Arany – Petőfi Sándornak
Szalonta, nov. 11.
1847.
Nem hiába vonított a kutya indulástok előestéjén, nem hiába rázták meg lelkeinket a
kisértetes ordítás hangjai: a halál, mit az jelentett, meg van. Ugy van, barátom, a réműletes
halál megtörtént s én nem vagyok többé. Magam ugyan még megvolnék, ollyan a millyen, csupán
egy pár rheumaticus hidegláz,
Murányon
n
fluxus, nátha, catarrhus, köhögés-böhögés, fő
és szem fájás, arcz kiütések, s kinzó gyomorbajok által emlékeztetve halálomra: de a múzsa,
barátom, a muzsa nincsen tobbé! Ha látni akarsz döglött pegazust: siess hozzám. Elmeneted óta
nem hogy a költés, de még a verscsinálás sem megy. Tudod-e miféle
mesteremberség ez a vers-csinálás? Ez, pajtás, a kővágásnál csak százszorta nehezebb valami,
ez előtt én sem ismertem de a napokban megpróbáltam. – Az ember leűl, kitalál sok tollrágás
után egy rímet, melly legyen, például tapló, ha ez meg van, feláll,
gondolkozik hol lehetne megegyező rímet lelni, végre egyben megállapodik; tegyük fel ebben:
vak ló; már most előveszi az eszmék omniárumát, és keresget eszmét,
melly mind a taplónak, mind a vak lónak megfeleljen, s ha ezt fellelte, kész a vers, mint a
csizmatalp. S ime, barátom, eltávoztoddal ezen foltozó mesterségre szorult a te imádott költő
barátod, ki, jóllehet az előtt is „csak Jegyzet
rheumaticus hidegláz, stb.főleg megfázással kapcsolatos betegségek.
János
” volt, mind azáltal néha vetődtek egy vagy két tenyeres-talpas eszméi.
Mióta itt hagytálArany János
[szerkesztői feloldás]
,n
tiz
strophát csináltam, csináltam bizony, nagyobb kinnal, mintha fala ujraépítésén dolgoztam
volna, s már végkép kifáradtam. Innen mondom én, hogy keblem istennője megdöglött! szánakozzál
rajtam és felejts el.
Jegyzet
MurányonMurány ostromán, melyet majd dec. 13-i levele kíséretében küld el
Petőfi
nek.Petőfi Sándor
Nem is azért irok most, mintha jóakaratodat kaptázni akarnám (ad captandam
benevolentiam)
n
és barátságunk művészi, tovább
nyujtásán mesterkedném. O nem! én érzem, én tudom, én hiszem, én meggyőződve vagyok, hogy
barátságunknak meg kell szünnye! Ugy is azt mondja a példabeszéd: meghalt a gyermek, oda a
komaság … vagy, a mi mindegyre megy,
krepírozottJegyzet
mintha jóakaratodat kaptázni akarnám (ad captandam benevolentiam)= a jóakarat megszerzése céljából – . A latin szólást itt
Arany János
egyénileg
magyarítva használja.Arany János
n
a múzsa, vége a
barátságnak! I am ruined!Jegyzet
krepírozottmegdöglött.
n
eljő, tudom hogy eljő az uzsorkörm, és a mit eddig
kamatra adott vala, visszaveszi a nemes örmt:
Jegyzet
I am ruined!tönkrementem! (angol).
n
de hagyján! azért még is Jegyzet
eljő az uzsorkörm, … visszaveszi a nemes örmt:uzsoraköröm, … a nemes örömöt. Az erőszakolt rímkeresés kigúnyolása, egyszersmind további utalás arra, hogy a sors uzsorakörme visszaveheti tőle barátságuk nemes örömét.
János
leszem én.
Arany János
Hanem irok hideg kötelességből. Nem akarok orgazda lenni, elrejtvén
azokat a dolgokat, mellyeket
rész-szerint- valóképpen te, tennen magad, részszerint pedig ez idő szerint feleséged, nékem
pedig igen kedves emlékű komámasszouy – nálam feledni méltoztattatok. Mert ámbárhogy jóllehet
azon dolgoknak némelly tekintetben mi is hasznát vehetnők, sőt, kérdezés után is
eltagadhatnók, mindazáltal megmutatni akarjuk nagylelkűségünket, és semmit azokból el nem
rejtünk, és el nem tagadunk. A lista itt következik:
Feljegyzése azon ingó vagyonoknak, mellyeket
Petőfi Sándor
3 megye táblabírája,Petőfi Sándor
n
és nője múlt
Octóber 31
én szegény czélámon
feledni méltóztattak.Jegyzet
3 megye táblabírája,a reformkorban szokás volt a tisztelet, elismerés jeléül írókat, művészeket táblabírákul választani. Így lett táblabíró pl.
Vörösmarty
, Vörösmarty Mihály
Garay János
stb. – Garay János
Petőfi
t Gömör-, Zemplén- és Nógrád megye választotta
táblabírául. (A Petőfi Sándor
Petőfi
vel
kapcsolatos erre vonatkozó adatgyűjtést lásd
PetőfiLev. 390. l.)Petőfi Sándor
n
Jegyzet
Octóber 31 én szegény czélámon feledni méltóztattak.E szerint Petőfiék okt. 31-én utaztak el Szalontáról.
Arany János
rosszul emlékezett, amikor 1858-ban azt
írta, hogy Petőfiék „még november első napjaiban is” náluk
voltak. (Lásd Arany János
Arany
jegyzetét
Arany János
Petőfi
1847. szept. 17-i levelén.)Petőfi Sándor
Sorszám | Az ingó-bingó vagyon megnevezése. | darab szám. |
1. | Egy nap ernyő, rojtokkal, női vagyon ........................ | 1. |
2. | Egy két vasú, fekete szarvnyelű tollkés .................... | 1. |
3. | Egy hüvelyknyi hosszúságú, alsó végén eléggé elkopott, felsőn elfaragott s rágicskált irón, magyarúl plajbász (hihetően a k. komámasszonyé)................. | 1. |
4. |
Lázár Miklós
költeményei,Lázár Miklós n mellyekben egy pár kanonokhozi forró szerelme megénekeltetik
...............Jegyzet
katolikus papköltő egyházi elöljárói tiszteletére írt verses köszöntői – Szinnyei szerint – külön lapokon jelentek meg. Elképzelhető, hogy
Szinnyei József Petőfi nek is küldött
belőlük. (
Szinnyei, 7. k. 922–23.
k.)Petőfi Sándor |
2. |
summa summarum | 5. |
A mi pedig
Tompa Mihály
t
illeti,Tompa Mihály
n
tőle kedden,
ágyban fekvő (rectius ágyba fektető) betegségem első napján, kaptam levelet. Ő is fekszik.
Rólad, irja, egy betűt sem tud, engem kér, hogy irjak felőled sokat, mint vagy. „Sokkal
kevélyebb vagyok”, ugymond, „minthogy ezt most, haragván ő énrám, tőle kérdezzem; de sokkal
jobban szeretem őt, mint sorsa iránt közönyös lehessek, tehát irj nekem a gazemberről!” Na
persze én megírám neki, hogy az már nem gaz ember, hanem házas
ember, jóllehet háza nincs; de lehetne épen ugy, mint azon buzgó hazánkfiainak,
kik, hátukon házuk, keblökben kenyerök, egy felleisennel (ami, ha nem
csalódom, ezt teszi: bőrvas) Magyarországra jővén,Jegyzet
A mi pediglásdTompa Mihályt illeti,Tompa Mihály
Tompa
1847. okt. 28-i levelét és Tompa Mihály
Arany János
nov. 11. előtt Arany János
Tompá
nak írott elveszett levelét.Tompa Mihály
n
érdemeikkel oda vitték a dolgot, hogy, még Jegyzet
azon buzgó hazánkfiainak, kik … egy felleisennel (a mi, ha nem csalódom, ezt teszi: bőrvas) Magyarországra jövén,célzás Schiller Károly háztulajdonosra, akinél Petőfiék laktak a Dohány utcában (lásd
Baróti Lajos
: Petőfi budapesti lakásai. VasÚjs. 1893. 1. sz. 3– 6, l.) s
aki oly sok házbért kért tőlük. A ’Felleisen’ német szó népetimológia útján alakult a
francia eredetű valise = bőrtáska jelentésű szóból. Baróti Lajos
Arany János
itt tréfából szó szerint fordítja s ’batyu’
jelentésben használja.Arany János
Sándor
unktól is 600 – egynéhány forint
házbért követelhetnek. De arról, hogy többé poéta nem vagyok, egy szót sem irtam neki, nehogy
elbizza magát, és rosz, vagy szinte rövid verseket irjon, a mi,
szerintem, mind egy.
Petőfi Sándor
Ugyancsak ő unszol engemet, hogy valamikor együtt ránduljunk fel Pestre. Én megirtam neki, hogy kész vagyok a dologra, csak fogasson be, és
koczogtasson be az ablakomon, ugy sem nagy kerülő, s illendőbb dolog, hogy ő, ki nőtlen ember,
azon felűl csak holmi csavargó költő, keressen fel engem, mint én őt, ki házas ember vagyok, s
ollyan philister, hogy táblabiróságomhoz sem hibázik egyéb, mint a czim, s 100 forint
jövedelem évenkint. Arra mindenesetre kérlek, hogy
arczképemet ne
felhasználd
n
addig Jegyzet
arczképemetmelyet
Petőfi
rajzolt róla szalontai tartózkodásakor, s amelyre
írta „Arczom vonásit…” kezdetű tréfás versének négy sorát. (
AJ. kk.
VI. k. 12. l.)Petőfi Sándor
[törölt]
« fel ne » [!]
valamikép fojtásúl, részint hogy lássam meg még egyszer, millyen voltam én,
mikor még koszorús költő voltam, részint, hogy ha [sic!]
V. I.
nagyon igen nagyon találna erőltetni, legyen miről
levétetni költői képemet, mert a mostani, bizonyisten, nem arravaló.
Vahot Imre
Ad vocem … vagy ad literas
ha rólam valamit
mond.
V. I.
Tudod-e hogy már elkezdte az
oldalrugásokat, amúgy szűr alól. Közelebbi egyik számának külföldi pletykái közt beszélvén
Crabbe-rolVahot Imre
n
vagy kiről, kit valamelly kritikusa jónak
látott a gyáripar és nyomor költőjének nevezni azért, mert természethez
hű költő volt, kérdi hogy valljon illyen nyomor költészet létezik-e
nálunk? ki annak az alapítója, valljon él-e már? hehet, hogy itt a nép költőkre – főleg talán
rám – czéloz, – de az isten áldjon meg, meg ne mondd valakinek hogy észrevettem, mert ha a
fülébe megy, még azt hiszi, hogy én gondolok vele Jegyzet
V. I.… már elkezdte az oldalrugásokat, . . beszélvén Crabbe-rólVahot Imre
Vahot Imre
, a
PD1.
1847. okt. 29-i számában (1410. l.) az angol realista költő, Crabbe síremlékéről írt, melynek felirata: „a természet és igazság
költészetének” . A Pesti Divatlap híradása szerint azonban inkább illenék
Crabbe sírjára: „a gyár- és éhség-költészet atyjának.” – A
továbbiakban Vahot Imre
Vahot
ezt irja:
„Nálunk a költészet ez ága még ismeretlen ugyan, – de kilátásaink lehetnek hozzá s majd
akkor teremtőjének mi is emelhetünk hasonló sirkövet. Valljon ki lesz az? talán már él is.”
– A gúnyos hangú megjegyzést Vahot Imre
Arany János
magára vette.Arany János
[törölt]
« akar »
Jelenleg nálunk van Nagy vásár, jövő héten Pesten lesz. Legalább ti
is megkapjátok azt, a mi, itt el nem kel. Ez vigasztalhat. Én ugyan nem
költöttem semmit, mindazáltal ugy érzem magamat, mintha igen sokat költöttem volna, azon
csekély különbséggel, hogy ámbár erszényem teljesen üres; a vásárlott holmikat körülöttem nem
találom.
[törölt]
« csak »
De kénytelen vagyok bezárni épületes levelemet, elfogyván előlem a papir, mit ez alkalomra
levélnek szántam, egyedűl azon csókokat rakván még ide, mellyekkel én téged, feleségem pedig a
kedves komám asszonyt (vagy, ha tetszik, összecserélve is) elhalmozunk, – és azon szíves jó
kivánatot, mit ugyan ide mázolni nem lehet, de szívében örökké érez irántatok
Arany János
Arany János
Lakásod számát ird meg, ne kényteleníttessem máskor illy falusi tempóhoz nyúlni s máshová
czimezgetni a levelet.
n
Jegyzet
illy falusi tempóhoz nyúlni s máshová czimezgetni a levelet.
Arany
itt
Arany János
Petőfi
egy korábbi
megjegyzését ismétli, ami nyilván fájt neki: „Hagyd el ezt a szamár falusi tempot.” (lásd
Petőfi Sándor
Petőfi
1847. jún. 18-i levelében). Ezúttal Petőfi Sándor
Petőfi
címét kérte, amit még a dec. 13-i levele írásáig sem kapott meg.
E levél
hangjával rokon Petőfi Sándor
Arany János
Barátomhoz című verse, amelyet Arany János
Szendrey Júlia
őrzött meg.
Szendrey Júlia
Arany János
s.
k.
E vers és a levél közeli keletkezési idejére utal a levélben említett „döglött
pegaz”, mely a vers „átkozott gebe” Pegazával rokon. A „ma kucsmád nyomtam fel” s az
utolsó két versszak a vers keletkezésekor Arany János
Petőfi
személyes jelenlétét sugallja. Lehetséges tehát, hogy Petőfi Sándor
Arany
még Petőfiék ott létekor írta s
adta át versét, talán éppen Arany János
Júliá
nak, aki megőrizte. Valószinűleg ezért nem találunk róla említést
Szendrey Júlia
Petőfi
válaszában.
A
vers kéziratának lelőhelyéül az
AJ. kk. VI. kötete
(217. l.) az OSzK.-t jelöli meg, azonban nincs ott. – A
PetőfiLev. (389. l.) a következőket
írja: „Jelenlegi lelőhelyét nem ismerjük (az OSzK. más relikviákkal együtt meg akarta
vásárolni, a Petőfi Ereklyetár jegyzékébe 217. sz. alatt fel is vették, de aztán a vétel
megsemmisítése miatt törölték).”
A vers kéziratát Petőfi Sándor
Barta János
találta meg Debrecenben, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárában. A
kézirat leírása, a szövegeltérések megállapítása tőle
származik.
K: Tiszántúli Református Egyházkerület
Nagykönyvtára, Debrecen – R 2173. – Fakózöldes, simaszélű papírlap, 24,5×20,6 cm, 1 fol.,
1. l.: vers, 2. l.: üres. A kéziraton levő korábbi pecsét: „M. Nemz. Múzemn Könyvtára”. –
A kézirat története Barta János
Arany János
Arany János
Petőfi
nek írott első 1847. febr. 11-én kelt levelének sorsához hasonló. A levél
Petőfi Sándor
Lantos Adolf
tól 1936-ban az MTAK.-ba, míg a Barátomhoz
című vers kézirata – Fekete Csaba osztályvezető szerint –
1938-ban került Debrecenbe.
M:
MDSzJ. 6. sz. tábla. – Mivel az eredeti
kézirat nagyon halvány, Mikesék a róla készült fényképet utána rajzoltatták; ez okozta a
szöveg romlását. A 2. vrsz. 4. sorában az eredeti: ’czo tovább!’ szavakban a
cz és az o között egy kis térköz van, ezért a restauráló
„ez”-nek olvasta, s a rákövetkező o-t , amely a kéziratban vitathatatlanul
o, azonban fül nélkül, a-ra javította. Ezzel az önkényes
javitással lett: „ez a tovább!”. A
PetőfiLev.
-be e formában került
(389. l.).
Egyéb szövegeltérések: Az
Arany kk. VI. kötete 14–15. lapján
található vers az 1950-es évek elejének előírása szerint
modernizálva jelent meg, hitelesebb tehát a
PetőfiLev. 389. l.-n található szöveg. A
már tárgyalt ’czo tovább!’ – kifejezésen kívül.
a most megtalált kézirat egyéb
apróbb eltérései:
7. sor: „tollrágásig”: a két szó utólag van
összekapcsolva.
9. sor: „biztatám” után nincs vessző, sem más írásjel.
13.
sor: „ram” helyett a kéziraton vüágosan „rám” van, a „rivalt” után pedig
kettőspont.
15. sor: „tele” után kettőspont.
18. sor: „céltalan” az eredetiben
cz-vel.
19. sor: „minduntalan” után kettőspont.
Lantos Adolf