Aranysárkány fejléc kép
 
Szilágyi István - Aranynak Késmárk, 25. junius, 1844.  
  Kedves barátom uram!  
  Ha illy messze nem volnék, mint a mennyire vagyok s bővebben volnék ellátva azzal, mi levelezéshez megkívántatik: alkalmasint egyike lett volna elsőbb örömeimnek édes barátom uramnak egy két sort írhatnom. − De az előre el nem láthatott körülmények, betegségem, melly ide fel meglátogatott, a szokatlan hidegségü tartományban, (hozzá gondolván, hogy Szalontát odahagytom után 2 hétig otthon is már betegeskedém,
n
Jegyzet
Szalontát odahagytom után 2 hétig otthon is már betegeskedém,
eszerint
Szilágyi
Szilágyi István
útja először otthonába, Nagykállóra vezetett, ahol két hetet töltött. Ez a közlés ellentmond életrajzírója értesülésének, aki szerint „harmadnapra már Késmárkra is érkezik”. ( Dereano, 81. l.)
s nem egészen felgyógyulva indultam útnak), kínszeritének nagy szigorusággal gazdálkodnom. Azonban már túl esvén mindenen, s a hazafelé út is nem soká elkövetkezvén, többekkel együtt egy copertában, édes barátom uramat is megkereshetem nehány soraimmal. −  
  Mint vannak édes barátomek? Családjából önmagánál többet nem láthaték eljöttömkor: azért első gondom s kérdésem is − rám nézve igen édes − tudakozódnom − nejéről, gyermekeiről.
n
Jegyzet
első gondom s kérésem is – rám nézve igen édes – tudakozódnom nejéről, gyermekeiről.
Szilágyi István
Szilágyi István
1843 pünkösdjétől kezdve
AJ
Arany János
. családjánál étkezik. Ettől fogva naponta találkoztak,
Szilágyi
Szilágyi István
és a család közt meghitt kapcsolat alakult ki. Szembetűnő azonban, hogy a bizalmasabb tegező viszony levelezésükben csak évek múlva jelentkezik.
Nem remélem, már csak az idő rövidsége miatt is, hogy saját kezétől olvashassak valamelly édes hirt felőlök: de jól esik, képzelnem, hogy bajok semmi, örömök tartós − boldogságuk ollyan millyent láték, háborítlan s édes. Nem lehet mindent elmondanom, − nem is kell ugy hiszem; alkalmasint mutatám magamat annyira őszintének, hogy ha egy szót szólék, a többi, mi hiányzik, abból ki olvasható. −
Higyék
Szerkesztői feloldás: Higyjék
édes barátomék, hogy ha boldogsaguk érzése valamelly percben édesen mutatkozik hazuknál: én is ha bár lélekben ott vagyok közttük. −  
  Isten áldja meg, a kik ollykor, ollykor, ha keserüségek bántának, vigasztalni nem tarták közönyös dolognak!  
  Egyre kérném édes barátomat. Tudja, hogy néha jó bohó is valék, legalább olly hamar s könnyen megesett a lelkem, ha tettetésből vagy valóban nyomorultat láték. Így jártam meg a szegény
Kormos
Kormos János
sal – s miatta a dobbal.
n
Jegyzet
Így jártam meg a szegény
Kormos
Kormos János
sal – s miatta a dobbal.
Szilágyi
Szilágyi István
láthatólag kezességet vállalt
Kormos
Kormos János
ért, aki egy dobot kért kölcsön, de utóbb eltűnt a dobbal.
Nem dobolta-e még haza? –  
  Én mikor eljöttem: a nálam volt ugynevezett Deputatusoknak, a dolgot feljelenteni igérvén, hogy ha
Kormos
Kormos János
csak
uan
Szerkesztői feloldás: ugyan
elvész: én helyt állok. – De édes barátom!, tudja az ördög nem alszik. Legyen
tht
Szerkesztői feloldás: tehát
olly jó, – mert ez nékem azolta is mindig gondomat tevé, ha
Kormos
Kormos János
cs
Szerkesztői feloldás: csak
uan
Szerkesztői feloldás: ugyan
haza
n
Szerkesztői feloldás: nem
került: mondja meg az
illőknek
Szerkesztői feloldás: illetőknek
, hogy a Debreczeni vásár az én erszényemből csak
uan
Szerkesztői feloldás: ugyan
meg viszi a dobot; de hogy valaki talán az én ott levő holmimnak, mert történhetnék illyen is, neki forduljon – az nem megy.  
  Adja által effelett tiszteletemet azoknak kiket szeret, – mert azokat én is szerettem és szeretem.  
 
Szilágyi István
Szilágyi István
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 608. l. 646. sz.).
Szilágyi István
Szilágyi István
rektori állásából 1844. márc. 24-én távozott Szalontáról.
Arany
Arany János
hoz intézett e sorait elsősorban egy elintézetlenül maradt kezességi ügyben írja.