Aranysárkány fejléc kép
 
Arany – Szász Károlynak Szalonta, Oct. 11. 1847.  
  Tisztelt ifju polgártárs!  
  Önnek hozzám intézett becses költeményét postai rendetlenség miatt csak a napokban kapván kezemhez, addig is mig nyilvánosan viszhangoznám abban kitüntetett nemes érzését,
n
Jegyzet
addig is mig nyilvánosan viszhangoznám … nemes érzését,
Arany János
Arany János
úgy látszik tervezte, hogy versben köszöni meg
Szász
Szász Károly
üdvözletét, de tervét nem valósította meg. Befolyásolhatta
Petőfi
Petőfi Sándor
vel váltott verseik kigúnyolása is a Honderű ez év máj. 18-i számában.
fogadja ön a távolban baráti szives kézszorításomat s köszöntésemet.  
 
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor
hozzám irt legelső levelében e szavak állnak: „ ….a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz hogy a politicában is uralkodjék, s ez a század föladata … ” Ezen ohajtásra én is ament mondtam, de mégsem ugy értettem azt, hogy minden költő tisztán népköltő legyen, mert illyesmi teljesülni soha sem fogna: hanem ugy, hogy a költészet ne legyen ollyan, millyenné az a legujabb időben nemesült(? !) t.i. csak egynéhány tudósnak, vagy ábrándozó holdvilág-egyéniségnek nagy bajjal megérthető, a nagy többségnek pedig teljesen élvezhetlen, hanem legyen egyszerűen nemes, erőteljes, a nép nyelvét megközelítő s ennek virágaival ékes, – szóval döntessék el a köz fal a népi és ma ugynevezett fennköltészet közt, és legyen a költészet általános, nemzeti!  
  Illy értelemben vett nemzeti költészet előállítása lenne egyik hatalmas előmozdítója nemzeti ujjá alakulásunk nagy művének, s vele az irodalom is korán sem hátra felé menne, mint talán első tekintettel látszik; mert nem az a költészet végczélja, s tökélypontja, hogy a lehető legfensőbb fokig csigáztassék
[törölt]
« a »
nyelve, hanem az, hogy magát egyszerű köntösben is képes legyen művészileg fejezni ki. Hanem az uton mindazok, kik jelen ideig virágos szóhalmazban hitték rejleni a valódi költészetet, s nagyszerü bombastokkal irták körül a ragyogó semmit, természetesen visszamaradnának: de hisz ez semmit sem tesz, sőt használ; mert nem az a költészet virágzik mellyet sok, hanem a mellyet költők mívelnek.  
  Legyünk rajta tehát! – mondom én is – mozdítsunk meg minden követ az illy nemzeti költészet megalapítására.
Petőfi
Petőfi Sándor
már jóformán utat tört – nyomán haladni egyikünk sem szégyenlhet. Nem azt mondom azonban, hogy legyünk utánzók. Az igazi költő csupán utánzóvá soha sem válhat. Azt akarám mondani, hogy valamint
Petőfi
Petőfi Sándor
ragyogó szóvirágok, összekuszált s minden magyarságból kivetkeztetett szófűzés nélkül, a maga egyszerű nyelvén érdekesen fejezi ki magát, ugy mi is,
n
Jegyzet
valamint
Petőfi
Petőfi Sándor
… ugy mi is,
e levélrészlet is híven tükrözi:
Arany János
Arany János
mennyire a maga és minden magyar költők példaképének tekintette
Petőfi
Petőfi Sándor
t.
ha akarunk s tehetségünk van, kifejezhetjük. S mivel ama sallangos költészethez szokott veteránoktól e tekintetben semmit sem várhatunk, Önöknek, ifju pályatárs! önöknek áll nyitva leginkább a dicsőség meghonositni elvégre a magyar költészetet az egész magyarhonban. Tegyék azt… s megáldja érte a magyarok istene! Fogadja még egyszer üdvözletemet, ki szíves rokonérzéssel maradtam  
  Önnek  
  őszinte barátja  
 
Arany János
Arany János
 
 

Megjegyzések:

Arany László
Arany László
hagyatékából (lásd AkÉrt. 1899. 606., 607. 1. 565. és 588. sz.) Felelet
Szász Károly
Szász Károly
Arany János
Arany János
hoz írt verses levelére.