Aranysárkány fejléc kép
 
MÉLT. SÁRVÁRI ÉS FELSŐVIDÉKI GR. SZÉCHENYI BÉLA  
  úrnak teljes tisztelettel,  
 
Nagy-Cenk
Nagycenk
.  
  1105/1876.  
  Mélt. Gróf úr!  
  A M.T.A nov. 27-én tartott összes ülésén bemutattatott azon, néhai Kőrösi Csoma Sándor síremlékét ábrázoló díszes olajfestmény, melyet Méltóságod, dicső atyja: gr.
Széchenyi István
Széchenyi István
hátrahagyott ereklyéi közül az Akadémiának felajánlani és hozzám küldeni méltóztatott.  
  Az Akadémia kettős kegyelettel fogadá e nagybecsű emléket, úgy is, mint a honkereső hontalan bujdosóra, de még inkább úgy, mint tudományos intézetünk első megalapítójára emlékeztető drága kincset; a midőn annak biztos, de az Akadémiát látogató közönségnek hozzáférhető helyen megőrzését elrendelte, egyszersmind megbízott engem, hogy
[szerkesztői feloldás]
áthúzva: legmélyebb háláját áthúzva:
Méltóságodnak, ki ez adomány által magát oly becses családi emléktől fosztotta meg, forró köszönetét fejezzem ki.  
  Midőn ezt jelen sorokban örömmel teljesíteni szerencsém van, tisztelettel maradtam Méltóságodnak alázatos szolgája:  
 
Buda-Pest
Budapest
, 1876. nov. 30.  
  elnök.  
 
n
Jegyzet Kőrösi Csoma Sándor sírja Tibetben, Darzsilingben van. A sírról készült kis olajfestményt, aranyozott bronz rámában s a kereten a róla tartott Széchenyi-féle ak. gyászbeszéd bevezető szavaival, még Döblingben is kegyelettel őrizte íróasztalán a Legnagyobb Magyar. A kép jelenleg az MTA kvt.-ának páncélszekrényében van.
 
 

Megjegyzések:

[szerkesztői feloldás]
Gr. Széchenyi Béla 1837–1918; ak. vál.: 1880. keletázsiai kutató,
Széchenyi István
Széchenyi István
idősebbik fia; útirajzai 5 kötetben jelentek meg. – Emlékb. Lóczy Lajostól: Eml. XVIII. köt. 8. f. Gr.
[szerkesztői feloldás]
Körösi Csoma Sándor 1784–1842; ak. vál.: 1833. ak. jutalomdijas kelet-ázsiai utazó, nyelvtudós. Tibeti–angol szótárával s nyelvtanával tette nevét világhírűvé. Az MTA jutalomdiját, 200 aranyat, az egykori, nagyenyedi kollégiumában tanuló szegény diákok javára visszaküldte.