AJOM 15

Petőfi Sándor

: III. Richard király című színibírálatának utolsó mondatával: „a világ minden köszönetéért sem adnak egy nadrágszíjat sem, mellyre végső desperatiojában az ember magát fölakaszthatná.” ( Életk. 1847. febr. 20., 252. l.; Petőfi kk. V. k. 43. l.). –

Petőfi Sándor

írását

régebben olvasta az Életképekben, s úgy látszik annyira megragadta, hogy levele írásakor már teljesen magáénak érezte.

mellyre az ember végső desperatiójában magát fel szokta akasztani.

Murány ostromát illetőleg,

n

Jegyzet

Murány ostromát illetőleg,

1848 ápr. elején jelent meg. ( AJ. kk. III. k. 31–90. l. jegyz.: 293–297. l.) A közbejött politikai események miatt

Emich

Emich Gusztáv

egyáltalán nem számolt el

nak, mint azt

Petőfi Sándor

1848. aug. 16-i levelére utólag feljegyezte.

miután én a te tanácsodat e részben legjobbnak itélem; miután kedvem van a kiadás e nemét megkísérteni: határozott akaratom az általad ajánlott módhoz ragaszkodni.

Emich

Emich Gusztáv

nyomatja, s bizományos lesz. – Egyszerű János-vitéz forma, ára szinte az … a többit az ördögök tudják jobban. Azt azonban igen szeretném, ha a nyomatás sokára nem haladna. Ha

Emich

Emich Gusztáv

chel szerződni szükséges, ezennel, jövendő alkalmatlankodásim fejébe, igen igen szépen fölkérlek, illetőleg felhatalmazlak, hogy azt nevemben érvényesen kösd meg, kijelentvén hogy azt magamra nézve kötelező erejűnek fogom tartani, csupán arra kérlek, hogy a megtörtént szerződés pontjait, tudás végett nekem ird meg. – Az itt küldött jegyzetkét

n

Jegyzet

Az itt küldött jegyzetkét

A levélhez mellékelt külön papírlap, (lásd a főszövegben a levél után), melyben Salm Miklós vezér kilétét magyarázza csillag alatt, s melyet

Petőfi Sándor

be is iktatott a műbe (lásd

: Murány ostroma. Pest, 1848. 3–4. l.). E papírlap másik oldalán írta meg

azt a tervét, hogy szeretné művét

Wesselényi Miklós

nak ajánlani.

igtasd az illető helyre. – A példányok számát rád bizom meghatározni a könyvárussal,

valamit

Szerkesztői feloldás: valamint

más aprólékot is, miről nekem annyi fogalmam van, mint a hold beli emberek szivarai készítés-módjáról.

Hogy

Jókay

Jókai Mór

mutatványt közöl

n

Jegyzet

Hogy JókayJókai Mór mutatványt közöl [szerkesztői feloldás] Murány ostromá-ból

az Életképek ezt hirdette (lásd Életképeknél ADATTÁR). Nyilván ez alapján olvasható a mű kritikai kiadásának jegyzetei között, hogy „közölt belőle mutatványt az Életképek” ( AJ. kk. III. k. 295. l.), holott erre a közlésre nem került sor, valószínűleg azért nem, mert

nem tartotta szerencsésnek, hogy egészében ható művéből egy részletet kiragadjanak folyóiratbeli közlésre. Mivel azonban teljesen elzárkózni sem akart barátai terve elől, a „választási tapintattokban” kifejezéssel –

Jókai

Jókai Mór

mellett

Petőfi Sándor

t is megbízta megfelelő részlet kiválasztásával.

belőle, bizván választási tapintattokba, szeretem: egyébiránt én Murány ostromát ollyan formának tartom, miből ollyan formán üt ki a mutatvány, mint midőn valaki házát el akarván adni, pár téglát vitt abból a vásárra mutatványul. Az egész talán valami; de szét szedve semmi. Nem ugy Toldi estéje. Abból a Mr. Bencze vitézi dolgát már elküldtem

Jókay

Jókai Mór

nak,

n

Jegyzet

Mr. Bencze vitézi dolgát már elküldtem JókayJókai Mór nak,

Bence úr – tréfás angolos kifejezéssel. – Az Életk. 1848/I. fé. 4. sz. jan. 23. 116–119. l. „Mutatvány ’Toldi Estéje’ czimü beszélyből. II .” címen a jelenlegi III. énekből jelent meg a 4–19. versszak ( AJ. kk. II. k. 177–181. l.). Az Életkéepkben azonban a 11. és 12. versszak között van még egy:

„Ej no, pajtás uram, hogy volna eladó,

Iszkábálni viszi azt az öreg apó”

Rákiált a másik „most is azért siet,

Mert a kovászt csak egy rostába tette meg.”

Másfelől rikoltják: „vitéz uram, hallja!

A főtt répapárát elfogná-e kardja?”

„Hogy ne fogná,” mond egy, elröhentve magát,

„Avval vágták el a Szentgellérhegy nyakát.”

E versszakról az AJ. kk. II. k. nem említi, hogy megjelent az Életképekben, s hogy a mű első s további teljes kiadásából hiányzik. E versszak azonban – még hat sorral kibővítve – megtalálható, mint a Toldi estéje első „dolgozatához” tartozó rész (lásd AJ. kk. II. k. 278. l.).

mert az ugy is ér valamit, ha külön van, bár kétségtelenül nagyobb a hatása, ha az ember sor és rendszerint jő rá, a maga helyén. –

Tompa Mihály

ra pedig ne „durúzsolj”.

n

Jegyzet

ne „durúzsolj”

zsörtölődik, zsémbel – palóc nyelvjárási szó.

Ne hidd azt, hogy ő veled mérközni kiván. Én legalább nem hiszem, hogy

Tompa Mihály

ban, ki néha, sőt többnyire olly jókat ir, ne volna annyi műérzék, hogy Szécsi Máriádnak az övé feletti hasonlíthatlan elsőbbségét ne érezze. Ezt pedig annál inkább van okom állítni, mert maga irja nekem, hogy az ő Máriája „középszerü historia, jó lesz valamelly lapba.” Hogy rólad a leggyengédebben gondolkozik, arról tanuságot tesz hozzám küldött közelebbi levele.

n

Jegyzet

[szerkesztői feloldás] TompaTompa Mihály maga irja nekem, hogy az ő Máriája „középszerü …” közelebbi levele

lásd

Tompa

Tompa Mihály

–

nak, 1847. dec. 1-i levelét.

Azért félre az effélékkel! – Egyébiránt az ő Máriájában a felfogás is, szerintem, igen áldatlan. Ha positiv törvény, a lélek és sziv törvényeivel hozatik összeütközésbe, mint

Tompa Mihály

nál eskü és szerelem (nálunk csak önkénytesen felkarolt pártérdek és önkénytelenűl támadó szerelem – férfiaskodás és nőiség hozatik küszdésbe, az utolsó győz, győznie kell, a czél el van érve, tehát semmi tragicus vég, sőt triumphus.

[szerkesztői feloldás]

)

Ott, ha az utolsók győznek, tragicus vég kell. Ugy de itt, a történet ellenére, csak nem csinálhatott tragicus véget, mert tudva van hogy Szécsi Mária ,

n

Jegyzet

Szécsi Mária

lásd az ADATTÁR-ban.

a láng lelkü nő, kinek nem kis része lehetett a Veselényi-Conjuratióban túl élte férjét, s végre is Bécsben a szabadság ügye áldozatáúl halt meg, tehát a legszebb halállal, mi azon időben honleánynak juthatott. Kár volt tehát avval az esküszegés istóriával akarni bepiszkolni a nem mindennapi jellemet. Na, meg a kidolgozás hozzá. „Mille die versus”

n

Jegyzet

„Mille die versus”

ezer sor egy nap alatt (

Horatius

Horatius, Quintus Flaccus

: Sat. II. 1. 4. sor). Olyan vers, amiből ezer sort lehet írni naponta, tehát

Tompa Mihály

t az sem mentheti, ha költeményét nagyon gyorsan írta is.

-nak is gyarló. – De e miatt nem érdemli szegény

Miska

Tompa Mihály

barátunk haradogat, ő a jó, becsűletes fiú.

A mi a te Máriádat illeti: nem hogy engem az versenyre szurkált volna, sőt, megvallom, eltávoztad után az okozta leginkább csüggedésemet hogy hátha versenyezni akarni láttatom olly művel melly mögött hátra kell maradnom. De végre erőt vettem magamon, s felgondolván, hogy én elébb terveztem Murányt, mint veled valamelly viszonyban lettem, következéskép szándékodat tudhattam volna, – hogy, bár nem tudom micsoda véletlennél fogva mindketten ugyanazon alapeszmét vettük fel, de nálam a kifejtés mégis különböző; – hogy végre nálam az irmodor sem az, a mi nálad, az enyém inkább a népies felé hajolván s elbeszélő folyamú lévén, mig a tied balladai gyorsasággal nyargal a cselekvényeken: neki dültem s bevégeztem. Azért, édes pajtás, azt ne gondold valahogy’ mintha verseny nélkül „Murány (nem Murányvár; ne szaporítsuk benne a macskariasztó r betűt) ostroma” meg nem született volna.

V

Szerkesztői feloldás: Vahot

Ié

Szerkesztői feloldás: Imré

Vahot Imre

t alaptalanul kezdtem gyanúsitni a mult alkalommal; ő Mann von Wort,

n

Jegyzet

V. I.Vahot Imre -ét alaptalanul kezdtem gyanúsitni … ő Mann von Wort

Vahot Imré

Vahot Imre

t jan. 7-i levelében, tehát egy nappal ezelőtt szidta

Petőfi Sándor

nek, s íme most mint Mann von Wort-ról, azaz mint szavatartó valakiről szól róla. A PetőfiLev. (404. l.) magyarázata szerint gúnyból jellemzi így. Feltehető azonban, hogy

Petőfi Sándor

levelével együtt megérkezett a Pesti Divatlap 1848. évi első száma.

ugyanitt arra kérte

Vahot

Vahot Imre

ot, hogy még nála levő 28 ft-ja fejében küldje neki lapját (lásd

–

Petőfi Sándor

nek, 1848. jan. 7. utóirat). – A mondatot így a helyreigazítás szándéka is diktálhatta.

ollyan, hogy párját kell keresni.

Hát megáldjon az isten, kedves

Sándor

Petőfi Sándor

kám. Tudom hogy alkalmatlanság neked az én medvéimmel vásárrol vásárra járni, de hiszem hogy mégis szívesen teszed, mert ugy érzem, hogy hasonló esetben én is szívesen tennék érted valamit. Adj alkalmat éretted valamiben fáradoznom.

Élj bodogúl! E különben németes kitételt azért használom, mert midőn neked boldog életet kivánok, akkor nem csupán neked kivánok boldog életet. Ergo: élj boldogul! kivánja

barátod