TEK. BÁNÓ JÓZSEF BIRTOKOS ÚRNAK, TISZTELETTEL,
F. hó 2-áról hozzám intézett leveléből
kedvesen értettem meg azon elhatározását, hogy mihelyt sikerülend az Osztropataka
környékén ezelőtt 70 évvel talált s még sokkal becsesebb – többi között két arany
koronát is tartalmazó – régiségeket Bécsből a nemzeti múzeum
számára kinyerni: Tekint. Úr a birtokában levő régiségeket azonnal a mondott nemzeti
intézetünk gondviselése alá adja.
A mi illeti Tek. úr levelének azon helyét, hol a titoknok leveléből idézve, így szól:
„Nem érdemlem azon feltevést, mely szerint én képes volnék a talált
régiségeket a magyar múzeum mellőzésével „idegen, a magyar tudományosság iránt kevésbbé
érdekelt birtokos kezére juttatni, vagy felhasználás által a
tudományra nézve elenyésztetni” : erre nézve méltóztassék teljesen megnyugodni, hogy az
Akadémia vagy a köszönő levelet fogalmazó tisztviselője távolról sem gondolt arra, hogy
ily szándékot a Tek. Úrról föltegyen. De mivel, fájdalom, nem ritka
eset, hogy magán kézben levő ily gyüjtemények egy vagy más véletlen által jóakarat
nélküli, vagy a tudományos becs iránt érzéketlen birtokos tulajdonává lesznek: ily eset
lehetőségét érinté az Akad., s a titoknoki levél is ily értelemben tolmácsolá az Akad.
megjegyzését.