A tagválasztási jegyzékből a követetkezőket már korábbi jegyzetekben közöltük,
lev. taggá választásuk vagy valaminő jutalmazás kapcsán:
Pulszky Ferenc
,
Henszlmann Imre
,
Knauz Nándor
,
Szilágyi Sándor
,
Frankl Vilmos
,
Jedlik Ányos
,
Frivaldszky János
,
Lenhossék József
és
Szily Kálmán
személyi adatait.
Az
új tagokjegyzéke:
[szerkesztői feloldás]
Rudics József
báró római katolikus püspök,
több nagy összegű közalapítványnak, köztük az MTA javára is,
adományozója.
[szerkesztői feloldás]
Bartal Antal
1829–1909; ak. vál.: 1873. Klasszika-filológus, több nagy művét
az MTA adta ki, melynek biz. tagja is volt. – Emlékb.
Gyomlay Gyulától:
Eml. XV.
köt. 10. f.
[szerkesztői feloldás]
Overbeck János
k. t., 1818–1895. A lipcsei egyet. sebésztanára és
múzeumigazgató.
[szerkesztői feloldás]
k. t.,
1836–1899. Magyar származású
orientalista, kinek
val és
Tibettel foglalkozó műveit az MTA-ban is ismertették.
[szerkesztői feloldás]
Schiefner Antal
k. t. 1817–1879. Orosz nyelvtudós, a pétervári
akadémia alelnöke. Emlékb.
Budenz Józseftől:
Nyelvtud. Értek. IX. k. 1.
f.
[szerkesztői feloldás]
k. t. 1814–1885. A göttingai és berlini egyet. göröglatin
professzora, több külföldi akadémia tagja; műveiből magyarul az MTA is többet adott
ki, ún. vállalati sorozatában.
[szerkesztői feloldás]
Apáthy István
, id., 1829–1889., ak. biz. tag és jutalomdíjas, pesti egyet.
jogtanára, több törvény alkotója mint orsz. képviselő. Emlékb.
Matlekovits Sándortól:
Eml. VI. köt. 12. f.
[szerkesztői feloldás]
Matlekovits Sándor
1842–1925; több ak. biz. tagja, jutalomdíjas.
Pesti egyet. tanár és kereskedelmi államtitkár, nagy számu jogi és pénzügytani,
közgazdasági munka szerzője, melyekből sokat az MTA is kiadott. Emlékb.
Gaal Jenőtől:
Eml. XIX. köt. 11.
f.
[szerkesztői feloldás]
k. t.
1809–1898.
egyik legnagyobb
politikusa, jogi és közgazdasági elméletek írója. – Emlékb.
től:
Eml. X. köt. 3. f.
[szerkesztői feloldás]
Patterson Artur
k. t. 1820–1899. Magyarul jól tudó, később pesti
egyet. tanár (angol irodalom) és
s mások műveinek forditója.
[szerkesztői feloldás]
k. t. (?)-1874. Olasz történész és
leveltáros.
[szerkesztői feloldás]
1830–1898, közgazdasági és
statisztikai író.
[szerkesztői feloldás]
Eötvös Loránd
báró (
fia) 1848–1919. – A kísérleti fizika egyik úttörője, pesti egyet.
tanár;
––
tanítványa, több külföldi akadémia tagja és
az MTA többszörös jutalomdljasa, elnöke, magyar kultuszminiszter stb.
[szerkesztői feloldás]
Wartha Vince
1844–1914. Műegyetemi vegyésztanár,
különösen a fotokémia, bőrkezelés és agyagipar terén szerzett nevet (az eozin
feltalálója). Az ak. biz. tagja, több szakvéleménye van kéziratban; jutalomdljas. Az
MTA másodelnöke is volt. – Emlékb.
Ilosvay Lajostól:
Eml. xx. köt. 17.
f.
[szerkesztői feloldás]
Bernard Kolos
k. t. 1813–1878. A francia akadémia tagja, orvosprofesszor. Emlékb.
Balogh Kálmántól:
Term. tud. Értek. IX. köt. 24.
f.
[szerkesztői feloldás]
k. t., 1811–1894. Magyar származású, bécsi
egyet. professzor, világhírű anatómus, kinek több magyar orvostanár volt tanítványa.
– Emlékb.
Thanhoffer Lajostól:
Ak. Ért.
1896. évi köt.
[szerkesztői feloldás]
Petzval József
k. t., 1807–1891. Magyar származású (
Petzval Ottó fivére), a bécsi egyetemen a matematika és
fizika tanára, a foto-objektív feltalálója.
[szerkesztői feloldás]
k. t., 1798–1873 (nem sokkal kültaggá választása után hunyt el!). A
berlini egyetemen az ásványtan tanára.
[szerkesztői feloldás]
(később: lord
) k. t., 1824–1907. Angol fizikus, főleg a modern elektromosság
kutatója. Emlékb.
Frőhlich Izidortól:
Eml. XIV/2.
[szerkesztői feloldás]
k. t.,
1821–1902.
Berlinben az általános kórtan és gyógytan professzora, több
kiváló magyar orvosunk tanára.