I. JELENTÉS a nyelvtudományi nagyjutalomról és Marczibányi-mellékjutalomról. II. JELENTÉS a széptudományi nagy- és Marczibányi mellékjutalomról. III. JELENTÉS a Sámuel-díjról. IV. JELENTÉS a Sztrokay-jutalomról. V. JELENTÉS a Dóra-jutalomról. VI. JELENTÉS a Gorove-jutalomról. VII. JELENTÉS a Vitéz-jutalomról. VIII. JELENTÉS a Hölgyalapítványi anthropologiai pályázatról. IX. JELENTÉS a Hölgyalapítványi logikai pályázatról. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Szolnoki Anna Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom14-lev.tei.XIV578-586 /o:ajom14-lev.tei.XIV578-586 Grosschmidt (később: Zsögöd ) Benő 1852–1938; 1901-ben lett ak. lev. tag; a pesti egyet. magánjog professzora, ak. biz. tag. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIV. kötet Hivatali iratok 2. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1964 Budapest Akadémiai Kiadó jelentés Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 I. JELENTÉS a nyelvtudományi nagyjutalomról és Marczibányi-mellékjutalomról. Az 1867–72. évkörben nyelvtudomány és irodalom terén megjelent munkák közül jelen nagygyűlés a nagyjutalmat a következő munkának itélte: A Kondai Vogul Nyelv, irta Hunfalvy Pál , Pest , 1872., – minthogy az I. oszt. jelentése szerint a „Vogul föld és népe" mellett különösen e munkának köszönhetni, hogy egy eddigelé előttünk ismeretlen nyelv világába tekinthetünk, s ami ránk nézve fő, oly nyelvébe, mely a magyarhoz közel-rokonnak bizonyult be. E munka becsét, jelentőségét nemcsak az emeli, hogy egy hosszan tartó fáradságos tanulmány gyümölcse, alapos kutatások eredménye van benne lerakva, hanem emeli főleg az, hogy a magyar összehasonlító nyelvtudomány anyagát tetemesen szaporítva, annak sikeres buvárlatát jóval megkönnyítette, s emeli végül az is, hogy a magyar tudományosságnak nem csekély tiszteletet fog szerezni a külföld előtt is. Az ua. évkörbeli Marczibányi-jutalomra, szintén az I. oszt. ajánlata folytán következő munka itéltetett méltónak: A Nibelungok – fordította Szász KárolyKOHA_AUTH:125639 , Pest , 1869. –, mert e mű mind az eredeti nagy becsénél, mind a fordítás jelességénél fogva nagy nyeresége irodalmunknak, s mert az Osztály a fordítót jutalmazva, egyszersmind annak összes műfordítói munkásságát tekintette, mely épen olyan kitartó és termékeny, mint sikeres és jótékony hatású költészetünkre. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. II. JELENTÉS a széptudományi nagy- és Marczibányi mellékjutalomról. Az 1867–72. évkörben a széptudományok, különösen a költészet terén megjelent munkák közűl jelen nagygyűlés az I. oszt véleménye alapján a következő munkának itélte a nagyjutalmat; Arany János összes költeményei , Pest , 1867, egy kötetben. „E gyüjteménynek, – mond az osztály-jelentés – némely önállóan megjelent része nyert ugyan már akadémiai jutalmat, de a nagyobb rész, valamint az egész gyüjtemény nem. Az osztály, az «Összes Költeményeket« jutalmazva, egyúttal egész pályáját óhajtja koszorúzni a költőnek, aki a magyar epikai költészetnek mind a komoly, mind a víg nemben, nemzeti irányt adott, a népnemzeti műballadát mintegy megteremtette és a ki úgy ezen, valamint más műveiben az eszmei alkotás erejét a nyelv és nemzeti rhytmus ritka bájaival egyesíti." A Marczibányi-jutalom, szintén az 1. oszt. ajánlatára, következő munkának itéltetett: Gyulai Pál költeményei . Pest , 1870, – mint oly gyüjteménynek, mely egészben véve is, de főleg egyes darabjait tekintve, tartalom és forma tekintetében egyaránt díszére szolgál költészetünknek. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. III. JELENTÉS a Sámuel-díjról. Az 1872-re szóló Sámuel-díjat az azon évben megjelent nyelvtudományi értekezések közül a jelen nagygyűlés az I. oszt. ajánlatára néhai Szénássy Sándor lev. tag „A latin nyelv és dialektusai" (megjelent: Értekezések a nyelv- és széptud. köréből, II. köt. 10. sz: 1872) című értekezésének itélte, mint oly munkának, mely a külföldi kutatások szorgalmas egybefoglalásán alapszik, első mely irodalmunkat a latin nyelvtudománynak e szükséges ágával gyarapítja: A jutalom az elhunyt özvegyének s gyermekeinek kiadatni rendeltetett. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. IV. JELENTÉS a Sztrokay-jutalomról. A Sztrokay Antal nevét viselő alapítványból kitűzött azon pályakérdésre, mely az örökösödési kötelesrész beható tárgyalását kívánta, érkezett 4 pályaműre a bírálók véleménye az, hogy mindenik alaposan, gondosan, szép tudományos készülettel tárgyalja a kérdést. Az I., II. és IV. számú pályaművek egy úton járnak, az érdemnek majdnem egy fokán állanak. Mindenik sok tekintetben tanulságos, hasznavehető s jogirodalmunk jelen állásában részben kitünőnek is mondható. Azonban közös hiányuk hogy a magyar jog szellemét nem oly mélyen vizsgálják s nem oly behatólag tárgyalják, mint absolut értékre igényt tartó magyar jogtudományi müben megkivánhatni. A magyar jognak fejtegetésére nem fordítanak kellő gondot s annak körében nem látszanak oly tájékozottnak, mint a római jogban. A III. számu Montesquieu ből vett jeligés pályamunka minden tekintetben felülmulja versenytársait. Abban található legtöbb mélység, eredetiség, önállóan buvárkodó teremtő szellem, a tudomány előbbre vitelének legfőbb eleme. Bár egyes részei nem kifogástalanok: egészben véve a mű alapos, tartalmas és eszmedús. Egyik pályamunka sem fejtegeti oly mélyen s valódi tudományossággal a kötelesrész intézményének alapgondolatát, célját s kifejezését egyes nemzetek jogéletében, összefüggését más rokon jogiintézményekkel. Egyúttal különös gondot fordít saját jogunk philosophiájának fejtegetésére, s arra, hogy azon szálakat, melyek előbbi jogunkból a mostaniba átnyulnak, kitüntesse. Észjárása eredeti, sőt geniális; nyelve erőteljes, bár olykor némileg controlt és simítást vár. Átalán jeles és absolut beccsel bíró munka, mely hazai jogtudományi irodalmunknak nevezetes nyereménye leend. Mindezek alapján s a II. oszt. ajánlatára jelen nagygyűlés a III. sz. pályamunkát a jutalomra s a többieket dicséretes megemlítésre méltónak itélte; felbontván a III. számunak jeligés levelét, abból e név tűnt ki: Grosschmidt Benő , segédfogalmazó a m. kir. honvédelmi minisztériumban. Az I, II. és IV. sz. pályamunkák jeligés levelei egy hónapig felbontatlanul megőriztetnek, hogy azalatt a szerzők magukat igazolhassák. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. V. JELENTÉS a Dóra-jutalomról. A Dóra Szilárd úr alapítványából kitűzött pályakérdésre mely a vasúti differentiális tarifák megitélését tűzte feladatul, érkezett két pályamű egyike, a bírálok véleménye szerint, figyelembe sem vehető elmefuttatás; ellenben a II. számú, gróf Zichy jelmondatát viselő pályamunka a feladványt komoly törekvéssel az irodalmi segéd-szerek helyes felhasználásával, a részletekbe is beható terjedelmességgel karolja fel; azonban a feladvány érdemét illetőleg határozott nézetet nem formuláz s a kitűzött kérdést megoldatlanul hagyja. Ennek folytán a bírálók egyértelmű nézete szerint a jutalom ki nem adható; mindazáltal a bírálók többsége, tekintve a kérdés forgalmi s kereskedelmi jelentőségét s a becses adatoknál fogva, melyeket e munka tartalmaz, azt kinyomtatásra méltónak itéli és kívánatosnak tartja, hogy azt a szerző közre bocsássa. E szerint a nagygyűlés a jutalom ki nem adását határozza, miután azonban a bírálók többsége és a II. oszt. ajánlata szerint a II. számú pályamunka megjelenése kívánatos , ennek jeligés levele egy hónapig felbontatlanul fog őriztetni, hogy szerző, ha kivánja, magát igazolhassa. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. VI. JELENTÉS a Gorove-jutalomról. A Gorove-alapítványból kitűzött azon pályakérdésre, mely az egyéni szabadság feltételeinek megvizsgálását kivánta, érkezett két pályaműről a bírálók úgy itélnek, hogy az I. számú, GoethéKOHA_AUTH:313382 ből vett jeligés munka fölötte áll ugyan a II.-nak, a mennyiben mutatkozik rajta tudományos tárgyalásnak némi szine, míg a II., latin–magyar jeligés munka, mind bel-, mind külalakra nézve magán viseli a kísérlet gyarlóságainak, a visszás gondolkodásnak és kritikátlan beszédnek jeleit; azonban mindkettőt közösen jellemzi a feladatnak teljes félreértése, az önálló elmélkedésnek és rendszeres bölcsészeti eljárásnak teljes hiánya; közajkon forgó phrasisok odaállíttatnak elvek gyanánt, értelmezés, bírálat nélkül. Előadás idétlen: pathos és declamatio élvezhetetlenné teszik. E szerint a bírálók és a II. oszt. véleményét a nagygyűlés magáévá tevén, a jutalom ki nem adását határozta s a fentebbi pályamunkák jeligés levelei felbontatlanul megégettettek. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. VII. JELENTÉS a Vitéz-jutalomról. A Vitéz József alapítványból, BonfiniusKOHA_AUTH:103377 jellemzésére kitűzött pályakérdés folytán beérkezett egy pályaműről a bírálok egyértelműleg úgy nyilatkoznak, hogy az minden bírálaton alul álló fércmű, mely e kitűzött feladatot nem fogta fel helyesen, megoldását meg sem közelítette, minden sora teljes tájékozatlanságot árul el: a II. osztály véleménye alapján jelen nagygyűlés a jutalom ki nem adását határozta, s a jeligés levél megsemmisítését azonnal foganatba vétette. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. VIII. JELENTÉS a Hölgyalapítványi anthropologiai pályázatról. A M. Hölgyek alapítványából antropologiai kézikönyvre hirdetett pályázat eredményezte egy pályamű, a bírálók egyértelmű jelentése szerint, sok szorgalommal van ugyan kidolgozva, terjedelmes olvasottságot tüntet fel, sok helyeset ád elő; azonban míg sok, a tárgyhoz nem tartozó ismereteket vesz föl, másfelől az ember természeti és szellemi életének egyes tényezői közül többeket egészen mellőz, vagy fölületesen tárgyal; a természeti világnak az emberi organizmussal való összeköttetését és kölcsönhatását nem mutatja ki; a nemi különbség hatásait előadni elmulasztja, nézeteiben hiányzik a határozottság s a legkényesebb kérdéseket megfejtés helyett phrasisokkal üti el; végre előadásában sincs kellő rend és csoportosítás. E szerint a nagygyűlés a II. oszt. véleményét elfogadván, a jutalom ki nem adását s a jeligés levél felbontatlanul megégetését határozta. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. IX. JELENTÉS a Hölgyalapítványi logikai pályázatról. A M. Hölgyek alapítványából Logikai Kézikönyvre bejött két pályamunka egyike sem olyan, mely a magyar tudományosságra nézve nyereségnek volna tekinthető, s melyet a magyar közönségnek biztos vezérkönyvül lehetne nyujtani. Az I. sz. magyar munka, bár tartalmának bősége és formai előnyei által figyelmet érdemel, szorgalomról és komoly tudományos törekvésről tesz tanúságot: de álláspontjának határozatlansága miatt sok benne az ellentmondás és következetlenség. A II. számú görög jelmondatos sincs némi előnyök nélkül; szerzője a mélyebb bölcsészeti tárgyalásra hivatottságot tüntet ki; azonban nemnyujttöbbet a közkézen forgó logikai kézikönyveknél, felületesség jellemzi, ellentmondásokban gazdag, előadása is hanyag. E bírálói vélemény s a II. osztály javaslata alapján tehát a nagygyűlés elhatározta a jutalom ki nem adását és a jeligés levelek azonnali elégetését. Kelt Budapest en, az Akadémia 1873, máj. 20-án tartott nagygyűléséből.