I. JELENTÉS
Az 1875. évi akadémiai nagyjutalom, 200
arany, az 1869–1874. évkörben a
természettudományok terén megjelent munkák közöl a III. osztály javaslata alapján
F o d o r J ó z s e f
ily című munkájának itéltetett oda: „Közegészségügy
Angolországban, tekintettel az orvosügyre, orvosi rendészetre és törvényszéki orvosi
ügyre, valamint a hazai viszonyokra." – Budapest
1873. 8-r. 507 1
Ezen munka a m. orvosi könyvkiadó társulat könyvtárának XX-dik kötetét képezi s azon
könyvtár most már 9 évi folyamának egyik legjelesebb műve. Egy szakértő szorgalmas ember
évekhosszán át folytatott tanulmányainak és a hely színén szerzett tapasztalatoknak
eredménye az, hasznos munka az orvosra és törvényhozóra, érdekes minden művelt emberre
nézve, ki a közegészségi kérdések iránt érdekkel viseltetik.
Előadja azon ország egészségügyi és orvosi intézményeit, mely egyfelől ez irányban is
első helyen áll, másfelől oly sajátságos szerkezettel bir, melyet csak az érthet meg
alaposan, ki azon fölűl, hogy a tárgyat ismeri, a hely színén magát a népet, annak
életét, multját és jelenét is tanulmányozta, – mit szerzőnek annál inkább kellett
tennie, minthogy hasonló munka más irodalomban nem létezett, és oly terjedelemben, mint
a
Fodor
é, mai nap sem létezik.
Fodor József
Erről, valamint szerzőnek tudományos alaposságáról, tanuskodik a munkának beosztása és a
tárgynak kezelése; megismertetvén az általános részben Anglia
népével, földtani, égalji, szellemi, erkölcsi és társadalmi viszonyaival, előadja az
orvosügyet, az orvosi rendészetet, az egészségügyi állapotot, nevezetesen: a lakást,
tápszert és italt egészségügyi szempontból a járványügyre, a szegény ügyet, a
kórházakat, az elmebeteg-ügyet, a börtön-ügyet, a gyáripar-, bányászat-ügyet, a
méregkereskedést, az egészségügyet hajókon és egyéb szállítási eszközökön, a véletlen
szerencsétlenségeket, a hulla- s temetkezésügyet, és végre a törvényszéki orvosügyet.
Mind ezen tárgyak fejtegetésénél szerző tekintettel van más művelt nemzetekre, s különös
figyelmet fordít hazánk állapotára és szükségletére. A munka pragmatikai, úttörő,
különösen a gyakorlati téren, s haladást jelző a tudományban.
A másod, vagyis Marczibányi-jutalomra (50 arany) az osztály
Hunfalvy János
„Ég és Föld" című csillagászati földrajzát ajánlotta,
mint olyan munkát, mely a kifejezések tisztasága, átlátszó gondolatmenete, kitűnő
berendezése, a könnyebbről nehezebbre való fokozatos előhaladás tekintetében legjobb
tankönyveink egyike.
Hunfalvy János
Ez iránt a nagygyűlésen az osztály egyik tagja által az a formai észrevétel tétetett,
hogy a munka, mint címe szerint is „csillagászati földrajz" a mathematikai évkörben
volna jutalmazandó, két más osztálybeli tag, épen a physikai szakból, azt a
felvilágosítást adta, hogy a munka tartalma szerint inkább a természettudományi, mint a
mathematikai szakba illik; minél fogva a nagygyűlés neki a jutalmat kiadatni
rendelte.
Arany János
Arany János
II. JELENTÉS
Az 1875. évi Sámuel-díj (15 arany) az 1874. folytán megjelent nyelvtudományi
értekezések közül, az I. osztály javaslata alapján,
Lehr Albert
„A tárgyas-tárgyatlan ragozáshoz" című
értekezésének (Megjelent a „Nyelvőr" IV. köt. 3. és 5. számában) ítéltetett,
mint olyannak, a mely egy eddig csupán nyelvérzékünkben lappangva élő, de tudatunk előtt
ismeretlen nyelvtörvény megállapításával, erős figyelő tehetségről, és szintén
dicsérettel kiemelt két társa közt (Joannovics György „Szóegyeztetés" és Komáromy Lajos „A be igekötő szerepe"; mindkettő a
„Nyelvőr"-ben) legtöbb eredetiségről s önállóságról tanuskodik.
Arany János
Arany János
III. JELENTÉS
A Gorove-alapítványból kitűzött azon pályakérdésre, hogy aesthetikailag jogosult-e a
történeti személyeknek és korszakokn.ak köztudalommal ellenkező feltüntetése a
költészetben, s ha igen; mily határig – két pályamunka érkezett. Az I. számú pályamunka
a kérdést nem fejti föl egész terjedelmében, s a mit fejtegetni igyekszik is, nagyrészt
zavaros, egymásnak ellentmondó meghatározásokból és következtetésekből áll. A II. számu,
„Mi az igazság?" jeligéjű munka ellenben teljes egészében felöleli a kitűzött kérdést, s
ha egy-két állítása kissé túlhajtott vagy ingatag is, nézetei általában tisztultak,
látköre széles, aesthetikai meghatározásai szabatosak. A felhozott példák, melyekkel
nézeteit mind a hazai mind a külföldi irodalmakból támogatja, ismeretbőségről s helyes
bíráló széttekintésről tanuskodnak. Szorosan egybefüggő logikai sorrendben fejteget;
előadása szabatos, könnyen omló, mívelt.
Ennél fogva a Gorove-jutalom (30 arany) az I. osztály föntebbi jelentése alapján, a II.
számu pályamunkának megitéltetett, melynek jeligés levele felbontatván, abból
S z á s z K á r o l y
Szász Károly
Arany János
Arany János
IV. JELENTÉS
A pesti első hazai takarékpénztár által
Fáy András
nevére tett alapítványból a kitűzött jutalom az évben ki nem
adatván, a jutalom-összeg felét a dicséretet nyert pályamunka díjazására ajánlotta fel a
takarékpénztár, másik felét (1500 frt) a pályázati évkörben a nemzetgazdaság és
statisztika terén nyomtatva megjelent legjobbik munka jutalmazására.
Fáy András
Ezen jutalmat jelen nagygyűlés, a II. osztály javaslata alapján, dr.
Konek Sándor
„A magyar birodalom statistikája" című kézikönyve
1875-ben megjelent második kiadásának
ítélte oda, tekintve különösen azt, hogy a nevezett munka, – így szól az osztály
jelentése – hazánk statistikai viszonyainak a legjobb és legujabb adatok alapján
előtüntetett ismeretét rendszeres, tudományos és kimerítő alakban tartalmazza, miáltal
egyikévé lett azon szakműveknek, melyek a statistikai tudományt hazánkban előbbre
viszik, és különösen nemzetgazdasági állapotainak is alapos, és lehetőleg részletes
fölismerését és méltatását elősegítik.
Arany János
Arany János
V. JELENTÉS
A Vitéz József alapítványából kitűzve volt
természettudományi pályakérdésre, mely a bor és must vegyi vizsgálata módszereinek
népszerű leírását kivánta, – beérkezett négy pályamunka közöl a III. osztály jelentése
szerint – a bírálók a II. számúról is (jeligéje
Vörösmarty
ból) elismerik ugyan, hogy abban
aránylag csekély hibák fordulnak elő, irálya tisztán magyaros, és így értékes dolgozanak
mondható; azonban a jutalmat (mely ezúttal kettős, t. i. 80 arany) a III. számú
Vörösmarty Mihály
Stuart Mill
ből vett jeligés
munkának vélik kiadatni, mint a mely a kérdést teljes szakismerettel oldja meg, s társai
közt úgy viszonylag, mint általában a legértékesebb· minélfogva az osztály e munkát mind
jutalomra, mind a bírálatban érintett csekély hézagok pótlása után kinyomtatásra is
ajánlja.
Mill, John Stuart
Az osztály javaslata elfogadtatván, a III. számú pályamunka jeligés levele felbontatott,
s abból e név tünt ki:
Arany János
Arany János