje s beható tárgyilagos kritika által annak helyes irányt adjon." Miután az Akadémia mindkettőt elfogadta, a kivitel módját részletezte, az igazgatótanács a megindításra szükséges költséget megajánlotta; az elsőre egy állandó könyvkiadó bizottság alakult, és működését már elkezdette; a folyóiratnak szerkesztője van jelölve s megindítása, juliusra, elhatározva.

A veszteség, mely Akadémiánkat tagjai halálában sujtja, szomorú tárgya még a kegyeletes megemlítésnek ez ünnepélyes alkalommal. A lefolyt év veszteségei, bár számosak, mert csupán belső tag kilenc hunyt el, azok súlyos voltát mérsékli az emberi halandóság tudata; a mennyiben, egyen kívül, életök alkonyán vagy akadémiai tudományos közrehatásuk szüntével, mindenesetre a megtett munka dicséretével, távoztak tőlünk. Igazgató tagok közül Marczibányi Antal egy oly családnevet vitt sírba, mely alapítványai, a róla nevezett jutalmak, s egyéb érdemek által enyészhetlen marad intézetünk évlapjain. A tiszteleti tagok sorából kettő hiányzik: Bittnicz Lajos a III. osztályból, irodalmunknak a Kisfaludy-Guzmics időszak óta a negyvenes éveken által nevezetes munkás bajnoka; később is az érem- és régiségtudomány buzgó mívelője mind haláláig, hogy becses gyüjteményét, az akadémia utján a nemzetnek örökbe hagyhassa; és Hoványi Ferenc a II. osztályból, kit folytonos betegség távol tartott ugyan Akadémiánk müködésétől, de nem szünt meg, kiváló körében, a tudomány érdekeit előmozdítani. A levelező tagok sorából először is az agg Edvi Illés Pál vőn búcsut, kinek az elemi oktatás javítására célzó munkái, akadémiai koszorúval is buzdítva, egykor minden kézen forgattak; azután Árvay Gergely I. osztálybeli tag, hajdan a szépirodalom törekvő s nyelvünk buzgó mívelője; vele egy napon a köztiszteletben állott orvos Flór Ferenc , III. osztálybeli tag, kit bár hivatása, melynek élt, ujabb időben elvont is az Akadémia munkakörétől, a végrendelet, melyben oly váratlan, mint megrendítő, szerencsétlen, erőszakos halála előtt, e tudományos intézetnek 20,000 frt. tőkét alapított, mutatja érzelmét és magas felfogását a tudományok ezen hazai tűzhelye iránt. A még munkás férfikor sok reményét vitte sírjába. Fábián István hasonlító nyelvtudományunk egyik buzgó úttörője, a finn nyelv és irodalom tanulmányának előmozdítója hazánkban. És még Erdély két veteránja közül,

Herepei Károly

Herepey Károly

az élő beszéd hatalmával tett közvetve szolgálatot nyelvünknek; a másik, szintén II. osztálybeli tag nagyajtai Kovács István , a múlt emlékei összegyüjtésében, életre hozásában fáradozott késő aggkoráig, főkép a székely történet forrásait búvárolván, melyek feldolgozását azonban a halál félbeszakítá.

Külső tagjai közül, más tudományos intézetekkel együtt, nem kisebb neveket jegyez Akadémiánk múlt évi halottjai sorába, mint Neilreich Ágoston , a kitünő bécsi növénytudós, kinek hazánk flórája körül is vannak érdemei; mint Babbage Károly , hírneves angol mathematikus, és a szintén angol Murchison Roderik , volt elnöke a londoni kir. földírati társaságnak, kinek korszaki nevezetességét nem e szerény vázlatnak jutott megörökíteni. Mondjunk áldást emlékezetükre !

AJOM14

Megjegyzések: