I. JELENTÉS az akadémiai nagyjutalomról,és Marczibányi mellékjutalomról. II. JELENTÉS a Sámuel-díjról. III. JELENTÉS a Gorove-jutalomról. IV. JELENTÉS a Fáy-alapítványi jutalomról. V. JELENTÉS a Vitéz-alapítványi jutalomról. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Szolnoki Anna Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom14-lev.tei.XIV637-641 /o:ajom14-lev.tei.XIV637-641 Fodor József 1843–1901; ak. vál.: 1878. – ak. biz. tag, az Országos Kőzegészségi Intézet és az iskolaorvosi intézmény alkotója, műveiből többet az MTA is kiadott. – Emlékb. Hőgyes EndréKOHA_AUTH:113567 től: Eml. Xl. köt. 9. f Lehr Albert 1844–1924; ak. vál.: 1882. Irodalomtörténész és nyelvész, a Magyar Nyelvőr szerkesztője, több. ak. biz. tagja. – A.KOHA_AUTH:96679 műveinek első alapos magyarázója. Konek Sándor 1819–1882; ak. vál.: 1858. Több ak. biz. tagja, statisztikus és pesti egyet. jogtanár. – Emlékb. Kautz Gyulá tól: Eml. III. köt. 9. Csanády Gusztáv vegyész, 1837–1890. A mezőgazdasági általános vegyészet és borászati kémia technológia professzora. Jelentései megjelentek az Évkv. XIV. köt. VI. f. 50-57. lapján. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIV. kötet Hivatali iratok 2. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1964 Budapest Akadémiai Kiadó jelentés Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 I. JELENTÉS az akadémiai nagyjutalomról,és Marczibányi mellékjutalomról. Az 1875. évi akadémiai nagyjutalom, 200 arany, az 1869–1874. évkörben a természettudományok terén megjelent munkák közöl a III. osztály javaslata alapján F o d o r J ó z s e f ily című munkájának itéltetett oda: „Közegészségügy Angolországban, tekintettel az orvosügyre, orvosi rendészetre és törvényszéki orvosi ügyre, valamint a hazai viszonyokra." – Budapest 1873. 8-r. 507 1 Ezen munka a m. orvosi könyvkiadó társulat könyvtárának XX-dik kötetét képezi s azon könyvtár most már 9 évi folyamának egyik legjelesebb műve. Egy szakértő szorgalmas ember évekhosszán át folytatott tanulmányainak és a hely színén szerzett tapasztalatoknak eredménye az, hasznos munka az orvosra és törvényhozóra, érdekes minden művelt emberre nézve, ki a közegészségi kérdések iránt érdekkel viseltetik. Előadja azon ország egészségügyi és orvosi intézményeit, mely egyfelől ez irányban is első helyen áll, másfelől oly sajátságos szerkezettel bir, melyet csak az érthet meg alaposan, ki azon fölűl, hogy a tárgyat ismeri, a hely színén magát a népet, annak életét, multját és jelenét is tanulmányozta, – mit szerzőnek annál inkább kellett tennie, minthogy hasonló munka más irodalomban nem létezett, és oly terjedelemben, mint a Fodor é, mai nap sem létezik. Erről, valamint szerzőnek tudományos alaposságáról, tanuskodik a munkának beosztása és a tárgynak kezelése; megismertetvén az általános részben Anglia népével, földtani, égalji, szellemi, erkölcsi és társadalmi viszonyaival, előadja az orvosügyet, az orvosi rendészetet, az egészségügyi állapotot, nevezetesen: a lakást, tápszert és italt egészségügyi szempontból a járványügyre, a szegény ügyet, a kórházakat, az elmebeteg-ügyet, a börtön-ügyet, a gyáripar-, bányászat-ügyet, a méregkereskedést, az egészségügyet hajókon és egyéb szállítási eszközökön, a véletlen szerencsétlenségeket, a hulla- s temetkezésügyet, és végre a törvényszéki orvosügyet. Mind ezen tárgyak fejtegetésénél szerző tekintettel van más művelt nemzetekre, s különös figyelmet fordít hazánk állapotára és szükségletére. A munka pragmatikai, úttörő, különösen a gyakorlati téren, s haladást jelző a tudományban. A másod, vagyis Marczibányi-jutalomra (50 arany) az osztály Hunfalvy JánosKOHA_AUTH:113614 „Ég és Föld" című csillagászati földrajzát ajánlotta, mint olyan munkát, mely a kifejezések tisztasága, átlátszó gondolatmenete, kitűnő berendezése, a könnyebbről nehezebbre való fokozatos előhaladás tekintetében legjobb tankönyveink egyike. Ez iránt a nagygyűlésen az osztály egyik tagja által az a formai észrevétel tétetett, hogy a munka, mint címe szerint is „csillagászati földrajz" a mathematikai évkörben volna jutalmazandó, két más osztálybeli tag, épen a physikai szakból, azt a felvilágosítást adta, hogy a munka tartalma szerint inkább a természettudományi, mint a mathematikai szakba illik; minél fogva a nagygyűlés neki a jutalmat kiadatni rendelte. Kelt Budapest en, az Akadémia 1875. nagygyűléséből. május 25-kén tartott Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. II. JELENTÉS a Sámuel-díjról. Az 1875. évi Sámuel-díj (15 arany) az 1874. folytán megjelent nyelvtudományi értekezések közül, az I. osztály javaslata alapján, Lehr Albert „A tárgyas-tárgyatlan ragozáshoz" című értekezésének (Megjelent a „Nyelvőr" IV. köt. 3. és 5. számában) ítéltetett, mint olyannak, a mely egy eddig csupán nyelvérzékünkben lappangva élő, de tudatunk előtt ismeretlen nyelvtörvény megállapításával, erős figyelő tehetségről, és szintén dicsérettel kiemelt két társa közt (Joannovics György „Szóegyeztetés" és Komáromy Lajos „A be igekötő szerepe"; mindkettő a „Nyelvőr"-ben) legtöbb eredetiségről s önállóságról tanuskodik. Kelt Budapest en, az Akadémia 1875. május 25-kén tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. III. JELENTÉS a Gorove-jutalomról. A Gorove-alapítványból kitűzött azon pályakérdésre, hogy aesthetikailag jogosult-e a történeti személyeknek és korszakokn.ak köztudalommal ellenkező feltüntetése a költészetben, s ha igen; mily határig – két pályamunka érkezett. Az I. számú pályamunka a kérdést nem fejti föl egész terjedelmében, s a mit fejtegetni igyekszik is, nagyrészt zavaros, egymásnak ellentmondó meghatározásokból és következtetésekből áll. A II. számu, „Mi az igazság?" jeligéjű munka ellenben teljes egészében felöleli a kitűzött kérdést, s ha egy-két állítása kissé túlhajtott vagy ingatag is, nézetei általában tisztultak, látköre széles, aesthetikai meghatározásai szabatosak. A felhozott példák, melyekkel nézeteit mind a hazai mind a külföldi irodalmakból támogatja, ismeretbőségről s helyes bíráló széttekintésről tanuskodnak. Szorosan egybefüggő logikai sorrendben fejteget; előadása szabatos, könnyen omló, mívelt. Ennél fogva a Gorove-jutalom (30 arany) az I. osztály föntebbi jelentése alapján, a II. számu pályamunkának megitéltetett, melynek jeligés levele felbontatván, abból S z á s z K á r o l yKOHA_AUTH:125639 neve tűnt ki. Az I. sz. pályamunka jeligés levele felbontatlanul megégettetett. Kelt Budapest en, nagygyűléséből. az Akadémia 1875. május 25-én tartott nagygyűléséből Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. IV. JELENTÉS a Fáy-alapítványi jutalomról. A pesti első hazai takarékpénztár által Fáy AndrásKOHA_AUTH:108788 nevére tett alapítványból a kitűzött jutalom az évben ki nem adatván, a jutalom-összeg felét a dicséretet nyert pályamunka díjazására ajánlotta fel a takarékpénztár, másik felét (1500 frt) a pályázati évkörben a nemzetgazdaság és statisztika terén nyomtatva megjelent legjobbik munka jutalmazására. Ezen jutalmat jelen nagygyűlés, a II. osztály javaslata alapján, dr. Konek Sándor „A magyar birodalom statistikája" című kézikönyve 1875-ben megjelent második kiadásának ítélte oda, tekintve különösen azt, hogy a nevezett munka, – így szól az osztály jelentése – hazánk statistikai viszonyainak a legjobb és legujabb adatok alapján előtüntetett ismeretét rendszeres, tudományos és kimerítő alakban tartalmazza, miáltal egyikévé lett azon szakműveknek, melyek a statistikai tudományt hazánkban előbbre viszik, és különösen nemzetgazdasági állapotainak is alapos, és lehetőleg részletes fölismerését és méltatását elősegítik. Kelt Budapest en, az Akadémia 1875. május 25-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. V. JELENTÉS a Vitéz-alapítványi jutalomról. A Vitéz József alapítványából kitűzve volt természettudományi pályakérdésre, mely a bor és must vegyi vizsgálata módszereinek népszerű leírását kivánta, – beérkezett négy pályamunka közöl a III. osztály jelentése szerint – a bírálók a II. számúról is (jeligéje VörösmartyKOHA_AUTH:129119 ból) elismerik ugyan, hogy abban aránylag csekély hibák fordulnak elő, irálya tisztán magyaros, és így értékes dolgozanak mondható; azonban a jutalmat (mely ezúttal kettős, t. i. 80 arany) a III. számú Stuart Mill ből vett jeligés munkának vélik kiadatni, mint a mely a kérdést teljes szakismerettel oldja meg, s társai közt úgy viszonylag, mint általában a legértékesebb· minélfogva az osztály e munkát mind jutalomra, mind a bírálatban érintett csekély hézagok pótlása után kinyomtatásra is ajánlja. Az osztály javaslata elfogadtatván, a III. számú pályamunka jeligés levele felbontatott, s abból e név tünt ki: Dr. Csanády Gusztáv , vegyészet tanára a keszthelyi gazdasági tanintézeten. A többi jeligés levelek, még az ülés folytán, küldöttség által megsemmisíttettek. Kelt Budapest en, az Akadémia 1875. május 25-én tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár.