FŐTITKÁRI JELENTÉS
Az akadémiák s egyéb tudományos társulatok évi munkásságát közgyűléseiken előadó
titkári jelentés másutt rendesen teljesebb, részletesebb, ez által vonzóbb képét
nyujtja az illető társulat működésének, mint a rövid vázlat, mely nálunk szokásban
van. Amaz kiterjeszkedik az egyes tudományok világszerte történt haladására, kiemeli
a rendesen oroszlánrészt, melyet az illető nemzet fiai s a tudós egyesület tagjai az
újabb sikerek kivívásában igényelhetnek; beszélhet a tudomány érdekében tett
világszerű, költséges expeditiókról, felállított intézetekről, új találmányokról;
elegendő tere van a tudomány elhalt munkásairól nem csupán név szerint, hanem egész
munkásságuk jellemző képbe összevonásával emlékezni meg és több efféle. Ily nemű
titkári számadások (comptes rendus) a mi viszonyaink közt – az előadó gyöngeségét
leszámítva is – alig történhetnek. Nem mintha a tudományos világ mozgalmaiban
Akadémiánk illő részt nem venne; mintha egy-egy magyar név időről időre meg nem
jelennék a kor szerint legújabb nyomozások terén: egy Csoma, Reguly, Magyar – hogy az
ujabbak szerénységét meg ne bántsam – a földgömb különböző pontjain; mintha némely
tudományok, pl. az altáji rokonság mezején már önálló, sőt részben úttörő munkásságot
nem mutathatnánk elő; mintha a hazai törté- net és régiségtan körébe eső gyűjtések és
feldolgozások által nem igyekeznénk lépést tartani más nemzetekkel; vagy mintha az
úgynevezett exact tudományok mívelői közt épen úgy nem találkoznék egy-egy szakját
előbbre is vivő búvár-szellem, mint a nyugat nagyobb nemzeteinél. Ezekről is lehetne
már, a fontosabb részletek kiemelése, kiszínezése által a figyelmet ébren tartó,
bővebb jelentést állítni össze. De ha egyéb választás nincs, mint rövid néhány perc
alatt, hogy a következő előadásokra idő maradjon, vagy a történteket vázlatosan
elmondani, vagy ezeket mellőzve, némi szónokias általánosságban keresni kárpótlást:
inkább választom az elsőt, különben előadásom nem felelne meg címének:
„Jelentés az Akadémia munkásságáról", mely immár következik.
A nyelvtudományi szakban azon élénk mozgalom, mely a
századunk első felében történt magyar nyelvújítás támadói és védői közt a múlt év
folytán oly magas hullámokat ver vala,
Brassai
,
Brassai Sámuel
Ballagi
,
Imre Sándor
és
Szarvas Gábor
tagok értekezéseiben folyt tovább. Rokon ezzel egy más áramlat, mely az ik-es igehajlítás Révay-féle szabályainak izent hadat: e
tárgyban
Ballagi Mór
Joannovics
tanulmányai járultak az előbbiekhez, ki az ik-es formát, bár némi
szelídítéssel, fentartandónak véli. Harmadik ága ez áramlatnak a nyelvtudományi
bizottságban nyilvánult, melynek többsége a magyar helyesírás rég vitatott
szabályaival elkészült ugyan, de munkálatát, az elvi szempontból tiltakozó kisebbség
ellendolgozatát bevárandó, még nem adta be.
Joannovics György
A nyelvtörténeti munkálatok, a
„Nyelvemléktár" most megjelenendő IV-dik kötetével s a történeti
szótár bevégzett előkészületeivel, folytonos haladásban vannak. A rokon nyelvek tanulmánya
Bálinth G.
két – a mandsu szertartásra és a tatár syntaxisra vonatkozó – értekezése,
továbbá Donner lapp dalgyüjteményének
Bálint Gábor
Hunfalvy
r. tag által ismertetésében nyert némi adalékot; míg a Nyelvtud.
Bizottság Közleményeiben kiváló figyelmet ébresztettek
Hunfalvy János
Budenz
r. t. „Svéd-lapp nyelvmutatványai", mely dolgozatban ő a
fővárosunkban időzött négy lapp ember szójárását s a tőlök hallott mondák szövegét
fejtegeti.
Budenz József
Általánosabb nyelvészet körébe tartoznak: BartalAntal értekezése a görög–latin (árja) hangtanról;
Podhorszky
l. t. magyarchinai hasonlításai; dr. Podhorszky Lajos
Mayr
(v.) tanulmánya a zend nyelv lágy aspirátáiról, és
Mayr Aurél
Goldziher
(v.) sémi tanulmánya a „ Közleményekben" – A classikai körből Télfi
tanulmányait Aeschylosról; a szépművészetek elméletéből
Goldziher Ignác
Bartalos
„Nemzetiség és művészet" c. értekezését
megérintve: nem hagyhatom még említetlen azon általános figyelmet költött
előadásokat, melyek Bartalus István
Szilágyi István
s Szilágyi István
Révész Imre
tagok közlései s Révész Imre
Guzmics
naplója által Akadémiánk alapítása
körülményeire vetnek új világot.
Guzmics Izidor
A történeti előadások főleg a magyar történelem, földrajz,
életírás körében mozogtak. Igy
Pesty
értekezése Szörény megye oláh kerületeiről; Pesty Frigyes
SzilágyiSándor
éi: Izabella trónfoglalása, és Nádasdy Tamás erdélyi követségéről; Szilágyi Sándor
NagyIván
é az utolsó Árpád trónraléptéről; Nagy Iván
SzilágyiFerenc
éi az ifj. Szilágyi Ferenc
Wesselényi
élete, s a germanizálás Wesselényi Miklós
József
alatt;
II. József
Fraknói
r. tagé Fraknói
Verbőczy
ről,
Werbőczi István
Fabriczius
é
Erdély legrégibb térképéről. Külhistóriára
Ribáry
(v.) „Tiberius és Tacitus" című előadása vonatkozott; s Fabritius Károly
WertheimerEdé
é (v.) az Erzsébet angol királynő és Károly osztrák főherceg közt tervelt házasságról; míg hazánkat is érintőleg, OrtvayTivadar két húnkorbeli római telep, Wertheimer Ede
Margum
és Dubravica
Contramargum
helyfekvését, illetőleg történeteit nyomozta.
Kovin
A történelmi bizottság „Monumentái"-ban
Oláh Miklós levelezéseit adta ki
Ipolyi
-tól, – Ipolyi Arnold
Szamosközy
munkájából a két első kötetet,
Szamosközy István
Toldy
és
Toldy Ferenc
Szilágyi
tagoktól, – a Magyar Országgyűlések III-ik, az Erdélyi
Országgyűlési Emlékek I-ső kötetét, amazt
Szilágyi Sándor
Fraknói
tól, ezt
Fraknói Vilmos
Szilágyi S.
-tól; az Anjou-korból egy, Szilágyi Sándor
Mátyás
korából szintén egy kötet Diplomátiai Emléket, az elsőt
Mátyás
Wenzel
, az utóbbit Wenzel Gusztáv
NagyIván
és b.
Nagy Iván
Nyáry
szerkesztése alatt. Végre külön Nyáry Albert
II. Rákóczy Ferenc
„Önéletrajzát" és „Egy keresztyén fejedelem
áhitásait"
II. Rákóczi Ferenc
Archaeologiai szakban HampelJózsef (v.) értekezett
Cyprusszigeti
ősrégi edényekről;
Ciprus
Henszlmann
r. t. a magyar zománcról; ugyanő tőle jelent meg a Régészeti
Emlékek egy gazdag félkötete a bécsi világtárlat magyar régiségi
leírásával, ő szerkesztette a bizottság „Közleményeit"
Henszlmann Imre
Rómer
, Rómer Flóris
Ortvay
, Majláth Béla cikkeivel, – s Értesítőjét elébb Ortvay Tivadar
Ortvay
, most b. Nyáry Albert társaságában.
Ortvay Tivadar
A társadalmi tudományok mezején
Wenzel
r. t. két jogi értekezése: egyik az összehasonlító jogtudomány és a magyar
jogról, másik a magyar országos és particuláris jogokról; valamint Wenzel Gusztáv
TóthLőrinc
é, a törvénykezési szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosságról; Tóth Lőrinc
GyörgyEndré
é (v.) Olaszország vízjogi törvényeiről – tűnnek fel, mely utóbbi már a közgazdaság terére
vezet, hol
György Endre
Konek
r. t. előadása, a statistika és nemzetgazdaság közti viszonyról és
Konek Sándor
Keleti
r. t. visszapillantása közgazdaságunk egy negyed századára, rekeszti be az
osztálybeli értekezések sorát.
Keleti Károly
A mathematikai és természettudományok osztályában részint a tagok, részint számos vendég által
tartott értekezéseket, sokféleségök miatt, nehéz e vázlat rövid formájába szorítani.
Tárgyuk szerint: physikaiak
Szily
r. t. és RéthyMór (v.) propeller-elméletei; b. Szily Kálmán
Eötvös
észleletei a capillaritásról; Schuller (v.) a
légnyomás változásainak – és
Eötvös Lóránd
Fröhlich
(v.) az electrikai zártvonalas folyamok magnetikai potentiáljának
meghatározásáról; dr. Frőhlich Izidor
Nagy
Nagy Tamás
Tamás
é (v.) a hold befolyásáról a földrengésekre;
Nagy Tamás
Themak
(v.) a zsadányi meteorkő-hullásról; dr.
Themák Ede
Pillitz
(v.) a talaj felszívási képességéről; Pillitz N.
HunfalvyJ.
r. tag a folyók apadásáról.
Hunfalvy János
Vegytaniakat: ThanKároly r. t. adott elő, részint saját, részint más tudósok kísérleteinek
eredményeiről; továbbá
Preysz
l. t. boraink nagy fehérnye tartalmáról és a mustmérőkről; dr.
Preysz Mór
Fleischer
(v.) némely erdélyi ásványvizekről és sodalithról; LengyelBéla(v.) a köneny színképéről. – Föld és ásványtani
előadások: Fleischer Antal
TörökJózsef
r. tagé: a jégkorszak nyomai Debrecen vidékén; KochAntal l. tagé: a kőzetvizsgálat módszerei;
Török József
Hantken
r. tagé: a délnyugati középmagyarországi hegység természeti viszonyairól a
harmadkorban;
Hantken Miksa
Krenner
l. taggé: a Plivián fölött, és
Krenner József
Szécskay
(v.) kristálytanulmányai a Volnynon.
Szécskay István
Növénytani értekezés nem volt; de a bizottság pártolásával többen
(Lojka,
Staub
, Staub Mór
Borbás
, Borbás Vince
Feichtinger
urak) tettek növénytani kirándulásokat és a Kalchbrenner-féle gombászati munka utolsó füzete is kész a sajtó alá.
Szintén a bizottság küldöttjekép utazott SzabóJózsef r. t. Feichtinger N.
Santorin
görög szigetre geológiai és
Szantorini
Schenzl
G. Erdélybe meteorologiai vizsgálatok végett; emez az osztályban jelentését is
tett előlegesen a földmagnetikai vonalak rendhagyó menetéről Erdélyben.
Schenzl Guidó
Hátra van még az élettani számos előadást érintenünk,
minőket BaloghKálmán l. t. két ízben is: az agyról s befolyásáról a szívmozgásokra, s dr.
Thanhoffer
(v.) három különböző tárgyról a maga és egyről KrauszKároly (v.) részéről tartottak;
Thanhoffer Károly
Jendrássik
r. t. pedig az új élettani intézetről tett kimerítő jelentést. Itt említhetjük
Jendrássik Jenő
Lenhossék
r. t. craniometriai értekezéseit: egy nagyobb közűlési előadást az általa tett
koponya-mérésekről, s egy osztálybeli kisebbet Lenhossék József
Deák Ferenc
koponyájáról.
Deák Ferenc
A mathematika, csillagászat, hadtan köréből: RéthyMór (v.) három méretü homogén tér síkbeli trigonometriája; KőnigGyula (v.) bármely adott egyenlet legkisebb gyökének meghatározása; HunyadyJenő 1. t. kúpszeleten fekvő hat pont egyenlete;
Pettkó
l. t. „számrendszere" két ízben is; KonkolyMiklós (v.) megfigyelései ó-gyallai csillagdáján; FestVilmos r. t. a földművelési mérnökről szóló értekezése, s végül AsbóthLajos 1. t. amerikai polgárháboru története, voltak targyai az osztálybeli
előadásnak.
Pettkó János
Az Akadémia egyéb munkássága, az általa, illetőleg könyvkiadó bizottsága által kiadott munkák és időszaki iratok sorozata, az
alaptőkére tett kegyes hagyományok és adományok, a Könyvtár részére küldött becsesebb
ajándékok, fel levén sorolva az ez alkalommal szétosztott jelentésben: csupán még az
Akadémi jutalmairól kell megemlékeznem. Az összes ülések a gr. Teleki József drámai jutalmát, hét vígjáték közül de csak relatív becséért,
a „Doktor Percival" címűnek itélték, melynek szerzőjeül ifj. ÁbrányiKornél igazolta magát; a gr. Karácsonyi-jutalmat 2
komoly dráma közűl egy sem nyerte el, kettő azonban, az „Iskarióth" és
„Itélet napja" című, elismeréssel említtetett meg. A mostani
nagygyűlésen eldöntött jutalmakról szerencsém van felolvasni a jelentést. – Szintén a
mostani nagy-gyűlésen történt tagválasztás eredményét
következőleg van szerencsém jelenteni.
[szerkesztői feloldás]
Lásd. a követk. 684. sz. Jelentését
Lásd. a követk. 684. sz.
Nehéz szívvel térek át jelentésem utolsó részére: azon veszteségek elsorolására,
melyeket halál által szenvedett tudományos intézetünk. Soha, egy-egy évben annyi
kitűnő tagját nem gyászolta az Akadémia. Mert, ha veterán levelező társainak: a
szépművészet elmélete s kivált a magyar zene történelme körül érdemeket szerzett
MátrayGábor
, vagy a történelmi búvárlatban s annak eredményei feldolgozásában holtig
fáradhatlan Mátray Gábor
SzilágyiFerenc
elhunytán való fájdalmunk enyhül is az általános emberi halandóság
gondolatával; ha a körünkben már ritkán látott WarghaIstván bölcseleti és neveléstani munkái utóbbi időben inkább csak kegyeletes
emlékezésünk tárgyai valának; ha legújabban egy külső tag, a hírneves cseh
történetiró Szilágyi Ferenc
PalackyFerenc
halála hírénél az ő heves faj-szeretetét csak tárgyias felfogással
méltányolhatjuk, míg tudományos érdemeit föltétlenül magasztaljuk; – sőt, ha hosszú
reménytelenség által oda valánk kényszerítve, hogy egy Palacky, Frantisek
KeményZsigmond
koporsójánál a megérkezett szabadulás érzelmével töröljük le könnyeinket;
ha b. SinaSimonban Akadémiánk egyik legnagyobb alapítója, s azután is, mindig s kellő
időben, mindig a nála szokott mértékben, jóltevője iránti hálánk azt tanácsolja, hogy
mérsékeljük az elvesztése miatti fájdalmat, nehogy ez önzés színében tűnjék fel; ha
elfásulva gyakori nagy veszteségeinken, már egy oly kitűnő hazafi és tudós sírja
fölött is némán állunk meg, mint gr. Kemény Zsigmond
TelekiDomokos
; ha a sűrű halálozás miatt alig fejezhetem be jelentésemet, mert ímé,
junius 3.-áról gr. WaldsteinJános igazg. tag halálát kell ismét közbeszúrnom; hátra van még két név: Teleki Domokos
ToldyFerenc
, szomoru ünneplésünk tárgya e mai közülésen, kiről a mindjárt utánam
következő méltóbb előadást nem akarom megelőzni – és Toldy Ferenc
DeákFerenc
, kinek említésénél szerény vázlatom hivatalos adatai mögé vonul vissza.
„Ő a mienk is volt – Így szól az Akadémia jegyzőkönyve – nagy mértékben a mienk. Már
1837-ben sietett az Akad. a bölcs törvényhozót, az
egyszerű igazság, éles logikai elme s tősgyökeres magyar nyelv erejével ható szónokot
magához ölelni, hol mint tiszteleti tag, osztályának vezérfia, gyakran elnöke lett;
1855 óta pedig Igazgató Tanácsunkban is hallatta azon
páratlan bölcseségű tanácsait, minőkről országszerte ismeretes vala. Igen, ő a mienk
is: a tudományé.
Deák Ferenc