I. JELENTÉS az akadémiai nagyjutalomról s Marczibányi-mellékjutalomról. II. JELENTÉS a Sámuel-díjról. III. JELENTÉS a Nádasdy-jutalomról. IV. JELENTÉS a Sztrokay-jutalomról. V. JELENTÉS a Horváth-Boldizsár-féle jutalomról. VI. JELENTÉS a Vitéz-Korizmics jutalomról. VII. JELENTÉS a Fáy András-féle jutalomról. VIII. JELENTÉS a Marczibányi-mellékjutalomról. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Szolnoki Anna Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom14-lev.tei.XIV675-682 /o:ajom14-lev.tei.XIV675-682 Stahlberger Emil tengerész-akadémiai tanár. Edelspacher Antal 1846–1894; nyelvész, középiskolai tanár. Friedmann Bernát ügyvéd, jogi szakíró. Galgóczy Károly 1823–1916; ak. vál.: 1858. Jog- és közgazdaságtudós, több ak. biz. tagja; országos erdősítési szakértő, az Iparegylet alapítója és több szakcikk szerzője az MTA folyóirataiban. – Nekr.: Ak. Ért. 1916. évf. Jutalmi jelentései megjelentek az Évk. XV. köt. I. f. 44-53. lapjain. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIV. kötet Hivatali iratok 2. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1964 Budapest Akadémiai Kiadó jelentés Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 I. JELENTÉS az akadémiai nagyjutalomról s Marczibányi-mellékjutalomról. Az 1870–75. évkörre eső s igy a jelen évi nagyjutalomra pályázó munkákat illetőleg, az illető szakosztály előre bocsátva hogy a tiszta mathesis és geodaesia köréből ajánlásra méltó munka nincs; ellenben a mechanica, mathematikai természettan és földrajz csillagászat, építészet, géptan, hajózási és hadtudományok, műtan és bányászat köréből vannak: különösen azt az elvet állítja fel, hogy oly munka volna kitüntetendő, mely az illető tudomány-ágon aránylag legtöbbet lendített, önálló búvárlattal vagy a meglevő anyagnak organizáló feldolgozásával leginkább elősegítette az egésznek tovább fejlesztését; és csak ha ily munka nincs, jőnének szóba a szokott csapáson járó tan- és kézikönyvek. Ily szempontból két munka üti meg az önálló búvárkodás, s az összegyüjtött anyag tudományos feldolgozásának magasabb mértékét: dr. Schenzl Guidó é : „A m. k. meteorologiai és földdelejességi közp. intézet évkönyve, 3 köt." és a Stahlberger é : Az árapály a fiumei öbölben, 1874. Miután azonban Stahlberger közelebb meghalt s szabályszerint elhunyt iró műve csak akkor vehető tekintetbe, ha méltó versenytársa nincs, az osztály és ennek véleménye alapján a nagygyülés e nagyjutalmat dr. Schenzl Guidó akad. tag fentcímzett munkájának itélte; tekintve, hogy ő szervezte hazánkban a meteorologiai megfigyelések fennálló rendszerét, vezetője, lelke az egész országra kiterjedő üdvös intézménynek, s az összegyülendő roppant anyag tudományos feldolgozásával jelentékenyen hozzá- járult hazánk természeti viszonyai kipuhatolásához; a fenti 3 kötetben pedig összegyüjtve feldolgozta azon meteorol. és földdelejességi adatokat, melyek egyebütt megjelent tudományos értekezéseihez az anyagot szolgáltatták. A Marczibányi-jutalom ügye egy, az osztály által felvetett formai kérdés eldöntéseig, függőben hagyatott. Lásd alább a VIII. számot Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitká II. JELENTÉS a Sámuel-díjról. Az 1875-dik évre szóló Sámuel-díjat, az ua. évben nyomtatva megjelent szorosan nyelvészeti értekezések közöl, jelen nagygyűlés, az I. oszt. véleménye alapján Edelspacher Antal „Rumén elemek a magyar nyelvben" című értekezésének, mely a Nyelvtud. Közlemények 1875-i évfolyamában jelent meg, ítélte oda, mint oly munkának mely egy eddig mellőzött téren, jeles készültséggel, mind a nyelvtudományra, mind az ethnologiára nézve nagyon tanulságos kérdést tárgyal. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. III. JELENTÉS a Nádasdy jutalomról. A gr. Nádasdy Tamás nevét viselő alapítványból kitűzött jutalomra érkezett 3 pályamű közöl, a II. számú formahibák miatt kizáratván, a fönmaradt I. sz., melynek címe „Szabáczi eskü", az osztály jelentése szerint, a leggyarlóbb kísérletek színvonalán áll; a III. számú: „A kurucok" c. roppant terjedelmű munkában van ugyan egy-egy sikerültebb rész: de se történeti s korrajzi felfogás, se cselekmény és jellemzés, se verselés tekintetében nem áll, mint egész, a középszerűségen felül. E szerint a nagygyűlés a jutalomnak ki nem adását, hanem ujra kitűzését határozta, s a jeligés levelek felbontatlan megégettettek. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. IV. JELENTÉS a Sztrokay-jutalomról. A Sztrokay Antal nevét viselő alapítványból kitűzött jutalomra 4 pályamunka közöl a IV. számú (jeligéje: Summum ius summa injuria) az osztálybeli bírálók véleménye szerint minden tudományos apparatus nélküli, igen kezdetleges kisérlet; a III. sz. (Jelige: A nagyvilágon e kívül stb.) már módszeres gondolkodást, alapos érvelést mutat s a különféle örökösödési rendszereket, valamint hazai törvényhozásunkat helyesen ismerteti; azonban teljesség és tudományos készültség tekintetében ezt megelőzik az I. és II. számú dolgozatok; melyek bár ellentétes irányban haladva, a kitűzött kérdés megfejtését jól átgondolt rendszerben, szép beosztással csoportosított jogtörténelmi adatokkal s a külföld törvényhozásaiból merített hasonlatosságok és különbségek nagy halmazával támogatva vezetik be. De míg a II. sz., az örökösödésnek jövőbeli szabályozása tekintetében csak főelveket állít fel: az I. számú kimutatja az alakot is, melyben az öröklött és szerzett vagyon közti különbség föntartása helyt nem foglalhat; kiterjeszkedve úgy a végrendeletekre mint a törvényes öröklés egyéb irányaira. Szerzője tehát oly művei gazdagítja irodalmunkat, mely méltány nyereménynek tekinthető. E vélemény s a II. oszt. javaslata alapján a nagygyűlés az I. sz. („Fény, dics árad ÁrpádKOHA_AUTH:97555 nemzetére" jeligés) munkának a rno arany jutalmat odaitélte, a II. számut (jelige: Unde lex debet esse justa) dicséretes megemlítésre méltatta. Felbontatván az I. sz. jeligés levél, abból Zlinszky Imre kir. táblai bíró neve tünt ki; a II. számúnak jeligés levele, önigazolhatása végett, eltétetett, a más kettő tűznek adatott. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. V. JELENTÉS a Horváth Boldizsár-féle jutalomról. A Horváth Boldizsár tiszt. tag ajánlatából kitűzött rno aranyos jutalom-kérdésre („Népbírák, eküdtszéki intézmény") bejött két pályamunka II.-a (jelige „Anglia szellemi és anyagi jóllétét esküdtszéki intézményének köszönheti") a II. oszt. bírálói szerint nem vehető tekintetbe, minthogy a kitűzött kérdést nagyon egyoldalú szempontból, röviden és felületesen tárgyalja, nem hat be az esküdtszéki intézmény természetének, hivatásának, hatásának tüzetesebb bírálatába. Ellenben az I. számu pályamunka (jeligéje: „Az anyagi igazság nem tudomány") az esküdtszéki intézményt úgy igazságügyi, núnt politikai oldalról világítja meg; nem marad az elmélet terén, statisztikai adatokkal is kimutatja a szóban forgó intézmény célszerűségét. Habár történelmi és irodalmi része inkább csak encyclopaedicus becsű, s irálya is több kifogásra szolgáltat alkalmat: de gazdag tartalmánál s a tárgynak minden oldalú megvitatásánál fogva becses. Ennélfogva a nagygyűlés, a II. oszt javaslatára a jutalmat az I. számú pályamunkának odaitélte, melynek felbontott jeligés leveléből e név tünt ki: Dr. Friedmann Bernát , ügyvéd. A másik jeligés levél felbontatlanul elhamv:asztatott. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár VI. JELENTÉS a Vitéz – Korizmics jutalomról. A néh. Vitéz József alapítványából kitűzött 40, és Korizmics László tiszt. tag ajándékából hozzátett 40 – eszerint 80 aranyos jutalomkérdésre, mely az erdősítésre vonatkozott, versenyző 4 pályamű közöl a III. osztály bírálói csak az I. számút (jeligéje Colbert től) emelik ki, és azt nemcsak önálló beccsel bíró tudományos munkának, hanem úgy, mint kivántatott, gyakorlati irányú dolgozatnak tüntetik ki és a jutalomra érdemesnek tartják; hanem az egyik bíráló azon részt, melyben a befásítás kivitele részvénytársaságok által ajánltatik, mint határozottan célra nem vezetőt, kihagyatni javasolja. E szerint a jutalom, az osztály ajánlatára, az I. sz. munkának itéltetett, az említett rész azonban kihagyandó lesz. Felbontatván a jeligés levél, abból, mint szerzőé, e név tünt ki: Galgoczy Károly , Budapest en. A fel nem bontott többi jeligés levél tűz martaléka lett Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. VII. JELENTÉS a Fáy András-féle jutalomról. A pesti első hazai takarékpénztár alapította Fáy AndrásKOHA_AUTH:108788 alapítványból „Mezőgazdasági Vízműtanra" kitűzött pályázat eredménye 3 pályamunka lett; melyek közöl, a II. osztály bírálói szerint, a II. és III. sz. tekintetbe sem jöhet; az I. számu az előirt programm keretében mozog ugyan s ennyi előnnyel bír is a másik kettő felett, de azért se jutalomra, sem nyomtatásra nem ajánlható. – Ennélfogva az osztály a jutalom ki nem adását, hanem ujra kitűzését hozta javaslatba. – A nagygyűlés e javaslatot elfogadva, elhatározta a kérdést ujra kitűzni; a jeligés leveleket pedig még az ülés folytán, felbontatlanul megsemmisítni rendelte. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. VIII. JELENTÉS a Marczibányi-mellékjutalomról. A Marczibányi-jutalmat az Ak., alólirt napon tartott nagygyűlési ülésében, a III. osztály ajánlata alapján a következő munkának itélte: „Az árapály a fiumei öbölben", – írta Stahlberger Emil , a cs. és kir. tengerész-akadémia tanára, Budapest , 1874.; – minthogy a bíráló-bizottság véleménye szerint ez az első mű az egész világirodalomban, mely a kis dagályú tengerek árapályi viszonyaival tüzetesen foglalkozik. – Szerző, kitűnő mérőeszközökkel, három éven át, rendszeres megfigyeléseket tett a fiumei öbölben, s kutatásai eredményét e művében állította össze s dolgozta fel. – Mathematikai-természettani irodalmunk legkitűnőbb monográfiája, mely bármely nemzet irodalmának becsületére válnék. – E szerint a nagygyűlés a jutalmat az elhunyt szerző örököseinek kiadatni rendelte. Kelt Budapest en, a MTA 1876. junius 8-án tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár.