I. JELENTÉS az akadémiai nagy-jutalomról s a Marczibányi-mellékjutalomról. II. JELENTÉS a Sámuel-díjról. III. JELENTÉS a Nádasdy-jutalomról. IV. JELENTÉS a Fekésházy-jutalomról. V. JELENTÉS a Gorove-jutalomról. Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 A digitális kritikai kiadás sajtó alá rendezői: Palkó Gábor KOHA_AUTH:121463 Fellegi Zsófia XML-editor Bobák Barbara Fellegi Zsófia Közreműködők Csonki Árpád Horváth-Márjánovics Diána Káli Anita Metzger Réka Móré Tünde Roskó Mira Sárközi-Lindner Zsófia Vétek Bence Szolnoki Anna Digitális kritikai kiadás creator DigiPhil http://digiphil.hu Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet http://viaf.org/viaf/312925875/ http://www.iti.mta.hu/ Petőfi Irodalmi Múzeum http://viaf.org/viaf/152132060/ http://www.pim.hu Budapest http://www.geonames.org/3054643 2019 ©Free Access - no-reuse http://www.europeana.eu/rights/rr-f/ o:ajom14-lev.tei.XIV712-716 /o:ajom14-lev.tei.XIV712-716 Simonyi Zsigmond 1853–1919; ak. vál.: 1879. ak. biz. tag, többszörösen jutalmazott, az MTA ritka szorgalmú felolvasója és folyóiratai szerkesztője. Az MTA több nagy kötetét adta ki. – A Tanácsköztársaság idején végzett szerkesztői munkássága miatt 1919 őszén őt is az ún. akadémiai „igazoló bizottság" elé utalták a reakciós szellemű nyelvészek, és a bizottság 8 szóval 6 ellenében kizárásra ítéltette volna Simonyi t – de a november 24-i összes-ülésben bejelentette az elnök, hogy november 22-én történt halála miatt „az ellene emelt vádakat eltörölteknek tekintik". ( Ak. Ért. 1919. 287. l.) Ifj. Szinnyei JózsefKOHA_AUTH:126400 1857–1942; ak. vál.: 1884-ben. – Fiatalon feltűnt finn-ugor nyelvész. Később ak. oszt.-titkár és főkönyvtárnok, elhunytáig. Több ak. jutalmat, köztük nagyjutalmat is nyert, nagyszámú külföldi akadémia tagja volt és műveiből többet az MTA is kiadott. E jelentései megjelentek az Évk. XVI. köt. I. f.-ében, a 69–75. lapon. Magyarország Budapest Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár Kézirattára Arany János KOHA_AUTH:96679 VIAF:95251869 Arany János Összes Művei XIV. kötet Hivatali iratok 2. ISBN:9630500396 editor Keresztury Dezső KOHA_AUTH:115470 arranged for publication Gergely Pál lector Barta János KOHA_AUTH:99581 1964 Budapest Akadémiai Kiadó jelentés Kiadott. Teljes. Budapest Arany JánosKOHA_AUTH:96679 I. JELENTÉS az akadémiai nagy-jutalomról s a Marczibányi-mellékjutalomról. A jelen nagygyűlésen az akad. nagyjutalom az 1871–76. évkörben megjelent bölcsészeti munkák egyikének volna odaítélendő. Minthogy azonban a II. osztály a mondott évkörben megjelent bölcsészeti munkák sorából egyet sem jelölhetett ki mint olyat, mely akár nagyobb jelentőségű új eszmékkel a tudományt előbbre vitte volna, akár önálló forrástanulmányok eredményének tekinthető: – ennek folytán a nagyjutalom ki nem adását ajánlja. A Marczibányi-jutalomra, Domanovszky EndreKOHA_AUTH:106864 l. tag „A bölcsészet története "c. munkájának 1875-ben megjelent II. kötetét ajánlja, mely az egyházi atyák korát részletesen, behatóan és objectivitással tárgyalja, minélfogva bölcsészeti irodalmunkban lényeges hiányt pótol. – A nagygyűlés elfogadja az osztály javaslatait, a nagyjutalmat ezúttal ki nem adja; a Marczibányi-jutalmat pedig Domanovszky EndreKOHA_AUTH:106864 nevezett munkájának odaítéli. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. II. JELENTÉS a Sámuel-díjról. Az 1876-dik évre szóló Sámuel-díjat az ua. évben nyomtatva megjelent, szorosan nyelvészeti értekezések közől, jelen nagygyűlés az I. oszt. véleménye alapján Simonyi Zsigmond „Az ugor módalakok" c. értekezésének, mely a Nyelvtudományi Közlemények 1876-i évfolyamában jelent meg, itélte oda; mint a mely a magyar nyelvtudományban a kérdést nagyobb terjedelemben először tárgyalja; becses adalék a magyar nyelvtudományra nézve, a melyet a nyelvtanírók nagy haszonnal tanulmányozhatnak. Mellette kiemeltettek, mint dicséretre méltók, a következő értekezések: I. Lehr Albert nek „A tom, tod, tok, tott" c. értekezése (Nyelvőr, 1876. dec.), mely a magyar nyelvnek a szók összerántásában követett szokását igen helyesen tárgyalja, – 2. Spitkó Lajos nak „A latin nyelv a rokon nyelvek körében s történetének forrása" c. értekezése (Aradi főgymnasium értesítője, 1876), a mely örvendetes tanúsága annak, hogy szerzője a latin nyelvtudomány ujabb termékeit jól ismeri és helyesen tudja előadni. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. III. JELENTÉS a Nádasdy-jutalomról. A gr. Nádasdy Tamás nevét viselő alapból kitűzött jutalomra négy pályamű érkezett, de közülök az I. oszt. jelentése szerint csak a II. számú: „Bokrétás világ" érdemel figyelmet, bár ez sem olyan, hogy méltó volna a jutalomra. Főérdeme a csinos nyelv, verselés s egypár lyrai vagy humoros hangulat sikerültebb kifejlése, noha a valódi humorig nem képes emelkedni; azonban cselekvénye és jellemrajza épen oly elhibázott, mint erőtelen. A szerző egyszerű cselekvényét sehogy sem tudja valószinűvé tenni, az erősb indokok hiányoznak úgy a bonyolításban, mint a kifejlésben; a jellemrajz épen nem árul el biztos kezet, a mű egyetlen alakja sem sikerült – az élet bizonyos érzelgős felfogása miatt a határozottabb vonások is elmosódnak. – E szerint a nagygyűlés a jutalomnak ki nem adását határozta és a jeligés levelek felbontatlan megégettettek. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. IV. JELENTÉS a Fekésházy-jutalomról. A Fekésházy-jutalomra minden ötödik évben a hazában divatozó bármely nyelven (a magyaron kívül) írt oly munkák pályáznak, melyek a magyar nyelv és irodalom megismertetését előmozdítják, tan-, kézi- vagy olvasókönyvek útján. Az I. osztály az 1872–76-ik évkörben megjelent ily munkák között egyet sem talált jutalomra érdemesnek, s azért az Ügyrend 134. §-a értelmében a m. kir. vallás- és közoktatási minisztériumot felszólíttatni ajánlja, hogy ily könyvek megírására az Akadémia útján pályázatot hirdetni méltóztassék. – A nagygyűlés a jutalom ki nem adását határozta. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár. V. JELENTÉS a Gorove-jutalomról. A Gorove-alapítványból, 60 arany jutalommal kitűzött pályakérdésre („Adassék elő a tudomány, irodalom és művészet állapota Magyarország ban, MátyásKOHA_AUTH:119265 trónraléptétől a mohácsi vészig") két pályamunka érkezett be. A II. oszt. bírálói szerint a II. számú, melynek jeligéje „Conamur tenues grandia", szerzőjének saját nyilatkozata szerint a pályázatra szánt dolgozatnak csak kivonata, s így a fenálló pályázati szabályok értelmében tekintetbe sem jöhet. Egyébiránt a rendelkezésre álló kútfői készlet körül teljes tájékozatlanságot árul el, s nyelve sem kifogástalan. Az I. sz. pályamunka, melynek jeligéje „A szeretett haza dicsőségének" – szintén nem oldja meg teljesen a feladatot. Ugyanis a hazai tudományos, művészeti és irodalmi állapotokat csupán külső jelentkezésükben tárgyalja; de fel nem tünteti a szellemet, mely azokat áthatotta, az összefüggést, melyben azok a társadalmi s politikai élettel és a viszonyt, melyben az Európa egyéb államaiban jelentkező tudományos és művészeti mozgalmakhoz állottak. Felsorolja az írók műveit és a művészek alkotásait, de nem jellemzi azokat. Végre az előadás is nehézkes, minthogy azt hosszas latin idézetek és polemikus kitérések szakitják meg. Más részről azonban a pályamunka szerzője szorgalommal gyűjtötte és állította össze azt, ami a pályakérdés tárgyára vonatkozólag mindeddig iratott; az anyag csoportosítása ügyes, nyelve kifogástalan; minélfogva kiemelt hiányai ellenére is a magyar irodalomra nézve hasznos dolgozatnak tekinthető. Az osztály, tekintettel arra, hogy az Ügyrend 93. és 96. §-ai a viszonylag legjobb pályamunkának, ha egyszersmind sajtóra is érdemes, a jutalmat kiadatni rendelik, és csak oly munkát zárnak ki a jutalomból, melyből a tudományra semmi haszon nem háramolnék: ajánlja, hogy a jutalom az I. számú munkának adassék ki; szerzője felszólíttatván, hogy a mennyiben azt maga sajtó útján közrebocsátani kivánná, előbb a bírálók észrevételei alapján dolgozza át. Ennélfogva a nagygyűlés az osztály javaslata alapján a jutalmat az I. sz. pályamunkának odaitélte, melynek felbontott jeligés leveléből e név tünt ki: ifj. Szinnyei JózsefKOHA_AUTH:126400 másodéves tanárjelölt. A másik jeligés levél felbontatlanul elhamvasztatott. Kelt Budapest en, a MTA 1877. május 23-án tartott nagygyűléséből. Arany JánosKOHA_AUTH:96679 főtitkár.